~3. Évad, 4. Fejezet : Pláza..~

*Taylor Momsen szemszöge*

/Reggel/

Halál kómásan felültem az ágyamban. Kinyújtóztattam elgémberedett izmaimat és fel álltam. Kifelé menet bepillantottam Krystal szobájába is, de ő még mélyen aludt. kimentem a konyhába és csináltam magamnak és Krynak is majd ha felkel, kávét.
Elkezdtem agyalni a mai programon.
Bemutatom Krystalt a bandám (The Pretty Reckless) többi tagjának.
Bennel tegnap este beszéltem, és ő azt mondta, hogy nagyon szívesen megismerné Kryt. Mark és Jamie szintén. Szóval, ha Krystal is beleegyezik, akkor ma összehozok egy kis találkát a tagokkal.
Még mindig nagyban agyaltam, amikor félkómásan kijött Kry.
-Jó reggelt..- köszönt.
-Reggelt. Hogy aludtál az új szobád új ágyában??- kérdeztem szélesen vigyorogva.
-Hmm.. Remekül. Mindenesetre ez az ágy, jobb, mint az állítólagos "luxus" lakosztályok ágyai. Meg már régen aludtam egyedül egy ekkora ágyon. és nagyon jól esett..-nyújtózott Kry, mire én elnevettem magam.
-Ezért jó, ha az ember egyedülálló. Amúgy itt a kávéd.- biccentettem.
-Köszike-motyogta Kry, elvette a konyhapultról a bögrét és leült velem szemben.
-Mit akarsz ma csinálni?? Mármint... Gondolom egy szakítás után nem az az első dolgod, hogy szórakozz...-kezdtem óvatosan.
-Ajj Tay... Hagyjuk már.. Úgy nézek ki, mint aki halálosan ki van akadva?-kérdezte Kry színpadiasan és mindketten nevetni kezdtünk.
-Na jóó... akkor arra gondoltam, hogy ma bemutatnálak a The Pretty Reckless többi tagjának is..- adtam hangot ötletemnek.
Krystal egy pillanatra elgondolkodóan nézett, aztán arcán mosoly terült szét.
-Jó ötlet!! Akkor, mikor megyünk?-lelkesedett Kry.
-Háát, nagyjából egy óra, szóval.... jobb, ha készülünk.- javasoltam, és mindketten felpattantunk és bementünk a szobáinkba.
Én ruhában nem tettem semmi extrát. maradtam a drága jó stílusomnál és magamra kaptam az első cuccot, ami a kezem közé akadt. Valahogy így nézett ki:

Krystal is valahogy így tett. Az ő öltözéke hajazott az enyémre, de nem zavart.

Ezek után fogtuk magunkat és elindultunk. A házból kifel jutott eszembe, hogy helyet nem beszéltünk meg. Előhúztam a mobilomat és felhívtam Ben-t.
-Cső csajszi, mi a szitu??-szólalt meg Ben.
-Hali! Akkor hol tali??-tértem a lényegre.
-Összeszedem a srácokat, és mondjuk.... ott a plázában?? Vagyis a pláza előtt. És majd bemegyünk.
-Nekem jó! Szerintem Krynak is..  Mi már elindultunk. Addig legfeljebb kávézunk egyet. Na akkor majd ott. Sziaa.-mondtam és letettem.
-Na mi van Tay??-Kry.
-Áhh.. semmi. Megyünk a plázába és ott várjuk meg a srácokat. -mondtam és bepattantam a kocsima és már hajtottunk is a pláza felé.
Amikor a pláza előtt kiszálltunk, alaposan megbámultak bennünket. Egyszer csak megállított 3 lány Kry-t.
-Na, mi van veled és Zaynnel? Zayn rájött, hogy nem vagy több, csak egy utolsó kis csitri?? Vagy megunta a gnóm arcodat??-nevetett gonoszan az egyik lány.
-Hát édes, csak hogy tudd! Én dobtam Zaynt. És, ha már így felhoztad, hogy én vagyok gnóm, akkor ajánlhatok neked esetleg egy tükröt, aztán pedig egy fasza plasztikai sebészt.-osztotta ki az arcoskodó csajt Krystal.
-Nem vagy menőő.. Ha nem vetted volna észre, mindenki utál téged..-húzta fel az orrát a csaj.
-Ha mindenki utálna, akkor nem lenne 3 millió követőm Twitteren, és nem kapnék nap, mint nap amolyan... rajongói leveleket, amikben azt ecsetelik, hogy mennyire imádnak, stb...- éreztem, hogy még csak most jön a dolgok java. Hát jól éreztem...- Szóval szerintem menj vissza abba a kutyaólba, amelyikből kiszabadultál, húzz egy zacskót az agyonvakolt búrádra és bújj el!- ennek hallatára a lány szája tátva maradt. Én nem bírtam tovább és hangosan elröhögtem magam.
-Te meg mit röhögsz rock ribanc??-lépett elém egy másik lány fenyegető fejjel. Én, mint valami neveletlen kölök, a képébe röhögtem.
-Nem tudok mit reagálni az ilyen mű cicamicákra, akik azt hiszik, övék a világ. Nem vagy te semmivel több, csak mert nap, mint nap apuci pénzéből mész el plázázni és több száz fontokat versz el arra, hogy úgy nézz ki, mint egy utolsó kurva.. Én a hozzád hasonlókon csak röhögni tudok.- magyaráztam még mindig nevetve.
-Mindketten akkora kurvák vagytok, hogy hihetetlen...-vicsorgott a harmadik lány.
-Mindenkinek megvan a maga véleménye. És minket nem érdekel ti mit gondoltok. Na hello!- köpte a szavakat Krystal, majd kézen fogott és elviharzottunk a három lány mellett.
Hallottuk, hogy még ott püffögtek egymásnak hárman, de nagy ívben leszartuk, és csak mentünk tovább.....

Bocsika, hogy csak most hoztam, és, hogy ilyen rövid lett, de most sok dolgom van. Amint tudom, hozom a következő fejezetet. Puszii: -Szikraa.*-*♥

Ask Me..!

Ha akad bármi kérdésetek a bloggal, vagy hasonlókkal kapcsolatban, akkor kérdezhettek tőlem ITT 
Várom a kérdéseket, óhajokat, sóhajokat tőletek :)) 
A következő rész természetesen íródik, csak vannak problémáim, amik akadályozzák a dolgokat. :// Puszii!
Szikraa.*-* <3

~3. Évad, 3. Fejezet : Új Otthon.~

Találkoztam Taylorral és beültünk kajálni egy Nando's-ba.
Idő közben elmeséltem neki annak az okát, hogy miért jöttem haza egyedül Berlinből.
-Komolyan nem képesek elfogadni, hogy ilyen lettél?- kerekedett ki Tay szeme.
Én csak ráztam a fejem.
-Nekem sem kellenének olyan barátok, akiket zavar, hogy olyan vagyok, amilyen. Szerintem jól tetted, hogy ott hagytál mindent és jöttél haza.-Taylor.
-Jó, de... Áhh igazad van Tay. Leszarom őket!- csattantam fel összevont szemöldökkel.
-Juuj, van egy ötletem Kry! Költözz hozzám! Van itt Angliában egy házam. Nem túl nagy, de mi azért lazán elférünk benne.- ajánlkozott Taylor lelkesen.
-Hát én... -kezdtem bizonytalanul, mire Tay mérően nézett rám.- Na jó! Odaköltözöm. - jelentettem mosolyogva.
Taylor boldogan állt fel az asztaltól és elindultunk hozzám.
-Akkor összepakoljuk a cuccaidat és ma már nálam alszol.- lelkesedett Tay, ahogy beléptünk a házba.
-Igenis. - szalutáltam röviden és gyorsan felmentem a szobámba.
Összedobáltam  a ruháimat, amik szükségesek, a sminkjeimet, és fogtam egy papírt meg egy tollat.
Lementem az emeletről és az ebédlőasztalon írni kezdtem. Gondoltam hagyok egy levelet a "barátaimnak", hogy ha hazajönnek ne nagyon keressenek engem.

"Ha itthon vagytok, ne keressetek, mert már nem lakom itt. Taylorhoz költöztem. Címet nem adok, mert nem szeretném, hogy folyamatosan ott zaklassatok, de ha annyira beszélni akartok velem, akkor telefonom még mindig van. Ha nem veszem fel, az azért van, mert nem vagyok rátok kíváncsi. Nem kell aggódni értem, tökéletesen meg leszek Taylorral. Majd jövök, ha akarok. Pá!  xxKrystal."

Leírtam és ott hagytam a levelet, ahol leginkább meglátják. felkaptam a cuccaimat és indultunk is.
-Na akkor Remek! Van egy lakótársam!- vigyorgott Taylor és eligazított, hogy merre kell menni.
Amikor odaértünk szó nélkül vittük be a cuccaimat.
-Huu, de szép ház.- dicsértem meg.
-Hehe.. Köszi.-mosolygott Taylor. -Megmutatom a szobádat. Gyere velem!-mondta és húzni kezdett egy szépen berendezett kis folyosó felé.-Ez itt az én szobám.-rúgta be az ajtót egy szobában, ami igényesen be volt rendezve.
-Széép.-bólogattam elismerően.
-És akkor ez lesz a tied. -mutatott egy másik szoba felé, ami hatalmas volt, és elképesztő volt az egész.
-Wáóó! De komoly! Nagyon jóó!!-vigyorogtam.
-Na, akkor rendezkedj be, és nézz körbe nyugodtan. Én beszélek még pár haverommal. -mondta és ott hagyott a szobában.
Miután kipakoltam elmentem és megismerkedtem a ház többi részével.
Tay szobája: 

Konyha:

Nappali:

Én szobáám:

Fürdő:

Miután körbe néztem visszamentem a szobámba. Tay az ágyam szélén ült, amitől egy pöppet megijedtem.
-Kry, bemutatok neked valakiket. -mosolygott rám Taylor, én pedig végigmértem és az ölében észrevettem két kis szőrgombócot. Két kiskutya volt. Egy barnás fekete, meg egy hófehér.
-Juuj, de édesek!!!-mentem oda és elvettem Tay öléből a kis fehér pamacsot.
-Aki most nálad van, az Petal. Ő pedig itt Minka.-emelte a magasba a másik kis állatot.
-Olyan édesek!!-gügyögtem a kis fehérnek.
Ezek után egész nap döglöttünk és beszélgettünk Taylorral.
-Na, én megyek aludni szerintem. -álltam fel a kanapéról úgy hajnali fél 2 körül.
-Jó.-mondta és megölelt.- Jóéjt.
-Neked is..-mosolyogtam és bementem a szobámba.
Levetkőztem és még gyorsan elmentem letusolni, aztán egy szál bugyiban bedőltem az ágyba és elővettem a laptopomat. Megint beléptem Twitterre és sok mindennel szembesültem.
Még mindig teli volt a képemmel az egész Twitter. Rámentem a 1D hivatalos Twitterre és ott nem volt semmi, csak a berlini koncert pontos kezdési időpontja meg hasonlók.
Minden fiú Twitter adatlapjára benéztem. Volt néhány új kiírás.
Harry: "Hello srácok! Remélem lesztek páran a holnaputáni koncerten.:) Mindenki jól fogja magát érezni!! xHarry."
Louis: "Gyerekek hamarosan koncert! Gyerteeeeeeeeeek!! :DDD ♥ -Louis"
Niall: "Hiányzik a Nando's-os kaja... Haza akarok menni!!"
Liam: "@KryPayne Remélem semmi bajod.. Nem lesz semmi hugi! Szeretünk..!♥-Leeyum"
Liam kiírását olvasva csak forgattam a szemem és püffögtem..
Chöö... Persze...-gondoltam és mentem ex barátom Twitter lapjára.
Zayn: "Kérlek titeket fejezzétek be a találgatást, hogy mi van velem és Krystallal. Legyen elég annyi, hogy most nem vagyunk meg túl jól egymással és vannak konfliktusaink. Majd remélem ez is rendeződik mint minden. Legyetek szívesek hagyjátok abba a képek és a különböző kitalált sztorik terjesztgetését.!! -xxZayn."
Hát, minden esetre jól körül írta a szakítást.
Megráztam a fejemet és kikapcsolás meg minden nélkül lecsuktam a laptopot és levágtam az ágy mellé, én pedig bebújtam az ágyba.
Zaynen járt az eszem. kíváncsi lettem volna, hogy most éppen mit csinál, hogyan, és miért. Én meg csak feküdtem a plafont nézve, elmerülve, egészen addig, amíg mély álomba nem merültem....

~3. Évad, 2. Fejezet : Home!, Találka.~

Jóóó szórakozást!! :3 -Szikraa.*-*♥

~~A leszállást hamarosan megkezdjük, kérjük önöket, hogy kapcsolják be biztonsági öveiket.~~
Erre keltem. Félkómásan tettem, amit a bemondónő kért.
A leszállás alatt szép lassan felébredtem. Amikor kinyílt a repülő ajtaja én kiléptem rajta, mély levegőt vettem. Teli szívtam a tüdőmet a friss, nedves, angol levegővel.
Elképesztő érzés volt végre újra Londonban lenni.
A repülőtéren fogtam egy taxit és azzal mentem haza indultam.
A taxi kitett otthon a házunk előtt. Fizettem és a cuccaimmal együtt bementem.
Furcsa érzés volt hazajönni. A lakás, mintha tök ismeretlen lett volna. Föltrappoltam abba a szobába, amelyikben én és Zayn lakunk.
Elővettem az itthoni laptopomat és bekapcsoltam. Felmentem Twitterre és minden teli volt a fiúkkal, velem, Saccival meg Vikivel.
Úgy tűnik, valami lesifotós lekapott engem a reptéren egyedül, meg egy csomó friss kép volt, ahogy sétálok ki a londoni reptérről, nagyjából 25-35 perccel ezelőtt.
Ezt a képet az én Twitter falamra is kitették és olyanokat írtak hozzá a Directionerek, hogy : "Komolyan szakítottatok Zaynnel?" meg hogy : "Miért nincs veled Zayn??".
Egyikre sem válaszoltam.
Ahogy lejjebb görgettem a Twitter oldalán megláttam, hogy Taylor Momsen kiírt nekem valamit.
Taylor Momsen mostanában a kedvencem. Twitteren sikerült felvettem vele a kapcsolatot és nagyon jóban lettünk annak ellenére, hogy Tay nem egy nagy 1D fan.
Szóval kaptam tőle egy kiírást.
"@KryPayne  Londonban vagyook! Ha hazaérsz hívj fel! ;) xxTay"
Fogtam, felkaptam a mobilom, kikerestem Taylor számát és hívtam.
-Hallo, szia Kry!- vette fel az első csöngetés után.
-Tay! Most érkeztem nemrég vissza Londonba. 
-Juhuu! Akkor nem találkozunk??
-De!- vágtam rá. - Hol? Mikor?
-A... A Big Benhez találok csak el, szóval ott, és... Most van délután 2, hát akkor 3-kor??
-Nekem jó. Akkor majd ott tali.-mosolyogtam.
-Jójóó. Sziaa.- köszönt el és letette a telefont. 
Felálltam a gép elől és kerestem valami olyan ruhát, amiben nem utaztam órákat.
Felvettem az első ruhadarabot, ami a kezembe akadt és mellé valami.... kicsit Taylor Momsen hatású sminket.

<--Ruha

<-- Smink.

 Sminkelés közben a szobában csörögni kezdett a mobilom. Mint a szélvész, úgy rohantam ki a fürdőből és sikeresen el is taknyoltam amikor a szoba csúszós parkettájára léptem. Csúnyán bevágtam a fejem, de nem nagyon érdekelt. Felkaptam a telefont meg sem nézve, hogy ki hív. 

-Hallo?

-Krystal?? Jézusom, Kry, te tényleg elmentél?? -Sacci.

-Persze. Mit hittetek? Azt, hogy csak átmegyek egy másik szállodába?? Nem.. Itthon vagyok, és épp most készülök találkozni Taylorral.- jelentettem ki.

-Taylorral?? Azzal, akivel megcsalt engem Harry?? Hát kösz. Egy igazi minta barátnő vagy...-cöcögött Sacci.

-Nem azzal, te barom! Taylor Momsennel. Amúgy meg nem tudom neked éppen mi közöd lenne hozzá, ha Taylor Swifttel találkoznék. Szerintem az én dolgom.- fújtam mérgesen a telefonba.

-Ja, kösz. De jó fel lett valaki! Igaza van Zaynnek. Tök más lettél.- szűrte a fogai közt Sacci.

-Ha nem tetszek, akkor nem kell hívogatni! És, ha ennyire igaza van Zaynnek, akkor inkább legyél az ő legjobb barátnője!- itt már majdnem kiabáltam.

-Talán jobb is lenne olyasvalakivel barátkozni, aki nem ilyen elvont és nemtörődöm típus.-Sacci.

-Na, akkor húzzál oda a többiekhez, és nem kell velem törődni. Csá!-kiáltottam idegesen és lecsaptam a telefont. 

Befejeztem a sminkelést és még egy picit ültem a nappaliban. háromnegyed 3-kor elindultam a megbeszélt találkozómra Taylorral....

Most csak infóóráról tettem fel ezt a fejezetet. Otthon vannak gondok, szóval onnan nem nagyon tudok feltenni, de barátnőmtől meg ilyenekről még jutok valamire.. remélem tetszett és kommentet ne felejtsetek hagyni!! ;) -Szikraa.*-*♥

~3.Évad, 1. Fejezet : Egy Kapcsolat Vége, Indulás./*ÉVAD NYITÓ*/~

Na hellóóó!!! Mondtam, hogy nem bírom ki március elsejéig.:DD Szóval, itt van a következő. Ennek az évadnak a 97%-át megálmodtam, szóval elnézést, ha kicsit ratyi lett:DD Annyi lenne még, hogy aki olvasott, az lehetőleg hagyjon kommentet:D névtelenül is lehet komizni:)) köszönöm annak, aki olvassa, és itt van velem és a blog karaktereivel. Bocsi ezért a kis ömlengésért, de nem bírom ki, hogy ne írjak ide egy kisebb regényt. szóval köszönök mindent, és jó olvasást. :3 ♥

*Krystal szemszöge.*

/1 és fél hónap múlva./

A srácokkal ma megyünk a turné utolsó helyszínére. Berlinbe.
Másfél hónap alatt nagyon sok minden történt.
Sacci és Niall között egyre forróbb lett a levegő. Liam és Viki változatlanul össze illenek és hibátlan a kapcsolatuk, bár azért néha kicsit össze-össze kapnak..
Louis még mindig szingli és egyedül tengeti napjait. 
Harry... Hát ő... Úgy tűnik beletörődött abba, hogy Sacci többé nem lehet az övé.
Én meg... Mostanában nem nagyon jövök ki Zaynnel.
Egész pontosan elkezdtem áttérni a rockos stílusra és ez Zaynnek nem tetszik. Azt mondja, hogy teljesen más lettem. Hát... Ő tudja..
Szóval megérkeztünk Berlinbe és szokás szerint a reptérről egyből a szállodába mentünk.
Megérkeztünk és a szállodában a szobánkban épp aludni készültünk, amikor Zayn szóba elegyedett velem.
-Krystal, mitől vagy ilyen furcsa mostanság?
-Nem vagyok furcsa. Csak max neked.- forgattam a szemem.
-Nem csak nekem. Kérdezz meg itt bárkit. Tök flegma és elviselhetetlen lettél.
-Hát te hülye vagy, esküszöm. Nem én változtam meg, csak te lettél kényes. Ez a túlzott luxus meg egyebek, akkora pöcsöt csináltak belőled, hogy az hihetetlen! Eddig folyton azt mondtad, hogy legyek olyan, amilyen akarok lenni. Na, nekem így jó, így kényelmes, és ilyen akarok lenni.. Ha nem tetszik, akkor viszlát!- emeltem fel a hangom vele.
-Oké! Tudod mit? Ma inkább alszom Louissal. Jelenleg bárki jobb társaság nálad.- puffogott Zayn és kitrappolt  a szobából.
-Leszarom!- rántottam meg a vállamat, bedőltem az ágyba és már aludtam is.

*Reggel..*

-Jó reggelt Kry!- üdvözölt az egyetlen ébren lévő ember.. Csak Liam volt kint.
-Csá.-köszöntem vissza röviden.-Valahol kávé??- kérdeztem álmosan.
-Konyhapult.- Liam.
-Kösz.- motyogtam és bementem a konyhába.
Aztán visszamentem a kávémmal együtt a szobámba.
Úgy, ahogy voltam, egy bugyiban és melltartóban, kiálltam az erkélyre és könyökömmel rátámaszkodtam a korlátra. Csendben lestem a szép, berlini kilátást.
Egyszer csak valaki hátulról megsimogatta a hátamat. Megfordultam és csak Zayn volt az.
-Mit akarsz?- kérdeztem elutasítóan.
-Krystal, most... Veszekedésen kívül. Mi bajod van? Tudod, hogy nekem elmondhatod!- Zayn..
-Mi bajom van?? Az a bajom, hogy folyton csesztet valaki azért, mert már nem vagyok az, a tipikus plázázós csaj, aki, ha meglát egy leárazást, azonnal rohan vásárolni. Leszoktam erről és valamicskét sokkal jobb stílust vettem fel. Legalább is nekem jobban tetszik.- én.
-De Krystal... Tényleg megváltoztál. Tetőtől talpig más lettél. Az öltözködésed is megváltozott. Már nem olyan színes és... Nem is tudom... Én nem ebbe a Krystalba szerettem bele!- Zayn.
-Hát akkor?? -vitatkoztam.
-Abba a mosolygós, élénk, mindig vidám, és színes lányba, aki majdhogynem mindenen nevet. Ez a Krystal nem tudom hová lett. De nagyon nem tetszik az új.- mondta Zayn végig a szemembe nézve.
-És nem tudsz elfogadni? Nem vagy képes  felfogni, hogy én ezzel a stílussal érzem magam jól??- már megint felemeltem vele a hangomat.
-Nem. Nem Krystal, nem tudom, mert ahogy látom a flegma és lekezelő stílusod már hatással van a kapcsolatunkra is.- emelte fel Zayn is a hangját.
-Na jó! Tudod mit? Ennyi volt! Nem fogom azt hallgatni, hogy én vagyok a hibás!- kiabáltam és az erkélyről beviharzottam a szobába.-Szakítok veled! Vége!- folytattam. Amint Zayn ezt felfogta kitágult szemekkel, szomorúan meredt maga elé.
-Krystal... Krystal kérlek ne tedd ezt velem.-könyörgött halkan.-Én nagyon szeretlek... Kérlek!- Zayn már a sírás szélén volt.
Én szó nélkül magamra kaptam egy AcDc mintás felsőt meg egy fekete gatyát és megfésülködtem.
Éppen mentem volna ki a szobából, amikor belépett Liam.
-Mi van Kry??- kérdezte kíváncsian.
-Semmi. Húzok haza Angliába! Még ma.- jelentettem ki és Liamet félre lökve berontottam a fürdőbe.
Fogat mostam, gyorsan sminkeltem és összedobáltam a cuccaimat.
-Ezt te sem gondolod komolyan Krystal!- jött utánam Liam, mély, ideges hangjával.- Még 4 nap és megyünk haza.
-De, Liam, nagyon is komolyan gondolom. És nem érdekel mikor van vége a turnénak. Én most megyek haza és kész.- eresztettem ki bátyámmal is a hangomat.
-Jézusom, mi ez az ordibálás??-lépett ki a szobájából Niall.
Én csak egy bosszús pillantást vetettem Liamre és visszamentem a szobába. Fogtam a bőröndömet és kiráncigáltam a szobából.
-Kry?- Sacci - Hová mész?
-És miért?-Viki.
-El..Haza. És mert nem akarok tovább itt lenni...- vontam vállat, és még egyet löktem a bőröndömön.
-Krystal, ne csinálj hülyeséget!- parancsolt rám bölcsen Viki.
-Semmi hülyeséget nem csinálok Viki, csak haza akarok menni. Nem bírom tovább. A tűrőképességemnek ennyi volt a maximum.- mondtam mostmár picit nyugodtabban.
-Kry, nem bírsz ki még 4 napot?-Sacci.
-Nem!- vágtam rá és felkaptam a mobilomat.- Felhívom Pault, hogy jöjjön értem és majd ő kivisz engem a reptérre miután megérkeztem Angliába, az ottani reptérről meg már hazatalálok. -daráltam be a szöveget. 
Tárcsáztam is Pault, aki kissé vonakodva, de elvitt engem a reptérre.
Amikor odaértem, pont egy óra múlva indult egy gép Londonba. Megvettem a jegyet és hitelkártyával fizettem.
Paul ragaszkodott hozzá, hogy megvárja velem a repülőt, így ketten seggeltünk a reptéren egy órán keresztül.
Mikor végre bemondták, hogy a londoni járat utasai szálljanak fel, felálltunk és Paul segített a bőröndökkel, aztán jött a búcsú.
-Akkor még meddig lesznek itt Berlinben a többiek?-kérdeztem gyorsan.
-Hát 4-5 napig még.-Paul.
~~A 12 óra 35 perckor induló londoni járat utasai kérem induljanak a terminálra!~~ Szólt a bemondó nő lágy hangja a hangszóróba.
-Hát, oké. Akkor szia Paul.-mondtam és megöleltem, adtam az arcára egy puszit, és elindultam becsekkolni.
-Szia Kry. -szólt még utánam Paul. Én csak hátra integettem neki, és felszálltam a gépre.
Egész úton hiányzott az, hogy Zayn itt legyen mellettem és sokat agyaltam ezen,amíg egyszer csak úgy éreztem, hogy az egyik vállamon az ördögi, másik vállamon pedig az angyali Krystal ül és nekem beszélnek.
~Ugyan már Krystal!! Nem képes elfogadni, hogy ilyen vagy, és ilyen lettél. Akkor már nem is szeret igazán! Ha  tényleg, feltétel nélkül szeretne, akkor nem veszett volna veled össze csak azért, mert nem tetszik neki, hogy már nem vagy olyan, mint mondjuk 2 hónapja!-kiabált velem az ördögi Krystal.
~Kry, Zayn szeret téged, és hidd el, hogy csak jót akart neked! Érzi, hogy magadnak és kettőtöknek okozol ezzel a stílusváltással problémákat, és ezt csak meg akarja akadályozni! És téged akar óvni.-győzködött angyali énem.
Én csak megráztam a fejemet és megpróbáltam el hessegetni a vállamról lelkiismeretem két változatát.
~Nincs szükségem nekem sem angyalra, sem ördögre! Leszek, aki leszek! És nem két olyan lény fogja nekem megmondani mit tegyek, akik csak a képzeletem szüleményei. Járom a magam útját!- kiabáltam magammal gondolatban.
Istenem! Teljesen bekattantam. Hangokat hallok a fejemben, és ez nem jelent jót. Oké, lehet, hogy csak a lelkiismeretem két formája, de akkor is.
Ezzel a gondolattal szépen lassan elbóbiskoltam a repülőn....

Remélem tetszett a kis évadnyitó.:D Kommenteket kérnék szépen, ha lehet :)) Puszóó :) -Szikraa.*-*♥