~3.Évad, 1. Fejezet : Egy Kapcsolat Vége, Indulás./*ÉVAD NYITÓ*/~

Na hellóóó!!! Mondtam, hogy nem bírom ki március elsejéig.:DD Szóval, itt van a következő. Ennek az évadnak a 97%-át megálmodtam, szóval elnézést, ha kicsit ratyi lett:DD Annyi lenne még, hogy aki olvasott, az lehetőleg hagyjon kommentet:D névtelenül is lehet komizni:)) köszönöm annak, aki olvassa, és itt van velem és a blog karaktereivel. Bocsi ezért a kis ömlengésért, de nem bírom ki, hogy ne írjak ide egy kisebb regényt. szóval köszönök mindent, és jó olvasást. :3 ♥

*Krystal szemszöge.*

/1 és fél hónap múlva./

A srácokkal ma megyünk a turné utolsó helyszínére. Berlinbe.
Másfél hónap alatt nagyon sok minden történt.
Sacci és Niall között egyre forróbb lett a levegő. Liam és Viki változatlanul össze illenek és hibátlan a kapcsolatuk, bár azért néha kicsit össze-össze kapnak..
Louis még mindig szingli és egyedül tengeti napjait. 
Harry... Hát ő... Úgy tűnik beletörődött abba, hogy Sacci többé nem lehet az övé.
Én meg... Mostanában nem nagyon jövök ki Zaynnel.
Egész pontosan elkezdtem áttérni a rockos stílusra és ez Zaynnek nem tetszik. Azt mondja, hogy teljesen más lettem. Hát... Ő tudja..
Szóval megérkeztünk Berlinbe és szokás szerint a reptérről egyből a szállodába mentünk.
Megérkeztünk és a szállodában a szobánkban épp aludni készültünk, amikor Zayn szóba elegyedett velem.
-Krystal, mitől vagy ilyen furcsa mostanság?
-Nem vagyok furcsa. Csak max neked.- forgattam a szemem.
-Nem csak nekem. Kérdezz meg itt bárkit. Tök flegma és elviselhetetlen lettél.
-Hát te hülye vagy, esküszöm. Nem én változtam meg, csak te lettél kényes. Ez a túlzott luxus meg egyebek, akkora pöcsöt csináltak belőled, hogy az hihetetlen! Eddig folyton azt mondtad, hogy legyek olyan, amilyen akarok lenni. Na, nekem így jó, így kényelmes, és ilyen akarok lenni.. Ha nem tetszik, akkor viszlát!- emeltem fel a hangom vele.
-Oké! Tudod mit? Ma inkább alszom Louissal. Jelenleg bárki jobb társaság nálad.- puffogott Zayn és kitrappolt  a szobából.
-Leszarom!- rántottam meg a vállamat, bedőltem az ágyba és már aludtam is.

*Reggel..*

-Jó reggelt Kry!- üdvözölt az egyetlen ébren lévő ember.. Csak Liam volt kint.
-Csá.-köszöntem vissza röviden.-Valahol kávé??- kérdeztem álmosan.
-Konyhapult.- Liam.
-Kösz.- motyogtam és bementem a konyhába.
Aztán visszamentem a kávémmal együtt a szobámba.
Úgy, ahogy voltam, egy bugyiban és melltartóban, kiálltam az erkélyre és könyökömmel rátámaszkodtam a korlátra. Csendben lestem a szép, berlini kilátást.
Egyszer csak valaki hátulról megsimogatta a hátamat. Megfordultam és csak Zayn volt az.
-Mit akarsz?- kérdeztem elutasítóan.
-Krystal, most... Veszekedésen kívül. Mi bajod van? Tudod, hogy nekem elmondhatod!- Zayn..
-Mi bajom van?? Az a bajom, hogy folyton csesztet valaki azért, mert már nem vagyok az, a tipikus plázázós csaj, aki, ha meglát egy leárazást, azonnal rohan vásárolni. Leszoktam erről és valamicskét sokkal jobb stílust vettem fel. Legalább is nekem jobban tetszik.- én.
-De Krystal... Tényleg megváltoztál. Tetőtől talpig más lettél. Az öltözködésed is megváltozott. Már nem olyan színes és... Nem is tudom... Én nem ebbe a Krystalba szerettem bele!- Zayn.
-Hát akkor?? -vitatkoztam.
-Abba a mosolygós, élénk, mindig vidám, és színes lányba, aki majdhogynem mindenen nevet. Ez a Krystal nem tudom hová lett. De nagyon nem tetszik az új.- mondta Zayn végig a szemembe nézve.
-És nem tudsz elfogadni? Nem vagy képes  felfogni, hogy én ezzel a stílussal érzem magam jól??- már megint felemeltem vele a hangomat.
-Nem. Nem Krystal, nem tudom, mert ahogy látom a flegma és lekezelő stílusod már hatással van a kapcsolatunkra is.- emelte fel Zayn is a hangját.
-Na jó! Tudod mit? Ennyi volt! Nem fogom azt hallgatni, hogy én vagyok a hibás!- kiabáltam és az erkélyről beviharzottam a szobába.-Szakítok veled! Vége!- folytattam. Amint Zayn ezt felfogta kitágult szemekkel, szomorúan meredt maga elé.
-Krystal... Krystal kérlek ne tedd ezt velem.-könyörgött halkan.-Én nagyon szeretlek... Kérlek!- Zayn már a sírás szélén volt.
Én szó nélkül magamra kaptam egy AcDc mintás felsőt meg egy fekete gatyát és megfésülködtem.
Éppen mentem volna ki a szobából, amikor belépett Liam.
-Mi van Kry??- kérdezte kíváncsian.
-Semmi. Húzok haza Angliába! Még ma.- jelentettem ki és Liamet félre lökve berontottam a fürdőbe.
Fogat mostam, gyorsan sminkeltem és összedobáltam a cuccaimat.
-Ezt te sem gondolod komolyan Krystal!- jött utánam Liam, mély, ideges hangjával.- Még 4 nap és megyünk haza.
-De, Liam, nagyon is komolyan gondolom. És nem érdekel mikor van vége a turnénak. Én most megyek haza és kész.- eresztettem ki bátyámmal is a hangomat.
-Jézusom, mi ez az ordibálás??-lépett ki a szobájából Niall.
Én csak egy bosszús pillantást vetettem Liamre és visszamentem a szobába. Fogtam a bőröndömet és kiráncigáltam a szobából.
-Kry?- Sacci - Hová mész?
-És miért?-Viki.
-El..Haza. És mert nem akarok tovább itt lenni...- vontam vállat, és még egyet löktem a bőröndömön.
-Krystal, ne csinálj hülyeséget!- parancsolt rám bölcsen Viki.
-Semmi hülyeséget nem csinálok Viki, csak haza akarok menni. Nem bírom tovább. A tűrőképességemnek ennyi volt a maximum.- mondtam mostmár picit nyugodtabban.
-Kry, nem bírsz ki még 4 napot?-Sacci.
-Nem!- vágtam rá és felkaptam a mobilomat.- Felhívom Pault, hogy jöjjön értem és majd ő kivisz engem a reptérre miután megérkeztem Angliába, az ottani reptérről meg már hazatalálok. -daráltam be a szöveget. 
Tárcsáztam is Pault, aki kissé vonakodva, de elvitt engem a reptérre.
Amikor odaértem, pont egy óra múlva indult egy gép Londonba. Megvettem a jegyet és hitelkártyával fizettem.
Paul ragaszkodott hozzá, hogy megvárja velem a repülőt, így ketten seggeltünk a reptéren egy órán keresztül.
Mikor végre bemondták, hogy a londoni járat utasai szálljanak fel, felálltunk és Paul segített a bőröndökkel, aztán jött a búcsú.
-Akkor még meddig lesznek itt Berlinben a többiek?-kérdeztem gyorsan.
-Hát 4-5 napig még.-Paul.
~~A 12 óra 35 perckor induló londoni járat utasai kérem induljanak a terminálra!~~ Szólt a bemondó nő lágy hangja a hangszóróba.
-Hát, oké. Akkor szia Paul.-mondtam és megöleltem, adtam az arcára egy puszit, és elindultam becsekkolni.
-Szia Kry. -szólt még utánam Paul. Én csak hátra integettem neki, és felszálltam a gépre.
Egész úton hiányzott az, hogy Zayn itt legyen mellettem és sokat agyaltam ezen,amíg egyszer csak úgy éreztem, hogy az egyik vállamon az ördögi, másik vállamon pedig az angyali Krystal ül és nekem beszélnek.
~Ugyan már Krystal!! Nem képes elfogadni, hogy ilyen vagy, és ilyen lettél. Akkor már nem is szeret igazán! Ha  tényleg, feltétel nélkül szeretne, akkor nem veszett volna veled össze csak azért, mert nem tetszik neki, hogy már nem vagy olyan, mint mondjuk 2 hónapja!-kiabált velem az ördögi Krystal.
~Kry, Zayn szeret téged, és hidd el, hogy csak jót akart neked! Érzi, hogy magadnak és kettőtöknek okozol ezzel a stílusváltással problémákat, és ezt csak meg akarja akadályozni! És téged akar óvni.-győzködött angyali énem.
Én csak megráztam a fejemet és megpróbáltam el hessegetni a vállamról lelkiismeretem két változatát.
~Nincs szükségem nekem sem angyalra, sem ördögre! Leszek, aki leszek! És nem két olyan lény fogja nekem megmondani mit tegyek, akik csak a képzeletem szüleményei. Járom a magam útját!- kiabáltam magammal gondolatban.
Istenem! Teljesen bekattantam. Hangokat hallok a fejemben, és ez nem jelent jót. Oké, lehet, hogy csak a lelkiismeretem két formája, de akkor is.
Ezzel a gondolattal szépen lassan elbóbiskoltam a repülőn....

Remélem tetszett a kis évadnyitó.:D Kommenteket kérnék szépen, ha lehet :)) Puszóó :) -Szikraa.*-*♥