2013. május 4., szombat

1. Díj

Ééés végre megkaptam a blogra az első díjat! Nagyon nagyon szépen köszönöm Jenni-nek! :D
Feltételek.:
1. Alapkérés miszerint köszönd meg a díjat attól, akitől kaptad!
2. Tedd ki a díjat az oldaladra akármilyen formátumban, hogy mások le tudják menteni
3. Válaszolj a kérdésekre, amiket kérdeztek tőled.
4. Küldd tovább maximum öt tehetséges blogírónak!

Kérdések, amiket kaptam : 
1. Mióta írsz blogokat és mi késztetett rá, hogy elkezd?
Fuhh, hát augusztus vége óta írok blogot... Először csak társíró voltam egy nagyon csodálatra méltó és jó írónál, Lizinél, aztán nagyon megtetszett ez a dolog és egyre jobban kezdtem belejönni. Mára már inkább szenvedély, mint hobbi :D
2. Hogy fogadod, ha valaki negatív kritikával illeti a blogodat?
Megrántom a vállam és azt mondom : - Mindenki gondol amit akar, és mondhatnak bármit, amíg nekem itt vannak az olvasóim! ♥
Ezen kívül még vannak építő jellegű negatív kritikák, amiket nagy örömmel fogadok, mert tudom, hogy min kell akkor változtatnom. :)
3. Milyen zenéket szeretsz? Jelenleg, ha van kedvenc számod melyik az?
Természetesen One Direction. Meg Little Mix. Van még néhány pop előadó, de nagyon kedvelem a kissé elvontabb, erőszakosabb zenéket is, így pl szívesen meghallgatok akármilyen rockot, metált, deadcore-t is :D
A jelenlegi kedvenc számom az 1D -Heart Attack, Little Mix- Always Be Together, és Alesana - Ambrosia :D
4. Ha azt mondanák neked, hogy elmehetsz egy koncertre, fizetnek minden költséget, akkor kinek a koncertjére mennél?
Fuuh, itt több előadó közül kellene választanom. Ott van pl a 1D. Nos, ugye az alap. Szívesen elmennék egy Little Mix, vagy egy Cher Lloyd koncertre is, de örömmel fogadnék egy jegyet egy BVB (Black Veil Brides)-ra is, de oda persze csak Vikivel és Csabival :D
5. Milyen típusú könyveket olvasol és melyik a kedvenced?
Hát, én igazából mindent olvasok, ami betűből van. Legyen az krimi, szerelmes történet, vagy akármi! :D a kedvencem most éppen a Bad Girl 5, de az, ami örökké favorit marad, az az egész Twilight széria, a kiegészítő könyvekkel együtt :DD

Én kérdéseim :
1. Mi inspirált téged az írásra?
2. Van-e olyan költő, író, stb, akiket példaképnek tartasz?
3. Szeretnél-e majd komolyabban is írással foglalkozni?
4. Milyen fanfiction-okat olvastál eddig?
5. Tudják-e a szüleid, hogy blogot írsz? Mit szólnak hozzá? Olvassák?

Akiknek a díjat tovább adom : 
Please, never leave me.!
Testemben a lelked~
~ shine bright like a diamond* ~ Noricii's blogdesign.

2013. április 30., kedd

~4. Évad 1. Fejezet : A Nagy Nap..~

***5 év múlva.***

Ma van életem legszebb napja.  Hozzá megyek a fiúhoz, akit szeretek. Most talán minden egyenesbe jön és végre 23 évesen összeköthetem az életemet a szerelmemmel, Zayn Malikkal. 
Több, mint 6 éve ugyan úgy és egyre jobban szeretem.
Fél éve kérte meg a kezemet Párizsban.
A lányok (Taylor, Viki, Jenni, Sacci) vállalták, hogy megszerveztek mindent. A szertartás egy wolwerhamptoni templomban volt. Zayn makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy az én szülővárosomban esküdjünk.
Rengeteg vendéget és barátunkat hívtunk meg. Közel 500 fő.
Mivel az 5 év alatt a One Direction meglehetősen nagy hírnévre tett szert, ezért rengeteg sztár neve is szerepelt a vendéglistán.
Olyanok, mint Kesha, Dwayne Jonson(The Rock), Cher Lloyd, Demi Lovato, Rihanna, Adele, Olly Murs, Perrie Edwards, Jesy Nelson, Leigh-Anne Pinnock, Jade Thirlwall.... Aztán a családtagok. Zayn szülei, tesói, unokatesói, nagyszülei...
Nekem nem volt akkora családom, mint Zaynnek. Itt volt ugye alapból Liam és Sacci akik testvérek. Volt pár unokatesóm, nagyszülőm, apa és anya testvérei... Anyámat is meghívtam, mert azért csak az anyám, a lánya (vagyis én) csak egyszer megy férjez (reményem szerint).
A barátaim. Lana Del Rey és a többiek ugye, akik alap, hogy itt vannak ma velem.
Viki családja is eljött, elvégre születésem óta ismernek.
Sacci anyja és öccse is itt volt.
Taylor, Mark és Ben is eljöttek. Ők fognak zenélni a lagzin. :D
Jenni családja is megjelent. 5 év alatt volt szerencsém megismerni őket. Az anyukája olyan kedves szeretni való háziasszony, az apja pedig olyan, mint Jenni. Rendes, vicces és hihetetlen okos.
Meghívtuk a többi fiú (Niall, Louis, Harry) családját is. Mindenki elfogadta a meghívást. Reményeim szerint meg is jelennek. 
Az éjszakát Vikinél töltöttem. Ragaszkodott hozzá, hogy az esküvő előtti éjszaka és nap amolyan leánybúcsú legyen.
Reggel a többi lány is megérkezett és elmentünk a templomba, ahol volt egy külön rész a menyasszonyoknak, és koszorús lányoknak, ahol a szertartásra lehetett készülni.
Sacci hozott egy rakás sminket és egy sminkest, Taylor, Mark és Ben hozták a menyasszonyi és koszorúslány ruhákat, Jenni és Lou a csokrokat, Viki pedig engem.
-Kry, te leszel a legszebb menyasszony, aki valaha férjhez ment. -vigyorgott Viki a hajamat piszkálva.
-És talán a legidegesebb is. - sóhajtottam remegve.- Nem vagyok biztos benne, hogy nem fogok elájulni...
-Nyugi, nem fogsz. De ha mégis, akkor is ez lesz életed legszebb napja. - Jenni.
-Az biztos. Végre vége lesz ennek az esküvői mizériának. És holnap ilyenkor már Mrs. Malik leszek.- erre a gondolatra egyre jobban vigyorogtam és végtelen boldogság járt át.
-Így van. Úgyhogy csak nyugalom oké? Ma gondoskodunk róla, hogy ez legyen életed legtökéletesebb napja legyen - Tayl.
-Tay, itt vannak a ruhák?- kérdeztem.
-Fél 2-re megyek értük. Most van dél, a ceremónia meg csak 3-kor lesz. Mindenre jut időd bőven.
-Remélem. Liam mikor jön?- tettem fel újabb kérdést.
-Mire te elkészülsz, ő is itt lesz. -Viki.
-És a vendégek??- kérdeztem ujjaimat tördelve.
-Ajj, Krystal, nyugalooom! Nem hagyjuk, hogy bármi is tönkre tegye ezt a csodás napot. Ne aggódj már!- Sacci.
-Huhh... Jó... -motyogtam egy sóhaj kíséretében.
A lányok megcsinálták a hajamat. Laza kontyba kötötték úgy, hogy alul azért kilógjon. Így felkötve hátam közepéig ért begöndörített barna hajam.
Én végig mosolyogva, csukott szemmel tűrtem amit csinálnak velem. Kisminkeltek még a haj mellé. Épp amikor végeztek, Taylor fel állt.
-Én megyek Ben-ért és Mark-ért aztán rohanunk a ruhákkal. Jenni gyere! Összeszedjük Loui-t és a csokrokat is elhozhatjuk.-Tay.
-Okés.- Jenni.
Elmentek én pedig itt maradtam Vikivel és Saccival.
-Hihetetlen. Emlékeztek, amikor LA-ben voltunk? A WMYB forgatásán. - hozta fel Viki.
-Igen.- vigyorogtunk össze Saccival.
-Akkor még egyikünk sem gondolta, hogy te egyszer hozzámész Zaynhez. Istenem, én annyira örülök! - pattogott Viki, de láttam rajta egyfajta irigységet. Mindig ő akart leginkább ilyen nagyszabású esküvőt.
-Én is. Leírhatatlan érzések vannak bennem.- mosolyogtam pirulva.- Viki, biztos vagyok benne, hogy legközelebb a te esküvődet szervezzük meg.- kacsintottam rá.
Erre ő csak elpirult és mosolygott.
-Nem hiszem, hogy Liam ilyen hamar... Meg akar házasodni - sóhajtott Viki.
-Hát.. majd meglátjuk Vikk - vigyorogtam.
Ezek után szépen lassan készülődtem. Sacci eszméletlen jól kisminkelt.
Felvettem a menyasszonyi ruhát... Istenem, hihetetlenül szép ruha volt.

Idő közben visszajöttek a többiek a csokrokkal és Louis és Liam is velük jöttek.
Amint Liam meglátott, feltűnően nehezére esett, hogy legalább egy picit ne könnyezzen, de végül kibírta.
-Apu nagyon büszke lenne rád Pöttöm -  lépett mellém és óvatosan megölelt.
-Tudom - bólogattam és Liam mondatára nekem is könnyek gyűltek a szemembe.
-Komolyan, nagyon szép vagy - Liam.
-Köszi Bátyus - mosolyogtam.
-Azt a jó egek! Istenem, kislányom hihetetlen szép vagy - lépett be anyám is és amint megpillantott bőgni kezdett.
-Ajj, anyu ne sírj már! - nevetett Liam.
-Ooh, Liam, láttam, hogy az előbb majdnem te is elsírtad magad! - böktem meg játékosan.
-Na jó... - Liam.
-Mennyi az idő? - fordultam Viki, Sacci, Jenni és Tayl felé, akik éppen a koszorúslány ruhát igazgatták magukon.
-Negyed 3. Vagyis még háromnegyed órád van - Tayl.
-Huhh...- nagyokat pislogtam.
-Valami baj van Kry? - kérdezte Mark.
-Nem. Semmi. Csak azt hiszem kezdek kicsit kiborulni - vettem mély levegőket.
Most, hogy megtudtam az időt kezdtem ideges lenni.
Alig háromnegyed órán belül ki kell állnom sokszáz ember elé és ki kell mondanom azt a bizonyos boldogító igent.
Próbáltam a koszorúslányokra koncentrálni. Nagyon szép ruhát választottak a lányok.
-Lányok, szerintem ti nagyobb jelenségek lesztek, mint én - külyéskedtem.
-Ugyan Kry! még nem láttad magadat tükörben. Lélegzet elállító vagy!- Tayl.
-Köszi Tay - mosolyogtam. -hol van egy tükör? - kérdeztem izgatottan.
-Itt - mutatott Loui egy egész alakos tükör felé, ami a szoba másik végében volt.
-Ohh - sóhajtottam és odaléptem a tükörhöz.
Saját magamtól elállt a lélegzetem. Nagyon durva volt. Egyben furcsa is, mert egy évvel ez előtt még el sem tudtam magamat képzelni menyasszonyi ruhában.
-A... Azta - ennél többet képtelen voltam kinyögni.
-Csodaszép vagy kicsikém - ölelt át hátulról anyu.
-Köszi - mondtam vörösen.
Alig vártam a ceremóniát, és hogy végre lássam Zaynt.

***Háromnegyed órával később***

-De durva. Én kísérlek oltárhoz - vigyorgott Liam.
-Hehe. - nem akartam mondani, hogy ez apu dolga lenne, mert most éppen csak ennyi választana el a sírástól.
Meghallottam, ahogy felcsendül a hagyományos nászinduló, és én és Liam elindultunk.
A wolwerhamptoni levegő lágyan csapott az arcomba és olyan érzésem volt, hogy ha nem lenne ez a kellemes szellő, most tuti elájulnék. 
-Liam, ne hagyd, hogy eltaknyoljak! - súgtam neki, mielőtt beértünk a templomba. 
Li csak elmosolyodott. 
Biztos léptekkel haladtunk. Amint Zayn meglátott nem tudott nyugton maradni. A szája fülig szaladt és 10 méterről is láttam a szeme boldog csillogását.
Legszívesebben őrült módjára rohantam volna végig a sorok között, de Liam szorosan tartott, így esélyem sem volt ezt megtenni. 
Mikor végre Zayn mellé értem a szívem még őrültebben vágtázott.
Liam szertartásosan Zayn kezébe helyezte a kezemet, adott egy puszit az arcomra és félre állt.
Zayn szemében olyan boldogság sugárzott, amilyet talán még soha nem láttam benne. Összekulcsoltuk a kezeinket és egymás szemébe merültünk.
-Hihetetlenül gyönyörű vagy - mondta nagyon halkan.
Erre csak mosolyogtam.
A pap belekezdett a szokásos mondókájába.
-És most ismételje utánam a vőlegény!...- szólt a pap és elkezdte mondani Zayn szövegét, amit Zayn tökéletesen megismételt.
-...és ígérem, neked Krystal Payne, hogy életem végéig és még azon is túl óvni, félteni és szeretni foglak, és hűséges leszek hozzád! - ismételte az utolsó mondatot Zayn.
Ennél a szívem egy irdatlan nagyot dobbant. Nem hittem el, hogy ezt most nem csak otthon mondja, hanem isten színe előtt fogadja meg.
-És most a menyasszony ismételje!... -a Pap.
Én is a lehető legszebben ismételtem a mondandómat.
-... Ígérem neked Zayn Jawaad Malik, hogy életem végéig és még azon is túl melletted leszek, szeretni foglak és hűséges leszek hozzád! - fogadtam meg én is.
-Fogadom - Zayn.
-Fogadom - nyögtem ki nehezen és a szememből ömleni kezdtek a könnyek.
Megkaptuk a gyűrűket és felhúztuk egymás ujjára.
-És most jöjjön az első hitvesi csók - mondta a pap már mosolyogva.
Még közelebb állt hozzám Zayn, két keze közé fogta az arcom és ajkait az enyémre nyomta.
Éreztem a csókján, hogy elmondhatatlanul boldog. Úgy csókolt, mintha én lennék a legnagyobb kincs.
Átkaroltam a nyakát és rendezett hajába túrtam. Sokkal gyengédebb csók volt, mint talán  eddig bármelyik csókunk. Kezét a derekamra csúsztatta, picikét lehajolt és felemelt. Én belenevettem a csókunkba. 
Akkor tűnt csak fel, hogy a fényképezőgépek folyamatosan kattognak. Zayn lassan letett és elengedett.
-Nagyon szeretlek - mosolyogtam rá boldogan.
-Én is - mosolygott vissza és még egyszer megpuszilt.
Szembefordultunk a családunk és barátaink tömegével, akik most már mind állva tapsoltak és ujjongtak.
Úgy éreztem, hogy a felhők felett járok.
Most már nem a barátom, hanem a férjem kezét fogtam.....

És lőn, meg hoztam ezt is. Nos, nektek csak annyit kell tudnotok, hogy a 4. évad max. 5 részből fog állni, de szerintem még annyiból sem. Majd még kitalálom. Komizzatok kérlek!! Névtelenül is lehet! :3 Puszii : -Szikraa.<3

2013. április 28., vasárnap

~3. Évad, 18. Fejezet : Eszméletlen Jó Szülinap. /ÉVAD ZÁRÓ/~

A vacsora alatt rengeteget nevettünk. Nagyon jó kedvem volt egész este, bár nagyon izgultam, hogy mit is kapok a bátyáméktól.
Miután Niall sikeresen betolta az arcába az étterem kínálatát, nagy nehezen elindultunk.
-Na, most akkor bekötöm a szemed - jelentette ki Zayn a kocsiban ülve és elővett egy piros selyem kendőt, amivel eltakarta a szememet.
-Muszáj ezt?? - kérdeztem kissé zavartan és fészkelődni kezdtem.
-Igen! - vágta rá Zayn és hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Egyre jobban izgulok... Hová megyünk?? - kíváncsiskodtam.
-Majd meglátod - válaszolt Liam.
-Ajj....- forgattam a szemem, bár úgy sem látta senki.
Egyszer csak megállt a kocsi, nekem meg egyre hevesebben kezdett dobogni a szívem.
Zayn segített kiszállni és végig fogta a kezemet amíg elvezetett oda, ahol megálltunk.
Éreztem, hogy a kendő lazulni kezd én meg becsuktam a szememet. Leesett a szememről, amivel eddig el volt takarva én pedig nem mertem kinyitni a szememet.
Zayn suttogott a fülembe.
-Cica, kinyithatod a szemed - súgta. Leheletétől kirázott a hideg és lassan felnyitottam a szememet.
Egy percre majdnem tényleg megállt a szívem.
Egy édes ház előtt álltam. Nem fogtam fel. Egyszerűen nem ment. Lehetetlennek találtam, hogy ezt én kapjam.
 Sírásban törtem ki.
-Boldog szülinapot!- mondta mindenki vigyorogva én meg zokogva borultam Laim nyakába.
Tudtam, hogy az ő ötlete volt. Másnak nem jutna ilyen az eszébe.
-Köszönöm Liaam! - sírtam a vállába félig nevetve.
-Ne csak nekem köszönd! Mindenki adott bele valamit - mosolygott Liam.
-Gyertek idee! - kértem mindenkit, mire idejöttek és egyszerre öleltük meg egymást. - Imádlak titeket - szipogtam.
-Mi is Kry!- Louis.
-Kíváncsi vagy, hogy milyen belülről? - kérdezte Liam.
Én nem tudtam beszélni, csak bólogattam.
Viki a kezembe nyomta a kulcsot.
-Ez mától a te házad - mondta Zayn édesen mosolyogva.
-De te is ideköltözöl velem ugye? - kérdeztem reménykedve.
-Hát persze, hogy ideköltözöm veled!- vigyorgott még szélesebben és megcsókolt. -Szeretlek Hercegnő - mondta, amikor elengedett.
-Én is szeretlek Zayn - néztem rá csillogó szemekkel és elkezdtem a ház ajtaja felé húzni.
A többiek mosolyogva jöttek utánunk.
Kinyitottam a zárat remegő kézzel.
Kitártam az ajtót és valami hihetetlen látvány tárult elém.
A bejárati ajtó egyből a konyhába nyílt és az egész konyha lehetetlenül szép volt.
-Isteneeem...- kerekedtek ki a szemeim.
-Tetszik?? Én rendeztem be - dicsekedett Sacci.
-Elképesztő -  néztem körbe, de semmihez nem mertem hozzá érni.
Körbementünk a házban és én kis híján elájultam. Komolyan leírhatatlanul szép volt az egész ház.
Pár kép :
A hálószobánk Zaynnel : 

A fürdő :
Egy plusz szoba :
És a nappali :
-Itt a zongora...- mondtam és a nehezen elállított sírásom újra kitört.
-Igen. Újra lett lakkozva, mert már kicsit kopott volt, de 100%-ig apué -Liam.
-Jesszusom, milyen régen láttam - motyogtam és odaléptem a gyönyörű hangszerhez és óvatosan végighúztam rajta az ujjaimat.
-Játssz rajta valamit! - biztatott Liam.
-Én?- kérdeztem vissza.
-Hát csak te tudsz itt zongorázni - Liam.
-Na jó - mentem bele és leültem a zongora előtt álló bőrpuffra.
Mély levegőt vettem és játszani kezdtem a kedvenc altatódalomat, amit apu mindig játszott, amikor nem tudtam elaludni.
Még magam is meglepődtem, hogy még mindig emlékeszem, hogy hogyan kell eljátszani. De igazából nem is emlékeztem. Minden gondolkodás nélkül jöttek a hangok és az ujjaim maguktól mozogtak a billentyűkön.
-Azt a rohadt... Nem tudtam, hogy te ilyet is tudsz - kerekedett ki Zayn szeme.
-Még énekelni sem hallottad 1 és fél év alatt. Pedig az a durva - heherészett Liam.
-Egyszerűen tökéletes ez a nő! - ölelt magához Zayn és megcsókolt.
Ezek után egész este hihetetlenül jól éreztük magunkat.
És életem hátra levő része is ilyen boldog lesz, remélem...



Hát sajnálattal közlöm, hogy ez volt a 3. évad utolsó része. még néhány rész és végleg vége a blognak. Szerintem még ezen a héten befejezem a blogot. Köszönök nektek mindent! Puszii : -Szikraa.♥

2013. április 19., péntek

~3. Évad, 17. Fejezet : Anyámmal, Édes Meglepetés..~

Próbáltam rendezni a szívem heves dobogását és a légzésemet, több-kevesebb sikerrel. Mire odaértem szinte remegtem.
-Krystal!- mosolyodott el és felállt a padról, ahol ült. Meg akart ölelni, de én nem hagytam.
-Szia Anyu. - köszöntem ridegen.
Anyám úgy tűnik hamar beletörődött, hogy nem vagyok hajlandó semmilyen fizikai kontaktust létesíteni vele. Egyszóval érintkezni vele. Leültünk és anyám kezdett el beszélni.
-Hát, kicsim....  Nyár óta nem láttalak... Nagyon szép lettél.- mosolygott óvatosan.
-Kösz. De mondjuk ahhoz képest nyáron még elég lazán lekurváztál...- dacoltam.
-Erről szeretnék beszélni veled... Vagyis... erről is. De elsősorban hoztam neked valamit - mondta lehajtott fejjel én odanyújtott nekem egy kis dobozt, meg egy nagyobbat.
-Ezt tőlem kapod - mutatott a kisebb dobozra.
Nem értettem. Kitől van a másik? Nem kérdeztem meg.
Kinyitottam a kisebb dobozkát, és egy csodaszépen csillogó fülbevaló volt, aminek a végén egy kis, lila kristály fityegett.

-De széép!- mondtam a fülbevalót szemlélve.
-Tetszik?
-Hihetetlen! Gyönyörű!- ámultam.
-A másik ajándék... Apádtól van - Erre kikerekedett a szemem. - Ezt akarta adni neked 18. születésnapodra. De abból, ami a dobozban van, még csak rá kell jönnöd mi az -magyarázta.
-Húha...- mosolyogtam és kinyitottam a kicsit nagyobb dobozt.
Egy kép volt benne. Egy nagyon régi kép. Apu és én úgy 6 évesen, ültünk apa zongorájánál és együtt zongoráztunk. Erre a képre a szememet könnyek öntötték el.
A zongora....- gondoltam még gondolatban is remegő hanggal.
Lefordítottam a képet és erősen az ajkamba haraptam, hogy ne kezdjek el itt a Hyde Park közepén bőgni.
-Rájöttél?- kérdezte anyám.
-Rá. A zongora igaz?- kérdeztem vissza könnyes szemekkel.
-Igen. - mosolygott szomorúan anyu.
-Hol van?
-Azt majd meglátod. Liamék ajándékával van összekapcsolva, úgyhogy majd ők odaadják.- anyu.
-Jó..-ekkor megcsörrent a telefonom. a kijelzőn Zayn legédesebb képe villogott.
Anyámra néztem. Tudtam, hogy látja, hogy Zayn hív. A homlokát ráncolta és nagyot nyelt. Én megforgattam a szemet és felvettem a telefont, miközben felálltam.
-Szia Baby!- Zayn.
-Szióó.
-Na, hogy megy?.. Vagy megzavartalak? -faggatott.
-Nem.. Nem zavartál meg. És egész jól megy. Kaptam ajándéko...kat. Majd, ha hazamegyek elmondok és megmutatok mindent okés?
-Jól van Cica. Akkor..ööö... jó szórakozást.. Puszi. Szeretlek -és letette.
Becsúsztattam a zsebembe a telefont és visszalépkedtem anyámhoz.
-Mit akart? - kérdezte vonakodva.
-Van neve. És amúgy meg csak kíváncsi volt, hogy mi van. De mindegy - vontam vállat.
-Még mindig együtt vagytok? Sosincs köztetek vita? - vonta fel a szemöldökét reménykedve anyám.
Még mindig hihetetlenül rosszindulatú.
-Nem. Vagyis éppen most jöttünk össze újra... Elég durván összevesztem vele, de belátom, hogy én voltam a hülye hisztis picsa -forgattam a szememet.
-Értem. Nem sétálunk valamerre?- anyu.
-Felőlem...-vontam vállat.
Felkaptam a két kis dobozt és elindultunk csak úgy össze vissza a parkba.
-És... Ki ez a Taylor? Mostanában rengeteg képet látok rólatok a neten - hozott fel egy újabb témát anyám.
-Ja, ő egy barátnőm. Rock énekesnő. - fogtam rövidre.
-Értem. És...- kezdett volna valamibe, amikor hál' istennek megint megcsörrent a mobilom.
Most éppen Tayl hívott.
-Pont ő hív. Egy perc - mondtam és megint arrébb mentem.-Na, mi van Tayl??- vettem fel.
-Semmi. Figyuka, Cicuka, mikor érkezel meg? Én már itt vagyok Markkal és Bennel a többieknél, szóval lassan jöhetnél már - Taylor.
-Jójó. Akkor megyek most oks? Máris indulok puszóó- és letettem.
-Nos??- kérdezte egyik szemöldökét felhúzva anyám.
-Mennem kell. Taylor is most érkezett meg Liamékhez. Na akkor.... Szia. - mondtam és adtam egy puszit az arcára és elmentem.
Olyan gyorsan mentem haza, ahogy csak tudtam. Reménykedtem, hogy már most megkapom az ajándékomat.
Amikor beléptem házba közölték velem, hogy mielőtt azt hinném még nem kapom meg az ajándékomat.
 Utána gyorsan kifaggattak, hogy mi volt anyuval.
-.... És ennyi. És nagyon ajánlom, hogy minél hamarabb odaadjátok az ajándékomat, mert már sík ideg vagyok - nevettem.
-Cica, tőlem kapsz valamit most. Gyere fel! - Zayn.
-Muhahahaa!!- és mentem utána az emeletre. A többiek szintén utánunk jöttek.
Zayn belépett a szobába és utána és is. Hihetetlen látvány fogadott odabent.
A szoba plafonja tele volt mindenféle színű, héliumos lufikkal, amiknek a madzagjuk végén képek lógtak, beszámozva.

Megnéztem az első képet, amint éppen az egyes szám szerepelt. A legelső közös képünk volt Zaynnel.
Csak végigfuttattam a szememet a képeken és mindegyiken rajta voltunk én Zaynnel.
Aztán Zayn lágyan megordított a vállamnál fogva egy másik falig, ami eddig fel sem tűnt. Oda szépen sorban képek voltak felaggatva.
-Jajj ez.... ez annyira édes!!- mosolyogtam a képeket nézegetve, majd megfordultam és megöleltem Zaynt.
-Tetszik?- Zayn.
-Imádom. Köszönöm!-mosolyogtam és megcsókoltam.
Hosszas csókolózásunk után többiek halkan nevetni kezdtek.
Én elszakadtam Zaynől és fülig érő szájjal néztem lázasan csillogó sötétbarna szemébe.
-Na jó. Nem megyünk el valahová vacsizni? -kérdezte Niall éhesen. Persze, hogy éhes. Hiszen ő Niall Horan.
-Jó ötlet! -fordultunk Zaynnel egyszerre Niall felé.
-Akkor mindenki úgy öltözzön fel, hogy... utána Kry megkapja az ajándékot.- Liam.
-Juhúúú!!- ugráltam kisgyerekesen - Akkor mindenki go készülni!! - túrtam ki a szobából Zaynen kívül mindenkit.
-Most mit csinálsz?- kérdezte kissé perverz vigyorral az arcán.
-Nem, azt, amit te akarsz, nyugi. Csak szeretnék felöltözni. Ezt ajánlom neked is -válaszoltam viccesen és egy rövid csókot nyomtam ajkaira, aztán a szekrényhez fordultam.
Még mindig Taylornál lakom, de néhány ruhám már átszivárgott ide, úgyhogy volt miből válogatnom.
Úgy döntöttem, hogy ma a kék sín lesz az uralkodó rajtam, így a lehető legjobb ruhámat vettem fel.
Ez után valami ehhez illőt sminkeltem és mire lementem mindenki engem várt.
-Mehetünk??- Liam.
-Ahaa.- mondtam vigyorogva és megfogtam Zayn kezét.
Elindultunk London egyik legpuccosabb éttermébe, vacsorázni....

2013. április 15., hétfő

~3. Évad, 16. Fejezet : Szülinap Reggele, Meglepő hívás..~

/December 14. reggele, Krystal szülinapja/

*Krystal szemszöge*

Reggel kómásan keltem. Előre féltem a mai naptól, ugyanis a mai nap van a 18. születésnapom. Örülök, hogy mától hivatalosan is felnőtt leszek, de féltem, hogy az én drága barátaim mit találtak ki nekem mára.
Nagyot sóhajtva felkeltem Zayn mellől.
Ezt a napot akkor sem rontja el semmi!!- biztattam magamat és felálltam. 
A rajtam lévő fehérneműre rávettem egy sima felsőt meg egy pizsamagatyát.

Miközben felvette sikeresen levertem a mobilomat az asztalról, ami a csattanásával felkeltette Zaynt.
Remek. Gratulálok Krystal!- gondoltam magamban, amikor Zayn kinyitotta a szemét.
-Jó reggelt- mosolyogtam, leültem mellé az ágyra és megcsókoltam.
-Jó reggelt és boldog szülinapot!- húzott magához.
-Ne is emlékeztess!- forgattam a szemem.
-Mi olyan rossz abban, ha nagykorú leszel?- kérdezte felvont szemöldökkel.
-Az extra felelősség, ami mostantól halálomig kísér...- válaszoltam.
-Nem olyan nagy az a felelősség, ha vigyázol mit csinálsz.- nevetett fel Zayn.
-Igaz. Na jó, én lemegyek. Ha akarsz, maradj még nyugodtan!- mondtam és kimentem a szobából.
Lassan lemásztam a lépcsőn és lelkiekben felkészültem a nagy köszöntésekre..
-Boldog szülinapoot!- visították, amikor beléptem a konyhába.
Na, már csak ez hiányzott...- gondoltam.
-Köszönööm!- vigyorogtam egy grimasz kíséretében.
-Na, most már hivatalosan is felnőtt vaagy!!- vigyorgott Viki.
-Ajj...- mondtam szájhúzva.
-Szerintem örülni fogsz az ajándékodnak.- jegyezte meg Sacci mosolyogva.
-Miért mit kapook?- néztem csillogó szemekkel.
-Nem mondjuk meg.- nevetett Liam.
-De miéééért??- néztem rá.
-Mert nem. Majd meglátod, amikor itt az ideje - Liam.
-Esélytelen, hogy kiszedjem belőletek igaz??- kérdezem lebiggyesztett ajkakkal.
-Teljesen.- rázta a fejét Harry.
-És mikor jön el az ideje???- hisztiztem kislányosan.
-Majd - felelt Liam unalmasan.
-Ajj...- húztam a számat.
-Reggelt. - köszönt Zayn ahogy leért.
Felálltam a helyemről és jeleztem, hogy üljön le. Gondolom vágta, hogy mit akarok, ezért leült, én meg az ölébe ültem.
Mosolyogva reggeliztünk meg, aztán, mint minden átlagos nap, levetettük magunkat a kanapéra és semmit nem csináltunk. Egyszer csak felpattantam a kanapéról, mert meghallottam, hogy a szobában csörög a telefonom. Felrohantam és azonnal felvettem.
-Szia Kry! Boldog szülinapooot!! - kiabált Taylor.
-Oh, Tayl. Szia. És köszi. - mosolyogtam.
-Mi újság? Ma hazajössz?- kérdezett.
-Nem tudom... De tudod mit? Gyere át te! Úgy is szülinapom van. És hozd a srácokat is! Zayn bírja Ben-t, Liam meg haláli jól el van Markkal.
-Oké, oké... megyünk. Puszi sziaa.- és letette.
Lementem a nappaliba és vittem magammal a telefonomat is. Letettem az asztalra és visszafeküdtem Zayn mellé a kanapéra.
Éppen csak leültem, amikor megint megcsörrent az a rohadt telefon.
-Fúúú!!!- álltam fel és odamentem az asztalhoz. Felkaptam a telefont és egy egyáltalán nem kívánatos hang szólt bele.
-Krystal, Kicsikém...- anyám.
-Anyu, te meg minek hívtál fel??- kérdeztem nagyot sóhajtva.
Erre a kérdésre mindenki kíváncsian nézett rám. Gondolom az "anyu"  szó miatt. Én felemeltem a kezemet és feltrappoltam a szobába.
-Csak azért hívlak, mert... Ma vagy 18 éves... Szóval, boldog születésnapot - mondta nehezen.
-Kösz. Csak ennyi?- kérdeztem unottan. Még mindig nem nagyon békéltem meg azzal, amit a legutóbbi találkozásunkkor Zaynről mondott.
-Meg még szeretnék.. öö... találkozni veled. Tudod, a lányom vagy, és ma vagy nagykorú...- anyám.
-Ja. És mi lenne a program? "Hogyan szapuljuk a lányunk szerelmét?" vagy "Bántsuk meg minél mélyebben a gyerekünket!!" ? Vagy mit terveztél?- kérdeztem vonakodva.
-Csak beszélni szeretnék veled, lehetőleg veszekedésen kívül, vagyis normálisan...
-És ki mondta, hogy én kíváncsi vagyok rád? Figyelj, én ma reggel azzal a gondolattal másztam ki az ágyból, hogy ezt a napot az égvilágon SEMMI nem ronthatja el. És ezt nem is hagyom.- mondtam.
-Tényleg, nem akarok semmit elrontani. Akkor... vedd úgy, hogy nem mondtam semmit jó?
-Na jó! Gyere mondjuk.... - ránéztem az órára, ami fél 11-et mutatott. - A Hyde Parkba délután 1-re. - forgattam a szemem.
-Jóó!!- mondta és mérhetetlen öröm volt a hangjában.
-Oké, akkor szia.- mondtam és lecsaptam a telefont.
Őszintén, semmi kedvem nem volt vele találkozni, de csak az anyám.
Lementem a nappaliba és mindenki ugyan olyan kíváncsi fejjel nézett rám.
-Anyu volt az. Boldog szülinapot kívánt, és találkozni akart velem...- motyogtam halál lazán.
-És találkozol vele? - Liam.
-Igen. A Hyde Parkban délután 1-kor találkozunk. El is megyek fürdeni, hajat mosni, stb...- és elmentem készülni.
Fürdés és hajszárítás után ruhát válogattam... Jenni ruhatárából.
Egy olyan... Louis-os szettet vettem fel egy Harry-től csórt sapival. Felvettem mellé a szemüvegemet (igen van szemüvegem, csak nagyon ritkán hordom), pár ékszert, és egy cuki magassarkút.

Mellé egy női szövetkabátot vettem fel és készen álltam.
Ebben a ruhában indultam el a Hyde Parkba. Próbáltam nyugodt maradni. Aztán megláttam anyámat, aki ott ült egy padon... Egyedül a park közepén. Mély levegőt vettem és nagy léptekkel indultam meg felé.....