~3. Évad, 15. Fejezet : Elintézve!~

*1 hét múlva*

/Liam szemszöge./

Holnap van Kry szülinapja én pedig megyek intézni az ajándéka papírjait. Megvettük neki a srácokkal közösen és már be is van rendezve. Ebből már talán már rájöttetek, hogy Krystal egy saját házat kap. 169 négyzetméteres házat, ahová beférnek ketten Zaynnel. És bulikat is csinálhatnak.
Most érkeztem meg az ingatlanoshoz intézni az utolsó átvételi papírokat. A házat Zayn nevére írattuk, mert ha a húgom nevére tettük volna, akkor ahhoz kellett volna az ő aláírása, amiből viszont rájön mindenre.. És ez meglepetés lesz. Remélem mindenki tud otthon titkot tartani..
Beléptem az ingatlan intéző irodájába.
-Jó napot. Mr. Payne, igaz?- lépett felém az öltönyös férfi.
-Igen. Jó napot kívánok. - ráztam vele kezet.
-Én Mr. Black vagyok. Foglaljon helyet, kérem!- mutatott az asztalával szembeni székre.
Leültem és velem szemben ő is.
-Szóval, akkor melyik háznak a papírjaira lenne szüksége?- kérdezte.
-Amire megkötöttük a szerződést...- mondta zavartan.
-Ja, igen. Elnézést, tudja borzasztóan szétszórt vagyok. Máris előkeresem.- rázta a fejét és az asztalán tornyosuló papírhalomban kezdett turkálni.
5 percig ott kutakodott aztán előhúzott 3 tűzőgéppel összetűzött lapot. Gyorsan átolvasta, megnézte az aláírást és felém fordította.
-Ez lenne az. Még egyetlen aláírás hiányzik. Amiről megbeszéltük, hogy most intézzük.- magyarázott.
Én csak bólogattam. Értettem miről beszél, de az agyam nem teljesen tudott oda koncentrálni a dolgokra. A húgom szülinapján agyaltam.
-...Akkor  itt kellene aláírni. -mutatta az aláírandó pontozott vonalat és a kezembe adott egy tollat.
-Rendben. - motyogtam és aláfirkantottam.
-Ezt a példányt is írja alá, de ezt vigye el. Bármikor szükség lehet rá. - mondta és egy másik ugyan olyan papírt nyújtott a kezem alá. Azt is aláírtam.
Még mielőtt elindultam kitöltöttem a csekket a ház áráról és átadtam az ingatlanosnak.
-Köszönöm uram. Itt vannak a ház kulcsai. Két-két lakáskulcs.- adta a kezembe a kulcsokat.
-Köszönöm. Viszlát!- mondtam és kezet ráztam vele megint és elhagytam az irodát.
Vigyorogva vettem elő a telefonomat és hívtam fel Vikit.
-Szia szívem. Meg vannak a papírok meg a ház. -mondtam egyből.
-Szió. Rendben. Akkor szólok Taylornak, hogy odamegyünk és akkor a haverjai vagy kik akiket felajánlott, segítenek berendezni. A kulcsok nálad vannak? - Viki.
-Nyugi Nyuszó! Minden itt van. Elhozom a szőnyeget ami kell és odamegyek a házhoz oké? Mire te ott leszel addigra én is.- nevettem.
-Jójó. Puszi sziaa.
-Puszi.- köszöntünk el és letettük.
Én bemásztam a kocsiba és indultam a szőnyegboltba, ahol pillanatok alatt berakták a kocsimba a szőnyeget én pedig mehettem tovább.
Vikivel egyszerre érkeztünk meg. Kiszálltam a kocsimból, oda mentem hozzá és adtam neki egy csókot.
-Na szia.- Viki.
-Szia. Taylorék?- kérdeztem egyből.
-2 perc és itt vannak. - amint ez a mondat elhagyta a száját megjelent Taylor kocsija benne 4 nagy emberrel. Ezek valószínűleg a segítők.
-Szevasztok!- pattant ki Taylor a kocsiból.
-Sziaa.- köszöntünk egyszerre Vikivel.
-Itt vannak az emberek. Ömm... a bútorok is perceken belül itt lesznek. - mosolygott Tay.- Addig nem nézünk körbe bent?
-De!- mondtam és mindannyian bementünk.
Közben felhívott engem Louis és ők is jönnek Niallel meg Harryvel segíteni berendezkedni.
Mire végigjártuk a nagy házat, a fiúk, Jenni és Sacci meg a bútorosok is megérkeztek így elkezdtük berendezni a házat.
A bútorszállító autó 4-szer fordult meg, mire minden bútort elszállított Kry házába.
Késő estig pakoltunk és rendezkedtünk. A késő este az úgy nagyjából hajnali fél4-et jelent.
Amikor hazaestünk Zayn és Kry is aludt. Egy pillanatra benéztem a szobájukba és Krystal Zayn mellkasán halkan szuszogva aludt. Zayn átölelve tartotta őt.
Kry még nem is sejti, hogy a holnapi lesz élete legjobb születésnapja..


Sziasztook! Bocsi, hogy ilyen soká hoztam és ilyen lapos lett ez a rész, de garantálom, hogy a következő rész már jóval eseménydúsabb lesz. :D Komizzatok és JELENTKEZZETEK A RAJZVERSENYRE KÉRLEK!!! Köszii:D Puszkoo : -Szikraa.

~3. Évad, 14. Fejezet : Taylorral, Zayn Meglepetése♥~

Amikor megérkeztünk Viki szájhúzva mászott ki a kocsiból, míg Jenni meg Sacci lelkesen vigyorogva masíroztak utánam.
-Tay, itt vagyunk!- kiabáltam, amikor beléptünk a házba.
-Juuuuj!!-rohant elő Taylor, de a két kiskutya is letámadott mindenkit.
-Oh, de édesek!!-Jenni.
-Igen. -helyeselt Taylor mosolyogva. -Szóval ti vagytok Sacci és Viki. Melyikőtök melyik?-kérdezte Tay kedvesen.
-Én Sacci vagyok. Ő meg Viki, aki most egy picit durcás, de majd feloldódik. -legyintett Sacci.
Én szorosan Viki mellé lépte és a fülébe súgtam :
-Legalább erőltess a képedre egy vigyort! Hisz látod, hogy nem is rossz fej!- erősködtem.
Viki egy alig észrevehetőt sóhajtott és elmosolyodott. Elég őszintének tűnt ahhoz lépest, hogy durván meg kellett erőltetnie magát.
Odatátogtam neki egy "köszönöm"-öt és elléptem mellőle.
-Gyertek megmutatjuk a lakást!- karoltam Taybe és elindultunk a legközelebbi szoba felé ami Tayloré volt.
-Ez az én szobám!- mutatott körbe Taylor.
-De széép!!- Sacci.
-Tudom.. akkor most Kry birodalma..- és beléptünk az én szobámba, amin még Viki is elcsodálkozott.
-Azt a jó mindenit.- mondta tátott szájjal Vikk. -Ez komolyan a tied? - ámult az én eléggé nagy birodalmam láttán.
-Igeen.. -mosolyogtam.
Végigmutogattuk nekik az egész házat és egész jól elszórakoztunk.

*Pár óra múlva*

-Ez hülyee!!! Kiborítja az egészet!!- röhögött Viki visítva.
A nappaliban ültünk és hülyéskedtünk. Taylor épp egy dobozos narancslevet öntött egy hatalmas pohárba. Már egy ideje túlöntötte a poháron... konkrétan minden tocsogott a narancslében. Mi mind az 5-en majd' megfulladtunk a röhögéstől.
-Nah kész! Itt a narancslééé!!!- Taylor megfogta a csurom narancsleves poharat és elindult vele felénk.
-Ide ne merd hozni!!- figyelmeztette Viki még mindig a nevetéstől könnyes szemmel.
Tay és Viki nagyon jól kijönnek.... most már. Remélem Viki is belátja, hogy nem is olyan rossz arc Taylor, mint ő azt hitte.
Most éppen azzal szórakoztunk, hogy a lehető legragacsosabb és legédesebb löttyel öntözgettük egymást. Tudom, hogy ovis dolog, de ha mi ezzel el vagyunk, nem mindegy? :DD
Szóval senki nem tudta ki lesz Taylor és a narancslé áldozata. Mindenki csendben, vigyorogva figyelte, ahogy a rocker szőkeség közelít. Lassan leült a helyére, kortyolt egyet a narancsléből... Egyszer csak gonosz mosoly terült szét a képén Saccira nézett, aki éppen nem oda figyelt és hoppá! Telibe öntötte narancslével.
Mi a halálunkon voltunk a vihogástól. Én személy szerint majdnem megfulladtam.
Sacci sokkot kapott, de azért röhögött. Mivel már mindenki ragadt valamilyen löttytől (én valami baracklé-szerű cucctól), támadt egy ötletem.
-Lányok, mi lenne, ha kimennénk a medencébe? Egy kis éjszakai fürdőzés.- vetettem fel.
-Senkinek nincs rajtad meg Tayloron kívül itt fürdőruhája...-Viki.
-És szerinted ruhában nem lehet úszkálni? De végül is csak lányok vagyunk, szóval bugyiban és melltartóban is lehet..
-Én megyek!!- ugrott fel Sacci és mindenkire rácsöpögött a narancslé ahogy felpattant.
-Én iss!!-Jenni.
Végül Viki is bele ment Taylort pedig meg sem kellett kérdezni.
Kirohantunk a medencéhez. Én menet közben lekaptam a felsőm, meg a gatyámat is és elsőként ugrottam egy fejest.

Szép lassan mindenki beugrott és a vízben szórakoztunk. Egymás nyakába ültünk és úgy csatáztunk. Én voltam Taylor nyakában, Viki Jenni nyakában , Sacci meg a bíró volt. Aztán persze én is és mindenki bíráskodott. Az lepett meg igazán, amikor Viki lestoppolta, hogy most ő lesz Tay nyakában. Én nagyon örültem, hogy így megkedvelték egymást. úgy nagyjából hajnali fél 2-ig medencéztünk, aztán bementünk. Mikor kimásztunk a medencéből borzasztóan hideg volt. Hát... végül is már tél van, csak nagyon enyhe :)
Bementünk a házba és adtunk mindenkinek valami alvós cuccot.
Még a szobámban fent voltunk egy darabig. Hajnalokig hülyéskedtünk, és amikor elaludtunk, már kint elkezdett világosodni.

***

Reggel (pontosabban délután) úgy keltünk, hogy mind az öten az én ágyamban feküdtünk. Én rendesen a helyemen, Viki mellettem és engem ölelt (Ne értsétek félre, mi mindig is így aludtunk Vikivel régen), Sacci és Tayl a lábunknál/ lábunkon, Jenni pedig úgy mindenkit letarolva rajta feküdt mindenkin, átlósan az ágyon. Vicces volt.. a feje kicsit lelógott az ágyról, a szája pedig nyitva volt. Alig bírtam visszatartani, hogy ne röhögjek. 

Lehetetlen volt kimásznom az ágyból. Megmozdítottam a lábamat, mire Viki halkan felnevetett.

-Jó tudni, hogy már te is fent vagy...- mondta nevetve. 

-Jaa, hogy te is? Viszont te se nagyon tudtál kimászni mi??- nevettem én is.

-Nem... Te, az nagy gáz, ha nem érzem magam csípőtől lefelé? Jenni elfekszi mindenemet.. Meg Tayl és Sacci. - mocorgott kelletlenül Vikk. 

-Hehe.. majd csak felkelnek. De most, hogy mondod kezd zsibbadni a lábam...- vontam össze a szemöldökömet. 

-Amúgy... Taylor tényleg nem olyan rossz, mint gondoltam.- látta be Viki lesütött szemmel. 

-Na látod! Utálom, amikor előítéletes vagy... Először ismerj meg valakit, aztán mondj róla véleményt. Ne a pletykákból állapítsd meg milyen is ő!

-Na jól van! Igazad van. Most már semmi bajom nincs Taylorral. sőt, kimondottan megkedveltem.- Viki. 

-Ennek nagyon örülök..- mosolyogtam és elég nehézkesen, de megöleltem.

Még fél órát vártunk és mindenki felkelt. Kint ültünk a konyhában, amikor nyújtózkodás közben a gerincem egy hatalmasat roppant.

-Jenni ez is miattad van!- mondtam viccesen. 

Erre ő kérdően nézett rám.

-Annyit feküdtél rajtam, hogy recseg-ropog a hátam... Nehéz vagy!!- kötöttem az orrára. 

-Nem iiis... Csak 53 kiló...-Jenni.

-Na éppen elég ahhoz, hogy kisebb sérvet kapjak!!- kerekedett ki a szemem, de közben vigyorogtam. 

-Na kösz..- játszotta a durcást. 

-Mikor megyünk hazaa?? Hiányzik Niall...- biggyesztgette ajkát Sacci.

-Nekem meg Zayn, úgyhogy szerintem öltözzünk!- álltam fel.
-Itt én vagyok az egyetlen, aki kibír 1-2 napot a pasija nélkül??- kérdezte Viki, szemét forgatva.
-Szerintem igen, mert nekem is hiányzik Louii. -Jenni.
-Na jó... én megyek öltözni. Gyertek ti is válasszatok valami ruhát..- mondtam és berángattam mindenkit a szobámba.
Nagy nehezen mindenki talált magának valamit, ami megfelelt az ízlésének.
Én ruháám:

 Saccié :
Ahogy elnéztem, neki nagyon is bejött ez a rockos stílus, így neki nem sokat kellett válogatnia. :D

Vikié :
Szegénynek nem volt más választása, szinte csak fekete ruháim vannak...xD

Jennié :Ő alapból imádta a stílusomat szóval neki sem kellett sokat válogatnia :DD

Taylor pedig úgy öltözött, mint általában. 

-Te Kry, tudod mi lesz jövő héten?- hozta fel Viki.

-Jövőhét?- kérdeztem vissza viccesen. 

-A szülinapod te okos. -Sacci.

-Kajak? Már is december van??- néztem fel zavarodottan.

-Igen. Te tényleg ennyire nem figyeled a dátumot?? - nevetett Viki.
-Nem nagyon..- ráztam a fejem.
-Hát jó... Majd lesz valami..-Sacci.
Elindultunk. Taylor nem jött velünk. Elvileg más dolga volt.
Amikor hazaértünk Zayn nem volt sehol.
-Srácok, hol van Zayn? - kérdeztem, miután körbejártam a házat.
-Elment. Azt mondta, hogy majd felhív téged. - Harry.
-Hát jó...- mondtam és ledőltem Liam mellé a kanapéra.
A nagy csöndben mindenki kicsit bealudt. Engem a zsebemben vibráló telefonom keltett fel.
-Szia Cica! -szólt bele Zayn, amikor felvettem.
-Szióó. Hol vagy??- kérdeztem egyből.
-Gyere ki a kertbe!- csak ennyit mondott és letette.
Kinéztem az ablakon. Sötét volt. Legalábbis abból az ablakból kinézve, amelyik az utcára nézett.
[Ehhez a részhez pár ajánlott zene : They Don't Know About Us , You , Little Things ]
A hátsó ablak felé pillantottam, ami a kertre nézett. Elakadt a lélegzetem.  A kertben világos volt. Már amennyire. Gyertyák voltak lerakva szív alakban és a szív közepén az én rosszfiúm állt egy vörös rózsával a kezében.

 Kirohantam az ajtón, egyenesen Zayn karjai közé. Annyira meghatott ez a meglepetés, hogy a szememből könnyek szöktek ki.
-Tetszik?- kérdezte édes hangon.
Én csak megcsókoltam. A lehető legszenvedélyesebben, hogy jelezzem, hogy nagyon tetszik.
-Imádlak!- mosolyogtam a csókunkba Zayn pedig felemelt és megpörgetett a levegőben, amire én felnevettem.-Amúgy ezt most milyen alkalomból kapom? - kérdeztem kíváncsian, amikor letett.
-Mert szeretlek. És mert jövő héten szülinapod. Gondoltam mi ketten előbb is ünnepelhetnénk..- csókolt a nyakamba.
-Jóó...- mentem bele és megcsókoltam.
 Lehúztam róla a bőrkabátot ami rajta volt.
-Kicsit berendeztem nekünk a hátsó kisházat.- suttogta a fülembe.
A kertben volt leghátul egy használaton kívüli házikó. Valószínűleg Zayn arra gondolt.
Elkezdett arrafelé húzni én meg mentem vele. Mire odaétünk egyikünkön sem volt fehérneműn kívül semmi.
A kisházban is égett pár gyertya csak a romantikus hangulat kedvéért. Zayn ledöntött az ágyra és ott folytattuk tovább az éjszakát......

Gyerekek kérlek szépen benneteket, jelentkezzetek arra a nyavalyás rajzversenyre!! Szinte senki nem mutat semmi érdeklődést eziránt, pedig én szinte biztos agyok benne, hogy tudtok rajzolni! Kérlek jelentkezzetek!! -Szikraa.♥

VERSENY!!!!

Meg hirdetek egy kis rajzversenyt itt a blogon.
Van kedvenc szereplőd, akit szívesen lerajzolnál? Akkor most megteheted.
Olyan szereplők rajzait várom, akiket én találtam ki a blogba. (Pl.: Jenni, Sacci, Viki, Krystal)
Rajzoljátok le, hogy ti hogyan képzelitek el valamelyik lányt, vagy akár egy pillanatképet valamelyik fejezetből, fotózzátok le, és küldjétek el nekem erre az e-mail címre :  studteni@gmail.com
Hogyha egy pillanatképet rajzolsz, akkor az e-mailben írjátok le nekem, hogy melyik fejezetből van és kik vannak a képen, vagy kitalálhattok ti is egy szituációt ott csak a szereplőket kérem, hogy írjátok mellé.:)
Ha szeretnél részt venni, akkor írj ez alá a bejegyzés alá egy kommentet, azzal hogy "JELENTKEZEM!", hogy fel tudjalak írni :D
A nyertes rajz fogja képviselni a blogot. (Azaz a nyertes rajz lesz ott mindenhol, ahol a blogot kiteszik, stb.)
És a nyertes rajzolónak, ha van blogja akkor ki teszem mindenhol, ahol tudom, és pluszban benne lehet a ebben a blogban :D
A jelentkezési határidő : Április 20.
Sorsolás : Április 21.
Remélem lesztek páran!! Puszi:- Szikraa. *-*

~3. Évad, 13. Fejezet : Meghívás.~

*Krystal szemszöge*

/Vissza a jelenbe/

Jennivel nagyon jól éreztük magunkat. Taylor is nagyon megkedvelte Jenni-t és a fiúk is jóban lettek vele.
-Te Jenni, mi lenne, ha ma átjönnél hozzánk??- vetette fel az ötletet Taylor. - Kry, te meg még áthozhatnád Saccit, meg Vikit is. Úgy is kíváncsi vagyok rájuk.
-Szerintem jó ötlet.- vigyorgott Jenni.
-Hát... Megkérdezhetem a lányokat...
-Akkor menjünk és kérdezzük meg!- Jenni.
-Okéé.. -mentem bele és beszálltunk a kocsimba.
Elindultunk hazafelé. Amikor hazaértünk Jenni fülig érő szájjal rohant be a házba.
Egyből Louis ölébe vetette magát.
-Na milyen volt Nyuszi? -kérdezte Louis Jenni-től egy csók keretében.
-Naaaagyon jó!! -Jenni.
Én észrevettem, hogy Zayn nincs a nappaliban.
-Hol van Zayn?
-A szobában.- válaszolt Harry.
-Mindjárt jövök.- mondtam és felmentem Zaynhez.
Kopogtam, de nem szólt ki senki, úgyhogy benyitottam.
Zayn aludt. Olyan édesen és cukin, hogy nem volt szívem felkelteni.

Mellé léptem, adtam a szájára egy puszit és a fülébe súgtam hogy "szeretlek".
Kezemet végig simítottam borostás arcán és nagyon halkan, kimentem a szobából..
Lementem vissza a többiekhez a nappaliba és leültem Liam mellé.
-Lányok... mármint.. Sacci és Viki. Taylor meghívott titeket ma... hozzánk. Jenni jön, csak arra lennék kíváncsi, hogy ti is benne vagytok-e.
-Hát... Oké. Végülis csak nem olyan rossz arc ez a Taylor Momsen...- ment bele Sacci.
-Én nem tudom. Kry, Taylorról elég sok rosszat hallani.- húzta el a száját Viki.
-Semmi baj vele. Sosem értettem, miért hiszel a pletykáknak..- ráztam a fejemet.
-Az nem pletyka, hogyha videó van róla, hogy holt részegen New Yorkban vandálkodik. - Viki.
-Istenem! Na jó, Viki... Figyelj, ha nem akarsz, nem kell jönni. Szerintem Taylor sem fogja a szívére venni.- vontam össze a szemöldököm.
-Elmegyek. Már csak kíváncsiságból is.- állt végül fel.
-Akkor tempó lányok. Taylor már vár.- mosolyogtam. -Gyere Viki!- súgtam neki és félre húztam.
-Mi az?
-Köszönöm. Remélem, hogy a sok rossz ellenére, amit Taylorról hallasz, megkedveled őt. Hidd el nekem, hogy nagyszerű lány.!
-Jó.  rendes leszek vele, ígérem. Megpróbálom hanyagolni a csípős beszólásokat. -sóhajtott Viki.
Én erre csak megöleltem.
-Akkor menj. Szedj össze valami ruhát, mert nálunk alszotok.- mosolyogtam, Viki meg felment.
Én is felmentem, csak én vissza Zaynhez.
Még mindig ugyan úgy aludt. Odamentem hozzá, bebújtam mellé és megöleltem. Olyan jó illata volt!
Zayn keze a hátamra csúszott és elkezdett simogatni. Fent volt. Csak akkor csinálja ezt.
Felé fordítottam a fejemet és láttam, hogy gyönyörű barna szemei nyitva voltak és engem fürkésztek.
-Szia.- köszönt álmos hangján.
-Szia.- suttogtam és ajkamat az övére tapasztottam.
-Mikor jöttetek vissza?- kérdezte, miután elszakadtunk egymástól.
-Nem rég. Úgy negyed órája talán. De akkor is feljöttem hozzád, csak akkor még nagyon aludtál.
-Miért nem keltettél fel??- Zayn.
-Nem akartalak. Tudod, hogy nem szeretlek felkelteni.- mondtam kicsit olyan durcás kisgyerek hangon.
-Jóólvan. Figyelj, mi lenne, haa.... Ma együtt töltenénk az éjszakát..?- kérdezte a nyakamat puszilgatva.
-Nem lehet. Taylor meghívta Saccit, Jennit, meg Vikit hozzánk. És ha nem akarom, hogy Viki... összevesszen Tay-el, akkor ott kell lennem. -magyaráztam
-Holnap?- kérdezte és a szemében remény csillogott.
-Meglátom.- fogtam rövidre a válaszadást.
-Oké. De...-itt Zayn mondandóját félbeszakítva kopogtak.
-Gyere! - mondtam nyugodtan.
-Kry, mi készen vagyunk. -Sacci.
-Máris jövök- mondtam és felpattantam. Zayn is magam után húztam. -Nekem mennem kell.  -motyogtam hozzá bújva.
-Holnap jössz?
-Biztos. Mivel haza kell hozni a lányokat is majd. Megbeszéljük, hogy mi lesz a holnap éjszakával...- mosolyogtam ajkamat beharapva.
-Jó.- húzogatta a szemöldökét perverze.
Mind a ketten lementünk. A három lány már az ajtóban várt rám.
-Gyerünk már gerlepár!! Nem igaz, hogy ennyire meghaltok egymás nélkül. - Sacci.
-Jól van már!- néztem rá.
-Vigyázz magadra.- súgta Zayn.
-Meg lesz. Szeretlek.- mosolyogtam és adtam neki egy búcsúcsókot.
-Én is szeretlek.- mondta ő is és még megölelt, aztán indulnom kellett.
-Istenem, milyen nehezen szakadtatok el..-Viki.
-Jó, nyugi van! Ha nem később jövök le nekem kell rád várni, mert te éppen a bátyámmal nyálaztál össze mindent. Örülj neki, hogy neked nem azt kell nézned, ahogyan a bátyáddal csókolózom. - nevettem.
-Nincs is bátyám!- nevetett Viki is. -De még tesóm sem.
-Tudoom...-vihogtunk egymásnak dőlve.
Miután kicsit lenyugodtunk, a kocsit is beindítottam és elindultunk. Kíváncsi voltam, hogy mit tartogat még a mai este...

~3. Évad, 12. Fejezet : Ismerkedés Louissal (Jenni szemszöge) /EXTRA EXTRA HOSSZÚ/~

Kedves Olvasók! 
Ezúttal egy különleges fejezettel jelentkezem. Egyrészt : extra hosszú, másrészt : egy hetet visszaugrok a történetben, harmadrészt : végig Jenni és Louis meg ismerkedéséről szól. Remélem tetszeni fog!
Ui.: A rajzversenyre továbbra is várom a jelentkezőket! :D
Puszii: -Szikraa.*-*


*Jenni szemszög*

/Egy héttel előbb/

Ma van a 1D koncert itt Berlinben. Anyámék 19. szülinapom alkalmából megleptek egy jeggyel, így én is megyek. Viszont, mivel a szüleim V.I.P. jegyhez jutottak hozzá, ezért nagyon jól szeretnék kinézni. Eljött hát az este, és az idő, amikor készülnöm kell.
Mindent megtettem, de a hajam nem volt hajlandó engedelmeskedni a hajvasalóm akaratának és makacsul ragaszkodott eredeti, hullámos formájához.Végül annak árán, hogy majdnem leégettem a hajamat, sikerült kiegyenesíteni.
Utána feltűztem és nekiláttam sminkelni. A lehető legegyszerűbben mégis legfeltűnőbben próbáltam kikenni magam. Nem sikerült, mert egy erős sminket csináltam, de szerintem így is jó lett :

Amikor ez elkészült jött a ruha-dilemma.
Fél óra idegbeteg keresés és a szekrényem kipakolása után ezt találtam :

Aztán mindennel készen voltam. A hajamat még újra kiengedtem, biztos ami biztos még egyszer átvasaltam és most már szép egyenesen omlott le a derekam közepéig.

Ez volt az utolsó lépés. 2-t 3-at még fújtam magamra a legjobb illatú parfümömből  és indulhattam is. 

A V.I.P. belépőket betettem a táskámba és lementem az emeletről.

Kocsival mentem. Egy barátnőm kölcsön adta a kocsiját úgyhogy a közlekedés nem okozott problémát. Beszálltam a kocsiba és izgatottan hajtottam végig Berlin belvárosának utcáin.

A neten utána olvastam, hogy a VIP vendégeknek hátul kell bemenni, elkerülve a sikítozó tömeget.

A hátsó ajtónál 2 magas, és ijesztő biztonsági őr volt, de én magabiztosan leparkoltam a kocsival és odaálltam eléjük.

-Van jegyed??-kérdezte az egyik nyugodtan.

-Persze.- mosolyogtam és az orra alá nyújtottam a jegyet, amin egy VIP felirat állt. 

-Rendben. Ez legyen rajtad!- és a kezembe nyomott egy nyakba akasztós kártyát.

-Köszönöm!.-mondtam vigyorogva és bementem az ajtón. 

Most már remegő lábakkal folytattam az utat. Velem szembe jött egy pincér-szerű nő tálcával a kezén. A tálcán 5 ital volt. Nevekkel. Liam, Niall, Zayn, Harry, Louis. Ezek a nevek álltak rajta. Fél szemmel figyeltem, hogy hová megy a nő. Egy szobába nyitott be és éppen elkaptam a szememmel egy pillanatot, ahogy Harry megrázza a göndör haját. Azt hittem elájulok. Nehezen szedve a levegőt elindultam egy ingyen büfé-szerű hely felé. 

Eléggé megéheztem, úgyhogy magamhoz vettem egy salátás szendvicset és eszegetni kezdtem...

Nem tudom, hogy meddig ültem ott azt várva, hogy kijöjjenek az öltözőből, de nem történt semmi.

Lehajtott fejjel ültem és pöckölgettem a nyakláncomat, amikor megjelent előttem egy magas srác. Nem tudtam ki az, amíg fel nem néztem rá. akkor viszont egy pillanatra a szívem is megállt.

Piros nadrágban és fekete-fehér csíkos pólóban a kedvencem, Louis állt előttem, mosolyogva, teljes életnagyságban.

-Szia.-köszönt kedvesen.

-H...helló..-dadogtam meglepetten. Nem láttam, hogy kijött az öltözőjéből...

-Egy ilyen szép lány mit keres itt egyedül?- kérdezte halkan. A hangja még kellemesebb volt, mint felvételen.

-Háát, valószínűleg azt, amit a többi Directioner. Várom, hogy a kedvenc bandám a színpadra lépjen. És egy ilyen fiú, mint te mit csinál itt??- mosolyogtam izgatottan Louis szemébe. 

Istenem, élőben még szebb szemei vannak. A szívem úgy dobogott, mint ezernyi szabadon engedett ló patkója. 

-Nemsokára színpadra lépek, hogy elkápráztassam a gyönyörű közönséget.-mosolyodott el.

-Akkor siess, mert már kíváncsi vagyok.- haraptam az alsó ajkamba.

-Nyugi, még van fél órám kezdésig.

-Louiis!! 5 perc! - kiabált a srácok testőre Paul. (Igen, tudom a nevét)

-Vagy mégsem...-nevettem el magam. -Akkor mennem kell. Búcsú puszi jár?- kérdezett perverz mosollyal.

Pontosan elé léptem és adtam az arcára egy puszit. 

-Ennyi? Semmi több?- vonta fel szemöldökét kérdőn. 

-Puszit kértél Tomlinson.- húztam ravasz félmosolyra a számat. 

-Akkor megmutatom mire gondoltam - mosolyodott el még jobban és a derekamnál fogva szorosan magához rántott. 

Egyik erős karjával a derekamat szorította testéhez. Arcunk közt alig 1 centi volt. Lehunytam a szemem és hagytam, hogy Louis azt tegye amit akar. Azóta erre várok, mióta először megláttam a tv-ben. És meghallottam a hangját... Istenem... 

És akkor ajkát az enyémre tapasztotta. Teljesen össze illettünk. 

Eddig egy fiúnál sem éreztem ilyet csók közben. Ahogy szájaink mozogtak egymáson, ahogy nyelveink játszottak... Elképesztő érzés volt. 

Louis fogával gyengéden megsúrolta alsó ajkam, amibe majd' bele haltam. 

Aztán vége is volt. Louis elhúzta arcát tőlem én pedig kinyitottam a szememet. 

-Na én erre gondoltam "búcsúpuszi" alatt.- vigyorgott. 

-D...de hát még a nevemet sem tudod..-dadogtam. 

-Nem, de úgy is el mondod.-Louis. 

-Jennifer. De neked csak Jenni.- haraptam megint az ajkamba. 

-Végig itt leszel ugye? Megvársz?- kérdezte reménnyel a hangjában. 

-Igen.- suttogtam. 

-Akkor jó.- somolygott Lou és még egy rövid puszit adott a számra aztán elment. 

Abban a pillanatban én voltam a világ legboldogabb lánya. Előkaptam a mobilom és írtam egy SMS-t a legjobb barátnőmnek, Merci-nek. 

"Úúristen! Merci nem fogod elhinni, h ki csókolt meg!!:ooo" 

"Na? Ki?!! :O" 

"LOUIS TOMLINSON!!!! *----* ^^" 

"NEEE!!! Omg, te mázlista. Várj. Csak egy puszi volt a szádra, vagy egy olyan igazi tipikus nyelves csók??"

"Mindkettő. =D" 

"Bazdmeg. Te mázlista!!!:c" 

"Én is szeretleek. :D Na megyek mert kezdődik a koncert. Puszi" 

És zsebre tettem a mobilomat, hogy mehessek és elindultam oda, ahonnan látom a koncertet. 

Koncert közben Louis, nem tudom, hogy honnan szúrt ki, de folyton rám mosolygott. Nagyon édes volt.

Én sem nagyon bírtam leszedni a képemről a vigyort. Viszont végtelenül kíváncsi voltam, hogy miért akarja annyira, hogy megvárjam a koncert után. 

Ezen gondolkodva gyorsan eltelt a koncert. Persze agyon fotóztam a fiúkat.

Itt van pár kép.

Amikor lemásztak végre a színpadról, mint a villám, úgy mentem én is vissza oda ahol nemrég Louis megcsókolt.

Hoztam magamnak egy üveg Pepsi kólát és elkezdtem azt inni.

A kupakkal játszottam éppen, amikor Louis érkezett mellém és, mint egy mamut úgy vágta le magát a hozzám legközelebb lévő székre.

-Szia kislány!- vigyorgott.

-Szia.- köszöntem most már fülig érő szájjal.

-Tetszett a koncert?

-Eszméletlen volt!!

-Meg ér egy csókot?-kérdezte megint olyan félreérthető mosollyal a képén.

-Meg.-válaszoltam. Tudom, hogy kicsit elkapkodott meg minden, de lehet, hogy ez az egyetlen esély az életemben, hogy Louis Tomlinsonnal csókolózhassak. 

Közelebb hajoltam és megcsókoltam. Megint csak hihetetlen érzés volt. 

-Louiiiis!!- jött felénk Niall, mire mi ketten szétugrottunk.

-Basszus Niall, te sem tudsz rosszabbkor jönni!- dőlt hátra a székben hangosan fújtatva Louis.

-Bemutatod az új... haverodat?- Niall.

-Persze. Jenni, ő itt Niall, Niall ő itt Jenni. -mondta szem forgatva Lou.

-Szia.- intettem visszafogottan. Borzasztóan zavarban voltam.

-Sziaa.

-Niall, nem hagynál itt minket? Szeretnénk beszélgetni.- vonta össze a szemöldökét Louis.

-Mindig én maradok ki a jóból...-húzta a száját Niall és elballagott.

-Bocsi. Ez elég gáz volt..-harapott az ajkába Louis.

-Hát, jobb, mint az én barátnőim. Azok visítva rohantak volna le téged.- heherésztem.

-Igaz... akkor jobb. Viszont mi lenne, ha holnap eljönnél velem.. mondjuk vacsizni?- kérdezte halkan.

-Komoly? Alig másfél órája ismerjük egymást, de te már randizni hívsz?- mosolyogtam.

-Másfél óra és két csók. Ennyi bőven elég volt, hogy beléd szeressek.- motyogta maga elé nézve.

-Tényleg?- kérdeztem halkan, csillogó szemekkel.

Louis csak bólogatott.

-Akkor... elmegyek veled holnap.-mondtam és megfogtam a kezét.

-Köszönöm!- szorította meg az enyémet és hozzám hajolt. 

Lassan beleszagolt a hajamba, halványan elmosolyodott, adott egy puszit a nyakamra és megcsókolt.

-Tomlinson! Ne most csajozz mennünk kéne!- szólt egy rekedtes hang  mögülem. 

Elhúzódtunk egymástól és a göndör állt mögöttem. 

-Ti mind jókor tudtok bezavarni.....-motyogta Louis és fel állt. Vele együtt én is.-Itt van a számom. Este csörögj rám és még beszélünk.- súgta a fülembe és egy kis papírfecnit adott a kezembe.

-Jó...-mondtam. 

Louis adott egy puszit a homlokomra és elment Harryvel.

Én is elindultam haza és a boldogságtól nem bírtam abbahagyni a vigyorgást.

Amikor beléptem a házba, lerúgtam magamról a cipőt és bementem a nappaliba. Lehuppantam a kanapéra, befészkeltem magamat és elővettem a telefonomat és a cetlit. Szép türelmesen kezdtem el beírni a számokat, de úgy a 4. szám után olyan sebességgel pötyögtem, mintha az életem múlna rajta.

Megérintettem a 'hívás' gombot és kicsöngött.

-Louis Tomlinson.-vette fel.

-Jennifer Wilkinson.-mosolyogtam.

-Jenni! Tényleg felhívtál.-állapította meg.

-Leesett?- nevettem.-Akkor.... mi lesz a holnappal?- kérdeztem végül félve, hogy meggondolta magát.

-Menjünk el mondjuk...Az Unter Den Linden-hez? Azt hallottam, az este gyönyörű..

-Igen az nagyon szép este. Akkor mehetünk oda.

-Add meg a címed és érted megyek mondjuk... 9-re?-Louis.

-Jójó.

Megadtam neki a címemet.

-Akkor 9-re ott leszek. De most le kell tennem, mert ezek az állatok itt nyúznak. Puszi. Szia.

-Sziaa.

Ledobtam magam mellé a telefonomat és elpattantam. 

Elmentem megfürdeni. Hajat is mostam, hogy holnap a lehető legjobban nézzek ki. Megszárítottam a hajamat és elmentem aludni. Mosolyogva aludtam el.

*Másnap este fél 8*

Basszus! Késésben vagyok!!!- ugrottam fel az ágyamból a tv elől.

Gyorsan kivasaltam és feltűztem a hajamat, és sminkeltem. Szolid sminket csináltam most tényleg.

Megint kipakoltam az egész ruhásszekrényemet, de ezúttal nem találtam semmit, amit érdemesnek találtam volna arra, hogy rajtam legyen a Louissal folytatott randevúmon. 

Eléggé pánikolva tárcsáztam Merci számát.

-Szia Jenni. Mizujs?

-Szia Merci, semmi. Azonnal gyere át és hozz valami olyan ruhát, amiben elengednél Louis Tomlinsonnal randizni! Nagyon siess!- kérleltem. Vagyis inkább.. Parancsoltam.

-Jesszusom! Okéé! Nagyon sietek!-mondta és lecsapta. 

Nem tudtam addig mivel foglalkozni. Epedve vártam, hogy Merci megérkezzen. Az idő ami alatt vártam rá éveknek tűntek.

Aztán kopogtak én meg fejvesztve rohantam ajtót nyitni.

-Na itt vagyok!-lépett be azonnal egy pár letakart vállfával a kezében.

-Azonnal gyere!!-mondtam és becsaptam az ajtót.

-Elmagyarázod, hogy mi ez az egész??- kérdezte kíváncsi tekintettel.

-Igen, persze, de előbb alkossunk valami egyszerű, de nagyszerűt kérlek!- könyörögtem. 

Keresgélés közben elmondtam mident elejétől a végéig Mercinek. Az ő segítségével nagyon gyorsan megtaláltuk a tökéletes ruhát.

Felvettem és kiengedtem a hajamat. Tökéletesen néztem ki. Büszke mosollyal a arcomon álltam a tükör előtt, amikor ismét kopogtak.
Rápillantottam az órára. Pontosan 9 óra volt.
-Sok sikert Jenni!- ölelt meg Merci én meg adtam neki egy puszit és vigyorogva tipegtem ajtót nyitni.
Louis pontosan olyan jól nézett ki, amilyenre számítottam.
-Szia.- köszöntem boldogan.
-Hello. Mehetünk?- kérdezte elismerően végigmérve engem.
-Persze!- vágtam rá és elindultunk.
Magán sofőr vitt el minket és egy gyönyörű helyen tett ki minket.
Voltam már itt ezerszer, de akkor nem tűnt ilyen romantikusnak. Talán, mert sosem volt itt ilyen csend és nyugalom és sosem egy fiúval voltam itt.

Csodaszép volt az egész.
-Na, hogy tetszik??- Louis.
-Istenem, gyönyörű!- akadt el a lélegzetem.
-Gyere sétáljunk egyet!!-fogta meg a kezemet.
Én Louis kezét fogva sétáltam. 1-2 óráig sétálgattunk és beszélgettünk Louissal. Gondolom mondanom sem kell, hogy folyamatosan nevettem.
-Jenni.. Mi lenne, ha... velem töltenéd az éjszakát?- kérdezte reménykedve, miközben magához húzott.
-Louis... Nem korai még ez egy kicsit?- vontam össze a szemöldököm.
-Nem. Mármint... Én nem bírom...- suttogta a nyakamba és nyelvét kicsit hozzá érintette az ott lévő vékony bőrhöz, mire én a hajába túrtam.
-Ha ilyeneket csinálsz, akkor én sem fogom sokáig húzni... - nyeltem egy nagyot.
Erre Louis teljesen rácuppant a nyakamra. Egyre nehezebben vettem a levegőt és behunytam a szememet. Hagytam, hogy Louis tegye a dolgát. Aztán egyszer csak abba hagyta.
-Most mi van??- kérdeztem levegőért kapkodva.
-Nem itt kéne. Menjünk egy szállodába!-húzott a kocsi felé amivel jöttünk.
-Oké. -mondtam és vele mentem.
Elrtünk egy szállodáig. Louis ki vett egy másik szobát, hogy ne halljon minket a többi fiú és felmentünk.
Amint becsukódott a szoba ajtaja Louis a falnak nyomott és úgy csókolt tovább.
Felhúzta a pólómat én pedig teljesen levettem magamról. Szépen lassan elindultunk az ágyig, és magunk után mindenhol ruhadarabokat hagytunk. Mire odaértünk mindketten teljesen meztelenek voltunk.
Innentől a képzeletetekre bízom a dolgokat! :D

Ezek után összejöttünk Louissal. Vele és a fiúkkal visszautaztam Londonba, ahol velük lakom.
Nem tudom mi mindent tartogat számomra még a Louissal való élet. De abban biztos vagyok, hogy Louis volt a legjobb elhamarkodott döntés az életemben.....