~3. Évad, 17. Fejezet : Anyámmal, Édes Meglepetés..~

Próbáltam rendezni a szívem heves dobogását és a légzésemet, több-kevesebb sikerrel. Mire odaértem szinte remegtem.
-Krystal!- mosolyodott el és felállt a padról, ahol ült. Meg akart ölelni, de én nem hagytam.
-Szia Anyu. - köszöntem ridegen.
Anyám úgy tűnik hamar beletörődött, hogy nem vagyok hajlandó semmilyen fizikai kontaktust létesíteni vele. Egyszóval érintkezni vele. Leültünk és anyám kezdett el beszélni.
-Hát, kicsim....  Nyár óta nem láttalak... Nagyon szép lettél.- mosolygott óvatosan.
-Kösz. De mondjuk ahhoz képest nyáron még elég lazán lekurváztál...- dacoltam.
-Erről szeretnék beszélni veled... Vagyis... erről is. De elsősorban hoztam neked valamit - mondta lehajtott fejjel én odanyújtott nekem egy kis dobozt, meg egy nagyobbat.
-Ezt tőlem kapod - mutatott a kisebb dobozra.
Nem értettem. Kitől van a másik? Nem kérdeztem meg.
Kinyitottam a kisebb dobozkát, és egy csodaszépen csillogó fülbevaló volt, aminek a végén egy kis, lila kristály fityegett.

-De széép!- mondtam a fülbevalót szemlélve.
-Tetszik?
-Hihetetlen! Gyönyörű!- ámultam.
-A másik ajándék... Apádtól van - Erre kikerekedett a szemem. - Ezt akarta adni neked 18. születésnapodra. De abból, ami a dobozban van, még csak rá kell jönnöd mi az -magyarázta.
-Húha...- mosolyogtam és kinyitottam a kicsit nagyobb dobozt.
Egy kép volt benne. Egy nagyon régi kép. Apu és én úgy 6 évesen, ültünk apa zongorájánál és együtt zongoráztunk. Erre a képre a szememet könnyek öntötték el.

A zongora....- gondoltam még gondolatban is remegő hanggal.
Lefordítottam a képet és erősen az ajkamba haraptam, hogy ne kezdjek el itt a Hyde Park közepén bőgni.
-Rájöttél?- kérdezte anyám.
-Rá. A zongora igaz?- kérdeztem vissza könnyes szemekkel.
-Igen. - mosolygott szomorúan anyu.
-Hol van?
-Azt majd meglátod. Liamék ajándékával van összekapcsolva, úgyhogy majd ők odaadják.- anyu.
-Jó..-ekkor megcsörrent a telefonom. a kijelzőn Zayn legédesebb képe villogott.
Anyámra néztem. Tudtam, hogy látja, hogy Zayn hív. A homlokát ráncolta és nagyot nyelt. Én megforgattam a szemet és felvettem a telefont, miközben felálltam.
-Szia Baby!- Zayn.
-Szióó.
-Na, hogy megy?.. Vagy megzavartalak? -faggatott.
-Nem.. Nem zavartál meg. És egész jól megy. Kaptam ajándéko...kat. Majd, ha hazamegyek elmondok és megmutatok mindent okés?
-Jól van Cica. Akkor..ööö... jó szórakozást.. Puszi. Szeretlek -és letette.
Becsúsztattam a zsebembe a telefont és visszalépkedtem anyámhoz.
-Mit akart? - kérdezte vonakodva.
-Van neve. És amúgy meg csak kíváncsi volt, hogy mi van. De mindegy - vontam vállat.
-Még mindig együtt vagytok? Sosincs köztetek vita? - vonta fel a szemöldökét reménykedve anyám.
Még mindig hihetetlenül rosszindulatú.
-Nem. Vagyis éppen most jöttünk össze újra... Elég durván összevesztem vele, de belátom, hogy én voltam a hülye hisztis picsa -forgattam a szememet.
-Értem. Nem sétálunk valamerre?- anyu.
-Felőlem...-vontam vállat.
Felkaptam a két kis dobozt és elindultunk csak úgy össze vissza a parkba.
-És... Ki ez a Taylor? Mostanában rengeteg képet látok rólatok a neten - hozott fel egy újabb témát anyám.
-Ja, ő egy barátnőm. Rock énekesnő. - fogtam rövidre.
-Értem. És...- kezdett volna valamibe, amikor hál' istennek megint megcsörrent a mobilom.
Most éppen Tayl hívott.
-Pont ő hív. Egy perc - mondtam és megint arrébb mentem.-Na, mi van Tayl??- vettem fel.
-Semmi. Figyuka, Cicuka, mikor érkezel meg? Én már itt vagyok Markkal és Bennel a többieknél, szóval lassan jöhetnél már - Taylor.
-Jójó. Akkor megyek most oks? Máris indulok puszóó- és letettem.
-Nos??- kérdezte egyik szemöldökét felhúzva anyám.
-Mennem kell. Taylor is most érkezett meg Liamékhez. Na akkor.... Szia. - mondtam és adtam egy puszit az arcára és elmentem.
Olyan gyorsan mentem haza, ahogy csak tudtam. Reménykedtem, hogy már most megkapom az ajándékomat.
Amikor beléptem házba közölték velem, hogy mielőtt azt hinném még nem kapom meg az ajándékomat.
 Utána gyorsan kifaggattak, hogy mi volt anyuval.
-.... És ennyi. És nagyon ajánlom, hogy minél hamarabb odaadjátok az ajándékomat, mert már sík ideg vagyok - nevettem.
-Cica, tőlem kapsz valamit most. Gyere fel! - Zayn.
-Muhahahaa!!- és mentem utána az emeletre. A többiek szintén utánunk jöttek.
Zayn belépett a szobába és utána és is. Hihetetlen látvány fogadott odabent.
A szoba plafonja tele volt mindenféle színű, héliumos lufikkal, amiknek a madzagjuk végén képek lógtak, beszámozva.

Megnéztem az első képet, amint éppen az egyes szám szerepelt. A legelső közös képünk volt Zaynnel.
Csak végigfuttattam a szememet a képeken és mindegyiken rajta voltunk én Zaynnel.
Aztán Zayn lágyan megordított a vállamnál fogva egy másik falig, ami eddig fel sem tűnt. Oda szépen sorban képek voltak felaggatva.

-Jajj ez.... ez annyira édes!!- mosolyogtam a képeket nézegetve, majd megfordultam és megöleltem Zaynt.
-Tetszik?- Zayn.
-Imádom. Köszönöm!-mosolyogtam és megcsókoltam.
Hosszas csókolózásunk után többiek halkan nevetni kezdtek.
Én elszakadtam Zaynől és fülig érő szájjal néztem lázasan csillogó sötétbarna szemébe.
-Na jó. Nem megyünk el valahová vacsizni? -kérdezte Niall éhesen. Persze, hogy éhes. Hiszen ő Niall Horan.
-Jó ötlet! -fordultunk Zaynnel egyszerre Niall felé.
-Akkor mindenki úgy öltözzön fel, hogy... utána Kry megkapja az ajándékot.- Liam.
-Juhúúú!!- ugráltam kisgyerekesen - Akkor mindenki go készülni!! - túrtam ki a szobából Zaynen kívül mindenkit.
-Most mit csinálsz?- kérdezte kissé perverz vigyorral az arcán.
-Nem, azt, amit te akarsz, nyugi. Csak szeretnék felöltözni. Ezt ajánlom neked is -válaszoltam viccesen és egy rövid csókot nyomtam ajkaira, aztán a szekrényhez fordultam.
Még mindig Taylornál lakom, de néhány ruhám már átszivárgott ide, úgyhogy volt miből válogatnom.
Úgy döntöttem, hogy ma a kék sín lesz az uralkodó rajtam, így a lehető legjobb ruhámat vettem fel.

Ez után valami ehhez illőt sminkeltem és mire lementem mindenki engem várt.
-Mehetünk??- Liam.
-Ahaa.- mondtam vigyorogva és megfogtam Zayn kezét.
Elindultunk London egyik legpuccosabb éttermébe, vacsorázni....

~3. Évad, 16. Fejezet : Szülinap Reggele, Meglepő hívás..~

/December 14. reggele, Krystal szülinapja/

*Krystal szemszöge*

Reggel kómásan keltem. Előre féltem a mai naptól, ugyanis a mai nap van a 18. születésnapom. Örülök, hogy mától hivatalosan is felnőtt leszek, de féltem, hogy az én drága barátaim mit találtak ki nekem mára.
Nagyot sóhajtva felkeltem Zayn mellől.
Ezt a napot akkor sem rontja el semmi!!- biztattam magamat és felálltam. 
A rajtam lévő fehérneműre rávettem egy sima felsőt meg egy pizsamagatyát.

Miközben felvette sikeresen levertem a mobilomat az asztalról, ami a csattanásával felkeltette Zaynt.
Remek. Gratulálok Krystal!- gondoltam magamban, amikor Zayn kinyitotta a szemét.
-Jó reggelt- mosolyogtam, leültem mellé az ágyra és megcsókoltam.
-Jó reggelt és boldog szülinapot!- húzott magához.
-Ne is emlékeztess!- forgattam a szemem.
-Mi olyan rossz abban, ha nagykorú leszel?- kérdezte felvont szemöldökkel.
-Az extra felelősség, ami mostantól halálomig kísér...- válaszoltam.
-Nem olyan nagy az a felelősség, ha vigyázol mit csinálsz.- nevetett fel Zayn.
-Igaz. Na jó, én lemegyek. Ha akarsz, maradj még nyugodtan!- mondtam és kimentem a szobából.
Lassan lemásztam a lépcsőn és lelkiekben felkészültem a nagy köszöntésekre..
-Boldog szülinapoot!- visították, amikor beléptem a konyhába.
Na, már csak ez hiányzott...- gondoltam.
-Köszönööm!- vigyorogtam egy grimasz kíséretében.
-Na, most már hivatalosan is felnőtt vaagy!!- vigyorgott Viki.
-Ajj...- mondtam szájhúzva.
-Szerintem örülni fogsz az ajándékodnak.- jegyezte meg Sacci mosolyogva.
-Miért mit kapook?- néztem csillogó szemekkel.
-Nem mondjuk meg.- nevetett Liam.
-De miéééért??- néztem rá.
-Mert nem. Majd meglátod, amikor itt az ideje - Liam.
-Esélytelen, hogy kiszedjem belőletek igaz??- kérdezem lebiggyesztett ajkakkal.
-Teljesen.- rázta a fejét Harry.
-És mikor jön el az ideje???- hisztiztem kislányosan.
-Majd - felelt Liam unalmasan.
-Ajj...- húztam a számat.
-Reggelt. - köszönt Zayn ahogy leért.
Felálltam a helyemről és jeleztem, hogy üljön le. Gondolom vágta, hogy mit akarok, ezért leült, én meg az ölébe ültem.
Mosolyogva reggeliztünk meg, aztán, mint minden átlagos nap, levetettük magunkat a kanapéra és semmit nem csináltunk. Egyszer csak felpattantam a kanapéról, mert meghallottam, hogy a szobában csörög a telefonom. Felrohantam és azonnal felvettem.
-Szia Kry! Boldog szülinapooot!! - kiabált Taylor.
-Oh, Tayl. Szia. És köszi. - mosolyogtam.
-Mi újság? Ma hazajössz?- kérdezett.
-Nem tudom... De tudod mit? Gyere át te! Úgy is szülinapom van. És hozd a srácokat is! Zayn bírja Ben-t, Liam meg haláli jól el van Markkal.
-Oké, oké... megyünk. Puszi sziaa.- és letette.
Lementem a nappaliba és vittem magammal a telefonomat is. Letettem az asztalra és visszafeküdtem Zayn mellé a kanapéra.
Éppen csak leültem, amikor megint megcsörrent az a rohadt telefon.
-Fúúú!!!- álltam fel és odamentem az asztalhoz. Felkaptam a telefont és egy egyáltalán nem kívánatos hang szólt bele.
-Krystal, Kicsikém...- anyám.
-Anyu, te meg minek hívtál fel??- kérdeztem nagyot sóhajtva.
Erre a kérdésre mindenki kíváncsian nézett rám. Gondolom az "anyu"  szó miatt. Én felemeltem a kezemet és feltrappoltam a szobába.
-Csak azért hívlak, mert... Ma vagy 18 éves... Szóval, boldog születésnapot - mondta nehezen.
-Kösz. Csak ennyi?- kérdeztem unottan. Még mindig nem nagyon békéltem meg azzal, amit a legutóbbi találkozásunkkor Zaynről mondott.
-Meg még szeretnék.. öö... találkozni veled. Tudod, a lányom vagy, és ma vagy nagykorú...- anyám.
-Ja. És mi lenne a program? "Hogyan szapuljuk a lányunk szerelmét?" vagy "Bántsuk meg minél mélyebben a gyerekünket!!" ? Vagy mit terveztél?- kérdeztem vonakodva.
-Csak beszélni szeretnék veled, lehetőleg veszekedésen kívül, vagyis normálisan...
-És ki mondta, hogy én kíváncsi vagyok rád? Figyelj, én ma reggel azzal a gondolattal másztam ki az ágyból, hogy ezt a napot az égvilágon SEMMI nem ronthatja el. És ezt nem is hagyom.- mondtam.
-Tényleg, nem akarok semmit elrontani. Akkor... vedd úgy, hogy nem mondtam semmit jó?
-Na jó! Gyere mondjuk.... - ránéztem az órára, ami fél 11-et mutatott. - A Hyde Parkba délután 1-re. - forgattam a szemem.
-Jóó!!- mondta és mérhetetlen öröm volt a hangjában.
-Oké, akkor szia.- mondtam és lecsaptam a telefont.
Őszintén, semmi kedvem nem volt vele találkozni, de csak az anyám.
Lementem a nappaliba és mindenki ugyan olyan kíváncsi fejjel nézett rám.
-Anyu volt az. Boldog szülinapot kívánt, és találkozni akart velem...- motyogtam halál lazán.
-És találkozol vele? - Liam.
-Igen. A Hyde Parkban délután 1-kor találkozunk. El is megyek fürdeni, hajat mosni, stb...- és elmentem készülni.
Fürdés és hajszárítás után ruhát válogattam... Jenni ruhatárából.
Egy olyan... Louis-os szettet vettem fel egy Harry-től csórt sapival. Felvettem mellé a szemüvegemet (igen van szemüvegem, csak nagyon ritkán hordom), pár ékszert, és egy cuki magassarkút.

Mellé egy női szövetkabátot vettem fel és készen álltam.
Ebben a ruhában indultam el a Hyde Parkba. Próbáltam nyugodt maradni. Aztán megláttam anyámat, aki ott ült egy padon... Egyedül a park közepén. Mély levegőt vettem és nagy léptekkel indultam meg felé.....

~3. Évad, 15. Fejezet : Elintézve!~

*1 hét múlva*

/Liam szemszöge./

Holnap van Kry szülinapja én pedig megyek intézni az ajándéka papírjait. Megvettük neki a srácokkal közösen és már be is van rendezve. Ebből már talán már rájöttetek, hogy Krystal egy saját házat kap. 169 négyzetméteres házat, ahová beférnek ketten Zaynnel. És bulikat is csinálhatnak.
Most érkeztem meg az ingatlanoshoz intézni az utolsó átvételi papírokat. A házat Zayn nevére írattuk, mert ha a húgom nevére tettük volna, akkor ahhoz kellett volna az ő aláírása, amiből viszont rájön mindenre.. És ez meglepetés lesz. Remélem mindenki tud otthon titkot tartani..
Beléptem az ingatlan intéző irodájába.
-Jó napot. Mr. Payne, igaz?- lépett felém az öltönyös férfi.
-Igen. Jó napot kívánok. - ráztam vele kezet.
-Én Mr. Black vagyok. Foglaljon helyet, kérem!- mutatott az asztalával szembeni székre.
Leültem és velem szemben ő is.
-Szóval, akkor melyik háznak a papírjaira lenne szüksége?- kérdezte.
-Amire megkötöttük a szerződést...- mondta zavartan.
-Ja, igen. Elnézést, tudja borzasztóan szétszórt vagyok. Máris előkeresem.- rázta a fejét és az asztalán tornyosuló papírhalomban kezdett turkálni.
5 percig ott kutakodott aztán előhúzott 3 tűzőgéppel összetűzött lapot. Gyorsan átolvasta, megnézte az aláírást és felém fordította.
-Ez lenne az. Még egyetlen aláírás hiányzik. Amiről megbeszéltük, hogy most intézzük.- magyarázott.
Én csak bólogattam. Értettem miről beszél, de az agyam nem teljesen tudott oda koncentrálni a dolgokra. A húgom szülinapján agyaltam.
-...Akkor  itt kellene aláírni. -mutatta az aláírandó pontozott vonalat és a kezembe adott egy tollat.
-Rendben. - motyogtam és aláfirkantottam.
-Ezt a példányt is írja alá, de ezt vigye el. Bármikor szükség lehet rá. - mondta és egy másik ugyan olyan papírt nyújtott a kezem alá. Azt is aláírtam.
Még mielőtt elindultam kitöltöttem a csekket a ház áráról és átadtam az ingatlanosnak.
-Köszönöm uram. Itt vannak a ház kulcsai. Két-két lakáskulcs.- adta a kezembe a kulcsokat.
-Köszönöm. Viszlát!- mondtam és kezet ráztam vele megint és elhagytam az irodát.
Vigyorogva vettem elő a telefonomat és hívtam fel Vikit.
-Szia szívem. Meg vannak a papírok meg a ház. -mondtam egyből.
-Szió. Rendben. Akkor szólok Taylornak, hogy odamegyünk és akkor a haverjai vagy kik akiket felajánlott, segítenek berendezni. A kulcsok nálad vannak? - Viki.
-Nyugi Nyuszó! Minden itt van. Elhozom a szőnyeget ami kell és odamegyek a házhoz oké? Mire te ott leszel addigra én is.- nevettem.
-Jójó. Puszi sziaa.
-Puszi.- köszöntünk el és letettük.
Én bemásztam a kocsiba és indultam a szőnyegboltba, ahol pillanatok alatt berakták a kocsimba a szőnyeget én pedig mehettem tovább.
Vikivel egyszerre érkeztünk meg. Kiszálltam a kocsimból, oda mentem hozzá és adtam neki egy csókot.
-Na szia.- Viki.
-Szia. Taylorék?- kérdeztem egyből.
-2 perc és itt vannak. - amint ez a mondat elhagyta a száját megjelent Taylor kocsija benne 4 nagy emberrel. Ezek valószínűleg a segítők.
-Szevasztok!- pattant ki Taylor a kocsiból.
-Sziaa.- köszöntünk egyszerre Vikivel.
-Itt vannak az emberek. Ömm... a bútorok is perceken belül itt lesznek. - mosolygott Tay.- Addig nem nézünk körbe bent?
-De!- mondtam és mindannyian bementünk.
Közben felhívott engem Louis és ők is jönnek Niallel meg Harryvel segíteni berendezkedni.
Mire végigjártuk a nagy házat, a fiúk, Jenni és Sacci meg a bútorosok is megérkeztek így elkezdtük berendezni a házat.
A bútorszállító autó 4-szer fordult meg, mire minden bútort elszállított Kry házába.
Késő estig pakoltunk és rendezkedtünk. A késő este az úgy nagyjából hajnali fél4-et jelent.
Amikor hazaestünk Zayn és Kry is aludt. Egy pillanatra benéztem a szobájukba és Krystal Zayn mellkasán halkan szuszogva aludt. Zayn átölelve tartotta őt.
Kry még nem is sejti, hogy a holnapi lesz élete legjobb születésnapja..


Sziasztook! Bocsi, hogy ilyen soká hoztam és ilyen lapos lett ez a rész, de garantálom, hogy a következő rész már jóval eseménydúsabb lesz. :D Komizzatok és JELENTKEZZETEK A RAJZVERSENYRE KÉRLEK!!! Köszii:D Puszkoo : -Szikraa.

~3. Évad, 14. Fejezet : Taylorral, Zayn Meglepetése♥~

Amikor megérkeztünk Viki szájhúzva mászott ki a kocsiból, míg Jenni meg Sacci lelkesen vigyorogva masíroztak utánam.
-Tay, itt vagyunk!- kiabáltam, amikor beléptünk a házba.
-Juuuuj!!-rohant elő Taylor, de a két kiskutya is letámadott mindenkit.
-Oh, de édesek!!-Jenni.
-Igen. -helyeselt Taylor mosolyogva. -Szóval ti vagytok Sacci és Viki. Melyikőtök melyik?-kérdezte Tay kedvesen.
-Én Sacci vagyok. Ő meg Viki, aki most egy picit durcás, de majd feloldódik. -legyintett Sacci.
Én szorosan Viki mellé lépte és a fülébe súgtam :
-Legalább erőltess a képedre egy vigyort! Hisz látod, hogy nem is rossz fej!- erősködtem.
Viki egy alig észrevehetőt sóhajtott és elmosolyodott. Elég őszintének tűnt ahhoz lépest, hogy durván meg kellett erőltetnie magát.
Odatátogtam neki egy "köszönöm"-öt és elléptem mellőle.
-Gyertek megmutatjuk a lakást!- karoltam Taybe és elindultunk a legközelebbi szoba felé ami Tayloré volt.
-Ez az én szobám!- mutatott körbe Taylor.
-De széép!!- Sacci.
-Tudom.. akkor most Kry birodalma..- és beléptünk az én szobámba, amin még Viki is elcsodálkozott.
-Azt a jó mindenit.- mondta tátott szájjal Vikk. -Ez komolyan a tied? - ámult az én eléggé nagy birodalmam láttán.
-Igeen.. -mosolyogtam.
Végigmutogattuk nekik az egész házat és egész jól elszórakoztunk.

*Pár óra múlva*

-Ez hülyee!!! Kiborítja az egészet!!- röhögött Viki visítva.
A nappaliban ültünk és hülyéskedtünk. Taylor épp egy dobozos narancslevet öntött egy hatalmas pohárba. Már egy ideje túlöntötte a poháron... konkrétan minden tocsogott a narancslében. Mi mind az 5-en majd' megfulladtunk a röhögéstől.
-Nah kész! Itt a narancslééé!!!- Taylor megfogta a csurom narancsleves poharat és elindult vele felénk.
-Ide ne merd hozni!!- figyelmeztette Viki még mindig a nevetéstől könnyes szemmel.
Tay és Viki nagyon jól kijönnek.... most már. Remélem Viki is belátja, hogy nem is olyan rossz arc Taylor, mint ő azt hitte.
Most éppen azzal szórakoztunk, hogy a lehető legragacsosabb és legédesebb löttyel öntözgettük egymást. Tudom, hogy ovis dolog, de ha mi ezzel el vagyunk, nem mindegy? :DD
Szóval senki nem tudta ki lesz Taylor és a narancslé áldozata. Mindenki csendben, vigyorogva figyelte, ahogy a rocker szőkeség közelít. Lassan leült a helyére, kortyolt egyet a narancsléből... Egyszer csak gonosz mosoly terült szét a képén Saccira nézett, aki éppen nem oda figyelt és hoppá! Telibe öntötte narancslével.
Mi a halálunkon voltunk a vihogástól. Én személy szerint majdnem megfulladtam.
Sacci sokkot kapott, de azért röhögött. Mivel már mindenki ragadt valamilyen löttytől (én valami baracklé-szerű cucctól), támadt egy ötletem.
-Lányok, mi lenne, ha kimennénk a medencébe? Egy kis éjszakai fürdőzés.- vetettem fel.
-Senkinek nincs rajtad meg Tayloron kívül itt fürdőruhája...-Viki.
-És szerinted ruhában nem lehet úszkálni? De végül is csak lányok vagyunk, szóval bugyiban és melltartóban is lehet..
-Én megyek!!- ugrott fel Sacci és mindenkire rácsöpögött a narancslé ahogy felpattant.
-Én iss!!-Jenni.
Végül Viki is bele ment Taylort pedig meg sem kellett kérdezni.
Kirohantunk a medencéhez. Én menet közben lekaptam a felsőm, meg a gatyámat is és elsőként ugrottam egy fejest.

Szép lassan mindenki beugrott és a vízben szórakoztunk. Egymás nyakába ültünk és úgy csatáztunk. Én voltam Taylor nyakában, Viki Jenni nyakában , Sacci meg a bíró volt. Aztán persze én is és mindenki bíráskodott. Az lepett meg igazán, amikor Viki lestoppolta, hogy most ő lesz Tay nyakában. Én nagyon örültem, hogy így megkedvelték egymást. úgy nagyjából hajnali fél 2-ig medencéztünk, aztán bementünk. Mikor kimásztunk a medencéből borzasztóan hideg volt. Hát... végül is már tél van, csak nagyon enyhe :)
Bementünk a házba és adtunk mindenkinek valami alvós cuccot.
Még a szobámban fent voltunk egy darabig. Hajnalokig hülyéskedtünk, és amikor elaludtunk, már kint elkezdett világosodni.

***

Reggel (pontosabban délután) úgy keltünk, hogy mind az öten az én ágyamban feküdtünk. Én rendesen a helyemen, Viki mellettem és engem ölelt (Ne értsétek félre, mi mindig is így aludtunk Vikivel régen), Sacci és Tayl a lábunknál/ lábunkon, Jenni pedig úgy mindenkit letarolva rajta feküdt mindenkin, átlósan az ágyon. Vicces volt.. a feje kicsit lelógott az ágyról, a szája pedig nyitva volt. Alig bírtam visszatartani, hogy ne röhögjek. 

Lehetetlen volt kimásznom az ágyból. Megmozdítottam a lábamat, mire Viki halkan felnevetett.

-Jó tudni, hogy már te is fent vagy...- mondta nevetve. 

-Jaa, hogy te is? Viszont te se nagyon tudtál kimászni mi??- nevettem én is.

-Nem... Te, az nagy gáz, ha nem érzem magam csípőtől lefelé? Jenni elfekszi mindenemet.. Meg Tayl és Sacci. - mocorgott kelletlenül Vikk. 

-Hehe.. majd csak felkelnek. De most, hogy mondod kezd zsibbadni a lábam...- vontam össze a szemöldökömet. 

-Amúgy... Taylor tényleg nem olyan rossz, mint gondoltam.- látta be Viki lesütött szemmel. 

-Na látod! Utálom, amikor előítéletes vagy... Először ismerj meg valakit, aztán mondj róla véleményt. Ne a pletykákból állapítsd meg milyen is ő!

-Na jól van! Igazad van. Most már semmi bajom nincs Taylorral. sőt, kimondottan megkedveltem.- Viki. 

-Ennek nagyon örülök..- mosolyogtam és elég nehézkesen, de megöleltem.

Még fél órát vártunk és mindenki felkelt. Kint ültünk a konyhában, amikor nyújtózkodás közben a gerincem egy hatalmasat roppant.

-Jenni ez is miattad van!- mondtam viccesen. 

Erre ő kérdően nézett rám.

-Annyit feküdtél rajtam, hogy recseg-ropog a hátam... Nehéz vagy!!- kötöttem az orrára. 

-Nem iiis... Csak 53 kiló...-Jenni.

-Na éppen elég ahhoz, hogy kisebb sérvet kapjak!!- kerekedett ki a szemem, de közben vigyorogtam. 

-Na kösz..- játszotta a durcást. 

-Mikor megyünk hazaa?? Hiányzik Niall...- biggyesztgette ajkát Sacci.

-Nekem meg Zayn, úgyhogy szerintem öltözzünk!- álltam fel.
-Itt én vagyok az egyetlen, aki kibír 1-2 napot a pasija nélkül??- kérdezte Viki, szemét forgatva.
-Szerintem igen, mert nekem is hiányzik Louii. -Jenni.
-Na jó... én megyek öltözni. Gyertek ti is válasszatok valami ruhát..- mondtam és berángattam mindenkit a szobámba.
Nagy nehezen mindenki talált magának valamit, ami megfelelt az ízlésének.
Én ruháám:

 Saccié :
Ahogy elnéztem, neki nagyon is bejött ez a rockos stílus, így neki nem sokat kellett válogatnia. :D

Vikié :
Szegénynek nem volt más választása, szinte csak fekete ruháim vannak...xD

Jennié :Ő alapból imádta a stílusomat szóval neki sem kellett sokat válogatnia :DD

Taylor pedig úgy öltözött, mint általában. 

-Te Kry, tudod mi lesz jövő héten?- hozta fel Viki.

-Jövőhét?- kérdeztem vissza viccesen. 

-A szülinapod te okos. -Sacci.

-Kajak? Már is december van??- néztem fel zavarodottan.

-Igen. Te tényleg ennyire nem figyeled a dátumot?? - nevetett Viki.
-Nem nagyon..- ráztam a fejem.
-Hát jó... Majd lesz valami..-Sacci.
Elindultunk. Taylor nem jött velünk. Elvileg más dolga volt.
Amikor hazaértünk Zayn nem volt sehol.
-Srácok, hol van Zayn? - kérdeztem, miután körbejártam a házat.
-Elment. Azt mondta, hogy majd felhív téged. - Harry.
-Hát jó...- mondtam és ledőltem Liam mellé a kanapéra.
A nagy csöndben mindenki kicsit bealudt. Engem a zsebemben vibráló telefonom keltett fel.
-Szia Cica! -szólt bele Zayn, amikor felvettem.
-Szióó. Hol vagy??- kérdeztem egyből.
-Gyere ki a kertbe!- csak ennyit mondott és letette.
Kinéztem az ablakon. Sötét volt. Legalábbis abból az ablakból kinézve, amelyik az utcára nézett.
[Ehhez a részhez pár ajánlott zene : They Don't Know About Us , You , Little Things ]
A hátsó ablak felé pillantottam, ami a kertre nézett. Elakadt a lélegzetem.  A kertben világos volt. Már amennyire. Gyertyák voltak lerakva szív alakban és a szív közepén az én rosszfiúm állt egy vörös rózsával a kezében.

 Kirohantam az ajtón, egyenesen Zayn karjai közé. Annyira meghatott ez a meglepetés, hogy a szememből könnyek szöktek ki.
-Tetszik?- kérdezte édes hangon.
Én csak megcsókoltam. A lehető legszenvedélyesebben, hogy jelezzem, hogy nagyon tetszik.
-Imádlak!- mosolyogtam a csókunkba Zayn pedig felemelt és megpörgetett a levegőben, amire én felnevettem.-Amúgy ezt most milyen alkalomból kapom? - kérdeztem kíváncsian, amikor letett.
-Mert szeretlek. És mert jövő héten szülinapod. Gondoltam mi ketten előbb is ünnepelhetnénk..- csókolt a nyakamba.
-Jóó...- mentem bele és megcsókoltam.
 Lehúztam róla a bőrkabátot ami rajta volt.
-Kicsit berendeztem nekünk a hátsó kisházat.- suttogta a fülembe.
A kertben volt leghátul egy használaton kívüli házikó. Valószínűleg Zayn arra gondolt.
Elkezdett arrafelé húzni én meg mentem vele. Mire odaétünk egyikünkön sem volt fehérneműn kívül semmi.
A kisházban is égett pár gyertya csak a romantikus hangulat kedvéért. Zayn ledöntött az ágyra és ott folytattuk tovább az éjszakát......

Gyerekek kérlek szépen benneteket, jelentkezzetek arra a nyavalyás rajzversenyre!! Szinte senki nem mutat semmi érdeklődést eziránt, pedig én szinte biztos agyok benne, hogy tudtok rajzolni! Kérlek jelentkezzetek!! -Szikraa.♥

VERSENY!!!!

Meg hirdetek egy kis rajzversenyt itt a blogon.
Van kedvenc szereplőd, akit szívesen lerajzolnál? Akkor most megteheted.
Olyan szereplők rajzait várom, akiket én találtam ki a blogba. (Pl.: Jenni, Sacci, Viki, Krystal)
Rajzoljátok le, hogy ti hogyan képzelitek el valamelyik lányt, vagy akár egy pillanatképet valamelyik fejezetből, fotózzátok le, és küldjétek el nekem erre az e-mail címre :  studteni@gmail.com
Hogyha egy pillanatképet rajzolsz, akkor az e-mailben írjátok le nekem, hogy melyik fejezetből van és kik vannak a képen, vagy kitalálhattok ti is egy szituációt ott csak a szereplőket kérem, hogy írjátok mellé.:)
Ha szeretnél részt venni, akkor írj ez alá a bejegyzés alá egy kommentet, azzal hogy "JELENTKEZEM!", hogy fel tudjalak írni :D
A nyertes rajz fogja képviselni a blogot. (Azaz a nyertes rajz lesz ott mindenhol, ahol a blogot kiteszik, stb.)
És a nyertes rajzolónak, ha van blogja akkor ki teszem mindenhol, ahol tudom, és pluszban benne lehet a ebben a blogban :D
A jelentkezési határidő : Április 20.
Sorsolás : Április 21.
Remélem lesztek páran!! Puszi:- Szikraa. *-*