2013. január 5., szombat

~2. Évad, 10. Fejezet : Béke, Végső Készülődés Liam Bulijára.~

Reggel, ahogy felkeltem éreztem, hogy hogyan kell döntenem.
Még így is nehéz volt, hogy tudtam, ez a helyes, de meg kellett hoznom ezt a döntést.
Huhh. Ez húzós lesz!-álltam fel az ágyból ezzel a gondolattal.
Egyenesen Liam felé mentem.
-Gyere Liam!-mentem el mellette és bementem egy üres szobába, ami ezúttal a földön heverő kék melltartóból és szürke alsógatyából ítélve Sacci és Harry szobája.
Leültünk az ágyra.
-Szóval...Úgy döntöttem, hogy megbocsátok-itt Liam elmosolyodott.- DE! És itt jön a nagybetűs 'DE!' rész... Nem szeretném, hogy még egyszer így megbántsd Vikit. Ha megteszed, esküszöm, hogy magam gondoskodom róla, hogy elfelejtsen téged! És nem fog érdekelni, hogy a bátyám vagy.-mondtam nagy és jelentőségteljes pislogások kíséretében.
Liam lehajtotta a fejét és lesütötte a szemét.
-Értem. És teljesen igazad van. Jogosan küldtél el tegnap a bús picsába és teljesen jogosan véded Vikit is. Én tényleg azonnal megbántam, hogy megcsaltam. El sem tudod képzelni, hogy mennyire.-rázta a fejét szomorúan.
Nekem meglágyult a szívem és megöleltem.
-Ne tedd ezt vele még egyszer.-suttogtam a fülébe.
-Krystal, én Vikivel akarom leélni az életem. Vikiben minden meg van..-mosolygott halványan Liam.
-Például?
-Sokat lehet hülyülni vele, lehet komolyan beszélni vele, okos, aranyos, jó fej, gyönyörű, vicces, annyira szép a mosolya, annyira szeretem a nevetését.-Liam.
-Igen. Én is ezt szeretem benne. Bár persze én más értelemben, mint te meg minden nyűgömet, gondomat mindig meghallgatja, és ha tud még segít is.
-Nekem nála jobb barátnőm tényleg sosem volt, és persze nem is lesz.. Lassan 18 éve, hogy ismerem, és tényleg annyira türelmes velem.. végig hallgatja a nyáladzásaimat Zaynről szájhúzás nélkül, tanácsot ad mindenben amiben tud. Én imádom.-mosolyogtam én is.
Ekkor nyílt az ajtó és belépett rajta Harry.
-Szűz anyám, ti mit kerestek itt?? A frászt hozzátok rám!-ugrott egyet Harold.
-Beszélgetünk...(?) De már végeztünk. Bocsi.-mondtam és felálltam és kimentem. Liam utánam jött ki a szobából.
-Liam lassan mennetek kéne.-szólalt meg Sacci a kanapén olvasva.
-Ja tényleg. Srácok készülődés!-szólt rá a kanapén punnyadó fiúkra.
-Igen is Daddy Direction.-szalutált Louis és berohant a szobájába.
Mindenki szétszéledt és ment öltözködni.
Én bementem a szobába Zayn után.
-Mit beszélgettetek Liammel? Kibékültetek?-mosolygott, miközben levette az alvós pólóját.
Én egy percig nem tudtam megszólalni. Még mindig nem tudtam megszokni, hogy milyen eszméletlenül szexi felső teste van.

-Ja... öm... igen. megbeszéltem vele mindent. -mondtam, amikor levegőhöz jutottam és odadobtam Zaynnek egy pólót, ha már én álltam közelebb a szekrényhez.
Nem sokkal később a fiúk leléptek mi lányok pedig hárman maradtunk.
-Mit kéne ma csinálni...?-simogatta az állát Sacci, mintha szakálla lenne. Ezen én és Viki elég viccesem összenéztünk és nevettünk.
-Én nem tudom.-mondta, de ekkor eszembe jutott valami.-Jézusom basszus!!!-ugrottam fel.
A lányok csak kérdően néztek rám.
-Ma van Liam szülinapja! Úristen teljesen kiment a fejemből!! Basszameg! Azonnal fel kell hívnom Lana-t.-fogtam a fejem és felkaptam a telefonom.
Bepötyögtem Lana számát és már hívtam is.
-Szia Kry! Épp most akartalak hívni. Minden készen áll az esti bulira.-jelentette be egyből Lana.
-Úristen éppen ezért hívtalak! Minden megvan? Juuj köszönöm, köszönöm, köszönöööm!-hálálkodtam neki.
-Gyertek ide fél 3-ra, és még jobban tökéletesítjük a dolgokat. Amúgy meg, Saccinak ma kéne elmenni a tortáért.-emlékeztetett.
-Sacci!!! Ma! Torta!!! -kiabáltam Saccinak idegesen.-Jézusom Lana, hogy bírsz ennyi mindent észben tartani?
-Megszoktam, hogy mindig nekem kell mindent megjegyezni. és hidd el, hogy ez még igazán nem számított bonyolultnak.-mondta megnyugtatóan Lana.
-Okés. Na akkor fél 3-ra ott vagyunk nálad a tortával együtt. Szia pusziluunk!-mondtam és letettem a telefont.
-Fél kettő.. nem kéne indulni?-Viki.
-Dede! öltözzünk fel, és szerintem vigyünk valami váltóruhát a bulira. Meg sminket.-mondtam és bementem a szobába.
Amint beléptem az ajtón megint megcsörrent a mobilom. Lana száma villogott a kijelzőn.
-Na mi az?-vettem fel.
-Ööö.... Csak annyi, hogy eszetekbe ne jusson ruhát hozni. Mert mindenkinek egy nagyon különleges ruhát szereztem a bulira. És lesz sminkes úgyhogy amiatt sem kell aggódni. Na puszi!-és letette.
Én csak néztem magam elé és kitrappoltam a szobából.
-Lányok! Nem kell se ruha se smink. Lana most mondta, hogy hívott sminkest, meg, hogy elvileg szerzett nekünk valami különleges ruhákat.-mondtam összevont szemöldökkel.
Aztán visszavonultam a szobába.
Felvettem egy amerikás topot és mellé egy csípőre felhúzós rövid gatyát, ami alatt egy fekete nejlon harisnya húzódott. Ebben a szerelésben igen szépen feltűnik a köldök piercing-em. Biztos ami biztos alapon, vittem magammal egy farmer dzsekit is.

Ezek mellé felkaptam a legegyszerűbb szarrá hordott fehér vászon Converse cipőmet. Azért, hogy mégse ijesztgessem LA népét, felvittem egy picike alapozót spirált, meg szemcerkát, és már készen is álltam.
Mikor kimentem a többi lány is akkor készült el, és már indultunk is.
Amikor odaértünk a cukrászdába, akkor voltak vagy 70-en előttünk. Szóltunk, hogy nekünk mára van egy elkészítendő tortánk, és máris a sor elejére kerültünk.
Elvittük a tortát. Nekem nagyon bejött a Liam felirat is, meg a nagy Batman is rajta. Az egész egy mestermű volt.
Egészen pontosan fél 3-ra értünk Lana házához. Bementünk és Lana boldog mosollyal fogadott minket.
-Sziasztok! Na meg van a torta?
-Meg!-válaszolt Sacci.
-Gyertek tegyétek le az ebédlő asztalra.-mondta és bevezényelt minket a hatalmas konyhájába.
Letettük a tortás dobozt, szépen, finoman, nehogy baja essen a benne lévő tortának.
-Amúgy mennyit fizettetek érte?-nézett Lana.
-Ömm... azt hiszem 500-600 dolcsit. Nem volt sok, a minőségéhez képest.-rántott vállat Viki.
-Értem. Na akkor. Mikor végeznek a srácok a forgatáson?-jött az újabb kérdés.
-Nem tudom. Felhívom Zaynt.-mondtam és pár lépést arrébb vonultam a mobilommal és tárcsáztam Zayn számát.
Kicsöng.......kicsöng......kicsöng.........kicsöng....... Végül a hangposta jelentkezett.
Kinyomtam és megpróbáltam Louist. Nála is ugyan ez.
Aztán Liamnél próbálkoztam. Ő sem vette fel.
Egyre inkább kezdtem izgulni, hogy miért nem vette fel se Liam, se Zayn, se Lou.
Negyediknek megpróbáltam Hazza-t. Ő se vette fel.
Mi a halálnak van ezeknek telefonjuk, ha fel sem veszik?!-gondoltam idegesen magamban
Nagy levegőt vettem és tárcsázta az utolsó reményemet, Niallt.
Két csöngés után éppen ki akartam magamtól nyomni, aikor Niall beleszólt.
-Hali Kry, mizu?
-Semmi. Figyu a többiek miért nem veszik fel a mobiljukat?-kérdeztem idegesen.
-Ja, csak mert most másztunk ki a tengerből. Mi olyan fontos, hogy mindenkit körbetelefonáltál?-Niall.
-Ömm... Ja.. Adnád Zaynt? Ezt tőle szeretném megkérdezni.-kértem Niallt.
-Okéés.-mondta és már csak azt hallottam, ahogy szól Zaynnek, hogy én keresem. Aztán Zayn szól bele.
-Szia Baby! Na mi az?
-Szió. Csak annyi, hogy ma mikor végeztek?-kérdeztem meg vééééégre!
-Elvileg 3 óra múlva. Vagyis olyan... fél 6 és hat között.-válaszolt.-Miért?
-Áhh, azt, majd meglátjátok!-mondtam és letettem a telefont és zsebre vágtam.
Becsörtettem a konyhába és vigyorogva levágódtam egy székre.
-Na mikor végeznek?-Lana.
-Öhm.. fél 6 és hat között. Viszont, kérhetek egy pohár vizet inni?
-Persze máris!-mondta Lana és lekapott a polcról egy poharat töltött bele vizet és odatette elém.
-Köszii.-mondtam és gyorsan megittam.
-Akkor kik is jönnek a bulira Viki?-Sacci.
-Szinte mindenki akit hívtam. Jeremy, Tom, Rachel, Roland, Susan, Amy, meg még vagy 10-en. És te kiket hívtál meg Lana?-most Vikiről Lana-ra szegeződtek a tekintetek.
-Öhmm... Justin Timberlake, Katy Perry, Ke$ha, Robert Pattinosn, Kristen Stewart, Taylor Lautner.... soroljam még?-mosolyodott el Lana.
Mi csak egyszerre kezdtük el némán rázni a fejünket. Nem bírtunk megszólalni. Egy csomó hírességgel bulizunk, Lana Del Rey hihetetlen méretű villájában. Durva.
-Tényleg Lana! mutasd meg a ruhákat amiket mondtál nekem!!-jutott eszembe.
-Okés! Gyertek!-intett és felmentünk az emeletre.
Lana megállt egy ajtó előtt. Kinyitotta, és mintha a ruha- és cipő mennyországban lettünk volna. Bal oldalt csak, gyönyörűbbnél gyönyörűbb magas-és lapos talpú cipők, a jobb oldalt pedig csodaszép ruhák, de valami hihetetlen mennyiségben.
Azt hittem ott halok meg. Nekem sincs kevés ruhám, de ehhez képest nekem üres a szekrényem.
-Az igen....-szólaltam meg végül.
-El ne ájuljatok. -kuncogott Lana.-Szóval itt az első ruha.-mondta és leemelt a vállfa akasztóról egy hihetetlenül gyönyörű pink ruhát.

 -Ezt Krystalnak szántam. -mosolygott és ideadta nekem a ruhát, én meg csillogó szemmel fogtam a kezembe.
Leszedett egy másikat.
Egy fekete pánt nélküli ruha volt, és a derék fölötti részének jó részét pisike szegecsek borították. rohadt jól nézett ki.

 -Nem érdekel, hogy ki mit mond, de ez az enyém!-mondta Viki, mite Lana még inkább elmosolyodott.
-Pontosan. Ez neked is lett szánva.-Lana.
-WAHAHAAAA!!!!- adott ki érdekes hangot Viki, amikor elvette a ruhát Lana kezéből.
-És most, Sacci.-mondta és megfogott egy másik ruhát.
Egy rohadt szép fekete koktélruha volt Saccié. Néhol picike kövecskék voltak rávarrva

 -WoW!!!- csodálkozott el Sacci.- Ez de jól néz kii!!!!!-ugrándozott örömében.
-Próbáljátok fel őket!-urasított Lana.
Felvettük a ruhákat, és mindenkin lélegzet elállítóan nézett ki.
Lana ránk bízta, hogy választhattunk neki ruhát a bulira. Kisebb veszekedések árán megtaláltuk neki a tökéletes darabot.
Egy édes kis feszülős fekete, selyem koktélrucit, amit ici-pici kövekből kirakott alakzat díszített.

Természetesen Lana-nak is állatian állt, és miután vissza öltöztünk, lementünk még dolgozni a lenti dekoráción.



Ha hy! Ismételten 5 kommentért hozom a kövit, és megint csak írjátok le a kedvenc részeteket ebből a fejezetből, és hogy 1-10 -ig  mennyit ért el nálatok. Nahh hajráá!! :DD -Szikra. *-* ♥

~2. Évad, 9. Fejezet : Dilemma, Vita Zaynnel, Bocsánat, A Döntés.~

*Krystal szemszöge*

Amióta magukra hagytuk Liaméket, én a szobámban fekszek, és olvasok. Bár mondjuk nem nagyon tudtam, mert 89%-ban áthallatszott, ahogy Viki és Liam élvezkednek egymáson.
Zayn végig mellettem feküdt, és próbálta azt olvasni amit én, de nem bírta követni, így inkább előhúzta a laptopját, és netezett.
Szinte minden meglehetősen hangos "hangnál", ami áthallatszott Vikiéktől, egymásra néztünk és halkan elnevettük magunkat.

[.........]

Valahogy elaludtunk Zaynnel fényes nappal, és arra keltünk (legalábbis én) , hogy kopogtatnak.
Felálltam és ajtót nyitottam. Liam állt előttem.
Én csak kérdően pislogtam rá.
-Hugi beszélhetnénk?-kérdezte nyugodt és kedves, de picit félős hangon.
-Aha.-mondtam és kimentem vele.
Bevonultunk az egyik szobába, ahol hihetetlen nagy kupi volt. Ez tuti Louisé. Ő a káosz király.
Lehuppantam az ágyra és kíváncsian meredtem a bátyámra.
-Szóval??-kérdeztem merő hangnemben.
-Figyelj, tudom, hogy haragszol rám amiatt, amit Vikivel tettem, és teljesen jogos is a haragod, de már kibékültem vele. És gondolom, ha ő megbocsát, akkor te is.-mosolygott kisfiúsan.
-Liam, lehet, hogy ő ilyen könnyedén megbocsátja neked a dolgokat, de én nem. Lehet, hogy a bátyám vagy, de ő meg olyan, mintha a húgom lenne. Jobban törődtem, és törődök vele, mint azt te valaha is tetted.-vágtam nyugodtan a képébe.
Pár másodperc hatásszünet után, fogtam magam, felálltam, és halál nyugodtan kimentem a szobából.
Kívülről nyugodt voltam, de belülről közel sem. Nem tudtam mit kellett volna tennem. Hisz, Liam csak a vér szerinti bátyám! De Vikit meg.... Vikit meg születésem óta úgy ismerem, mint a tenyeremet. Nehéz döntés.
Ki mellett álljak ki a legjobban? A bátyám, vagy a legeslegjobb barátnőm? Liam, vagy Viki? A vér, vagy a lélek? -folyamatosan ezek a kérdések kavarogtak bennem.
Hihetetlen nagy dilemma volt ez számomra. Lehetetlen volt döntést hozni. Kész csoda lenne, ha tudnék választani.
Ez nekem kb olyan, mint amikor valakinek választania kell abban, hogy az anyját, vagy az apját veszítse el örökre. Óriási fájdalommal, de előbb-utóbb meg kell hoznom ezt a döntést.
Az ágyam szélén ültem a fejemet fogva, amikor valaki megérintette a hátamat. Annyira megijedtem, hogy összerezzentem. Aztán hátra fordultam és megláttam, hogy Zayn az, és hatalmas gyönyörű barna szemeivel kémlel engem.
-Mi a baj Cica?-puszilt meg.
-Áhh... Semmi különös. Csak... mindegy bonyolult.-ráztam meg a fejem és megcsókoltam.
-Ha semmi lenne, akkor nem csillogna úgy a szemed, mint amikor valami nagyon fontos dolgot tartasz magadban.-nézett rám gyanúsan.
-Ez... tényleg bonyolult. Meg... Ne vedd magadra, de ez most tényleg rám, és CSAK IS RÁM tartozik.-mondtam erőltetett mosollyal.
-Oké. Akkor nem firtatom. Nem akarok vitát.-ölelt magához, de éreztem rajta, hogy legszívesebben, ha harapó fogóval is, de kiszedné belőlem.
Lassan teljesen beesteledett. Én egész további nap nem szóltam szinte senkihez.
Ezen a Viki-Liam dolgon agyaltam.
Aztán eljött a lefekvés ideje. én kicsit előbb vonultam be mint Zayn. Egy jó 30 perccel előbb.
Már egy ideje ágyban voltam, amikor Zayn befeküdt mellém.
-Rossz kedved van?-suttogta nekem a szoba sötétjében.
-Ühüm.-hümmögtem neki. Többre nem tellett az energiámból.
Zayn adott egy jóéjt-csókot és mindketten elaludtunk.
Álmomban minden lehetőség megjelent.
Minden helyzetben megbántottam valakit. Azt eddig nem akartam.

Az álmom és variációi :

Ahol Vikit választottam, ott Liammel nagyon csúnyán össze vesztem, és még csak hallani sem akartam róla. De végül egy nap rossz hírt kaptam. Liam meghalt. És én meg haragban váltam el tőle.
Ezt természetesen nagy ívben szerettem volna elkerülni.

Ahol Liamet választottam, ott Vikivel ugyan ANNYIRA nem vesztem össze, de megromlott és szép lassan tönkrement a tökéletes barátságunk. És, bár Viki mindig azt mondta nekem, hogy nem haragszik rám, legbelül nem tudott nekem megbocsátani a döntésem miatt.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Az éjszaka közepén zihálva ébredtem.
Zayn felpattant mellettem és riadt szemmel nézett rám.
-Mi a baj kicsim?-ölelt át.
Borzasztóan jól esett nekem az ölelése. Bőrének illatát és érintését úgy habzsoltam, mintha anélkül nem bírnék tovább élni.
Viszont úgy éreztem, hogy nem bírom tovább itt. Nem LA-ben, csak a szállodában.
Kibontakoztam Zayn öleléséből és felálltam az ágyból.
Feloltottam a villanyt és kikaptam egy rövid gatyát meg egy pánt nélküli topot a szekrényből és felvettem. Zayn mindvégig értetlenül és riadtan nézett.
-Mit művelsz Kry?-fogta meg a combomat.
-Csak.. szükségem van egy kis friss levegőre. Elmegyek sétálni.-mondtam és kimentem a szobából.
-Na de hova mész?-kérdezte suttogva Zayn, hogy fel ne keltse a többieket.
-Csak a közeli tengerpartra sétálni. Nem lesz semmi bajom.-mondtam és felkaptam a telefonomat.
-De nem mehetsz el csak úgy az éjszaka közepén Los Angelesben valahova! Ki tudja milyen emberek laknak itt!-suttogott aggodalmasan.
-Mondom, hogy nem lesz semmi bajom! Értsd meg, hogy ki kell szellőztetnem a fejemet, ahhoz, hogy folytatni tudjak jelenleg bármit is!-hajtottam le a fejem.
-De én nem szeretném, hogy elmenj! Sőt, a te érdekedben meg is tiltom!-parancsolta Zayn.
-Na nem! Nem vagy az apám, hogy bármit is megtilts nekem! Csak lemegyek picit sétálni, ha tetszik, ha nem, és EGYEDÜL megyek!-hangsúlyoztam ki az 'egyedül' szót.
-Jó, akkor menj csak! De majd ne nekem nyavalyogj, ha történik veled valami!-forgatta a szemét Zayn és visszaviharzott a szobába.
Én csak idegesen kimentem a lakosztályból és elindultam a lift felé.
Beszálltam, lementem a földszintre, és egyenesen megcéloztam a legközelebbi tengerpartot, ami már a szálloda kapujából is látható volt.
Amikor leértem az egész olyan nyugodt és sötét volt.... Leültem a homokba és éppen úgy helyezkedtem, hogy a lábamat a hullámzó tenger széle simogassa.
Aztán gondolkoztam.
Nem elég, hogy itt van nekem ez a Viki-Liam dilemma, még Zaynnel is összeveszek. Nagyon jó... Hurrá!..
Zavart, hogy vajon Zayn most haragszik-e rám. Biztos haragszik, hiszen úgy viselkedtem, mint egy hisztis picsa. Istenem néha akkora barom tudok lenni!
Ekkor megcsörrent a mobilom. Elcsúsztattam a zöld-azaz a felvevés gombot-, a fülemhez emeltem.
-Kry, hol vagy?-kérdezte nagyon aggodalmasan Viki.
-Nyugi, csak sétálok kicsit. Egyedül akarok lenni. Nem lesz semmi bajom. Szia!-és letettem.
Másnak már nem vettem fel a telefont.
Elkezdtem egyre jobban agyalni. Még mindig nem tudtam dűlőre jutni a dologban.
Fél óra után elkezdtem fázni, így fogtam magam és visszamentem a szállodába.
Lassan felballagtam a szobába, és amikor benyitottam, mindenki ott volt a nappaliban. Csak Zayn nem.
-Most mi van?-kérdeztem.
-Hol a jó fenében voltál? Halálra aggódtunk magunkat érted!-Liam.
-Nyugi van már! csak sétáltam egyet! Nem kell itt meghalni ezért.-mondtam és lépkedni kezdtem a hálószobám felé.-Na jóéjt.-mondtam és benyitottam.
Becsuktam magam után az ajtót és Észre vettem, hogy Zayn az ujjait tördelve ül az ágy szélén és remeg az idegességtől.
-Van fogalmad róla, hogy mennyire aggódtam??? Halálra idegeskedtem magam érted!-förmedt rám Zayn, miközben fel állt.
-Sajnálom!-motyogtam halkan.
Ideges csönd állt be. Csak a lélegzeteinket lehetett hallani.
Én nem bírtam ki. Zayn nyakába ugrottam, és megöleltem. Kiadtam magamból mindent és elsírtam magam. Hihetetlen mennyiségű feszültség volt bennem. Most mindent kiadtam.
-Nagyon-nagyon sajnálom Zayn, tényleg! Nem is tudom, hogy mi volt az a hiszti nálam, amikor elindultam. Bocsánat! Ne haragudj!-sírtam Zayn vállába.
Zayn elengedett, és így én is őt. Felemelte a fejemet és megcsókolt.
-Én nem haragszom. Csak legközelebb ne így reagálj arra, ha nem akarom, hogy hajnali 4-kor elmenj itthonról!-dorgált mosolyogva.
Én csak bólogattam, és megint megcsókoltam.
-Szeretlek!-Zayn.
-Szeretlek!-válaszoltam.
Ezek után visszafeküdtünk 2-3 órára aludni.
Én még mindig nem tudtam, hogy mit tudnék kezdeni.
Amikor felkeltem rájöttem, hogy hogy tudnám megoldani ezt a Liam-vagy-Viki mizériát.
Így is nehezemre esett meghozni a döntést de most már megvan.



Hali! Remélem ez a fejezet is bejött :) 5 komi, és most már nem változtatom a kért kommentek számát.  Szóval 5 komment és következő! De, ha lehetséges, akkor most írjátok le a komiban, hogy 1-10 -ig mennyire tetszett a fejezet, és mi benne a kedvenc részed! köszönöm! Puszi! -Szikra. *-* ♥

2013. január 4., péntek

~2. Évad, 8. Fejezet : Az Igazság, Egy Régi Barát, Szeretlek Liam! *-* ♥.~

*Reggel*

*Még mindig Viki szemszöge*

Éreztem, ahogy Liam megmozdul mellettem, és lassan, óvatosan felül az ágy szélére.
Kinyitottam a szememet, és ránéztem.
-Jó reggelt- mosolygott Liam, felém fordulva.
-Neked is.-mondtam vonakodva.
-Mi van Nyuszi? Bal lábbal keltél fel?-puszilta meg az orromat.
-Nem.. Liam... Beszélnünk kell. -mondtam halkan.
-Miről?
-Miért vagy velem olyan..... távolságtartó, amióta újra együtt vagyunk?- tértem rá a lényegre.
-Én nem vagyok... távolságtartó. Szeretlek. Mindig, mindenhol.-ölelt át.
-De mégis olyan furcsa vagy velem. Nem értem...Megcsalsz, vagy mi?-harapdáltam a számat.
Erre csak hallgatott. Lesütött szemmel hallgatott.
-Hallgatás beleegyezés. Szóval mégsem én vagyok neked az egyetlen.-suttogtam halkan és könnyek öntötték el a szememet.
-Viki én nem tudom, hogy mit mondhatnék.. Előbb utóbb meg kellett tudnod.
-Mi van?? Előbb-utóbb meg kellett tudnom?! Van képed ezt mondani nekem?? Azzal hitegettél, hogy a világon mindenkinél jobban szeretsz!-itt már zokogtam.- Mekkora rohadék vagy!- mondtam, felpofoztam és ott hagytam.
Sírva kopogtattam be Krystalhoz.
-Hmm...Gyere...-hallottam Zayn kómás hangját.
Bementem és Zayn arca picit riadtá vált.
-Mi a baj Viki??-kérdezte, mire én csak hevesen ráztam a fejem.
-Krystallal kell beszélnem.-mondtam az arcomat törölgetve.
-Jó reggelt.-fordult Kry a hasáról a hátára. Hát... Nem volt rajta felül semmi. Mikor meglátta, hogy én is bent vagyok, azonnal magára húzta a takarót, bár ugye mi egymás előtt nem vagyunk túlzottan szégyellősek.-Vikk. Mit keresel itt ilyen korán?-nézett zavarodottan.
-Beszélhetnénk?? Elég fontos lenne...-hüppögtem.
Kry látta rajtam, hogy tényleg életbevágóan fontos és elkezdett fel ülni, mire Zayn állt fel az ágyból.
-Hagyd csak édes, majd kimegyek én.-adott az orrára egy aranyos puszit, majd mellettem kiviharzott az a ajtón.
Én odasétáltam az ágyhoz, Kry meg félre húzódott és jelezte, hogy dőljek oda mellé.
Fejemmel a plafon felé  ledőltem a párnára és a könnycseppek megint folyni kezdtek a szememből.
-Jézus, mi a baj Vikk?!-ijedt meg vagyon.
-Liam... Ma reggel megkérdeztem, hogy miért olyan távolságtartó velem, és hogy talán meg csal-e. Erre ő csak lesütött szemmel hallgatott. És amikor mondtam neki, hogy hallgatás beleegyezés, sem tiltakozott. Aztán...-itt elakadt a szavam.
-Aztán??-követelte Kry a folytatást.
-Aztán felpofoztam kirohantam a szobánkból és egyből idejöttem. És most itt vagyok.-nevettem és sírtam a végén. De egyre jobban sírtam.
Krystal nem mondott semmit, csak mély levegőt vett, és kimászott a nagy ágyból és felvette Zayn egyik pólóját.
-Maradj itt!-parancsolta.
Gondoltam nem akarom felhergelni, ezért maradok.

*Krystal szemszöge*

-Maradj itt!-utasítottam Vikit.
Hihetetlenül dühös voltam a bátyámra. Meg tudtam volna ölni. Hogy tehetett ilyet pont Vikivel, amikor tudja, hogy Vikiért ölök.
Kirontottam a nappaliba, ahol Liam állt.
-Hogy tehetted ezt Vikivel, te hülye, idióta!!!-kiabáltam Liamre.
-Kry hidd el,, hogy nagyon sajnálom...-kezdett a szövegébe.
-Sajnálod, sajnálod! Persze! Mondani én is tudom! Akkora undorító barom vagy!!!-ordítottam egyenesen a képébe.
-Hugi én tényleg nem akartam! Hidd el!-mentegetőzött Liam.
-Ja persze! Ha nem akartad volna, akkor nem teszed meg!
-Én tényleg nem......
-Ne! Ne mondd ezt!! Undorító vagy!! UTÁLLAK, UTÁLLAK, UTÁLLAK!!!!!- eresztettem ki teljesen a hangom, és visszarontottam a szobába.

*Újra Viki szemszöge*

Hallottam, ahogy Kry leordítja Liam fejét.
Csak csöndben térdemet átölelve sírtam.
Aztán Krystal visszarontott a szobába.
-Most menjünk el itthonról! Csak mi ketten!-lihegte Krystal, és közben majd' ki tépte a szekrénye ajtaját.
-Jó.-szipogtam és visszatipegtem a szobámba.
Kiszedtem az egy világos farmert, egy Hello Kitty-s pólót és mellé egy rakás kiegészítőt is elindultam kifelé a szobából.


 Amikor kinyitottam az ajtót, Liam állt velem szembe kérlelő szemekkel.
Semmibe vettem. Félre löktem és bementem Kry szobájába és ott felvettem a ruhámat és elkészültem.
Ketten mentünk LA egyik legjobb fagyizójába picit....megnyugodni.
-Nem hiszem el, hogy képes volt ezt tenni veled!-harapott az ajkába Kry.
-Én sem. De ezt még kegyetlenül visszakapja.-ráztam bosszúsan a fejemet.
-Victoria?-hallottam egy picit ismerős hangot.-Victoria Stones?.-erre megfordultam.
Egy nagyon régi ismerősöm, és mondhatni régi legjobb barátom állt a hátam mögött.
-Conor Kenley?-tágultak ki a szemeim, miközben elmosolyodtam.
-Ahham.-mosolygott ezer wattosan.
-Jézusom, hogy megváltoztál!-öleltem meg.
Visszaölelt. Kry meg csak megköszörülte a torkát.
-Szia Conor!-lépett mellénk Kry.
-Krystal Payne?-kerekedett el még jobban Conor szeme.
Kry csak bólintott és még szélesebben elmosolyodott.
-Húú, de szép lettél! Mondjuk mindketten lélegzet elállítóan néztek ki!-dicsérgetett minket Conor.
-Köszönjük.-mosolyogtam kedvesen és Kry nevében is megköszöntem.
-Amúgy hogy-hogy itt vagy LA-ben?-Kry.
-Ja, én ide költöztem már kb 2-3 hónapja.-mondta vigyorogva.
Egyszer csak Kry-nak megcsörrent a mobilja.
Pár perc alatt megbeszélte a hívójával a dolgokat. Biztos, hogy nem Liammel beszélt, mert még csak fel sem emelte a hangját és mosolyogva beszélt.
-Na, ki volt az?-kérdeztem felé fordulva.
-Zayn hívott. Azt mondta, hogy Liam elment otthonról, és hogy hazamehetünk.-pislogott rám Kry.
-Okés.-és Conor felé fordultam.-Conor te nem jössz velünk?-ajánlottam.
-Hmm.... végül is jöhetek.-mondta egy édes félmosollyal az arcán és elindultunk a kocsi felé.
Én hátul ültem Conorral, míg Kry vezetett.
Jókat hülyéskedtünk hátul, és már kezdtem hülyén érezni magam, hogy a legjobb barátnőmet nem vonom bele a beszélgetésbe.
Aztán megérkeztünk a szálloda elé.
Kiszálltunk és felmentünk a szobába. Mi a liftutam már mindhárman végig nevettük.
Aztán beértünk a szobába. Mind a 4 fiú (aki ott volt) furcsán nézett rám és Conorra.
Conor illedelmesen mindenkinek bemutatkozott aztán bementünk én és Liam egykori közös szobánkba.
Egy ideig csak hülyéskedtünk Conorral, aztán egy pillanatban arcunk picit közelebb került egymáshoz.
-Conor...-suttogtam, mire ő halványan elmosolyodott.
-Viki...-suttogta vissza.
Ledöntött az ágyra és megcsókolt.
Igen hevesen, és jól csókolt. Nem olyan jól, mint Liam, de meglehetősen jól.

 Conor valahogy lassan leszedte rólam a pólómat és mikor ezt észre vettem én is benyúltam a pólója alá, és végigsimítottam izmos, kockás hasán.

Fölém kerekedett és beledöntött a párnákba.
Ekkor nyílt a szoba ajtó.
Basszameg! Elfelejtettem kulcsra bezárni!!!! -riadtam meg gondolatban, de a testem még nem tudott reagálni a dolgokra, mert eléggé el volt foglalva.
-Viki??-fagyott le Liam és tágra nyíil barna szemekkel nézett.
Én és Conor riadtan ugrottunk szét, és azonnal visszarángattam magamra a felsőmet. Liam arcát elöntötte a düh.
Egy nagyot lépett az ágy felé és ráugrott Conorra.
Én felpattantam az ágyból, de annyira megijedtem, hogy hirtelen nem tudtam mit kezdeni.
Liam jobbról, balról ököllel ütötte Conor fejét, nekem meg ahogy gyorsult a pulzusom, úgy tértem lassanként észhez, és kiabálni kezdtem.
-Liam állj le!!! Nyugodj már meg!! Nem hallod?! Fejezd be!!!!-visongtam, miközben tehetetlenül pattogtam körülöttük.
Erre mindenki berontott a szobába.
-Hé Liam!!!-kiabált rá hangosan Harry.
-Állj le haver!!!-szólt bele Zayn is.
Zayn és Harry szétszedték a fiúkat, Louis és Niall meg kidobták a lakosztályból Conort.
-Jól vagy?-térdelt le mellém a földre Kry és Sacci.
Nekem csak egy ingatag bólintásra volt erőm, majd fel álltam és lassan Liam felé léptem.
-Mi most... Ketten hagyunk benneteket.-mondták a lányok, és mindenki kézen fogta a saját párját és kimentek.
Én könnyes szemmel még közelebb léptem Liamhez.
-Sajnálom...-suttogtam neki.
-Nincs mit sajnálnod. Teljesen jogosan tetted azt, amit tettél.-nyelt nagyot Liam.
Én beharaptam a számat, lehunytam a szememet, és kurtán bólogattam.
-Én tényleg nem akartalak megcsalni... Hidd el, hogy tiszta szívből szeretlek, de... az még akkor történt, amikor Kry miatt szüneteltettem veled a dolgokat.-hallottam, hogy tényleg őszintén beszél.
-Liam, én akkor sem tudom 100%-ig megbocsátani, hogy nem mondtad el akkor, amikor kibékültünk. De nem tudok mást tenni, meg kell próbálnom.-itt elmosolyodtam, és lesütöttem a szememet.
Liam fogta, felemelte a fejemet, és megcsókolt.
Nem tiltakoztam..végig simított hátamon, majd a derekamon megállt a keze. Én is ugyanígy cselekedtem, majd kezem ismét a nyakához tértek vissza és tarkóját kezdtem simogatni. Keze lejjebb csúszott és belemarkolt a fenekembe.
Kirázott tőle a hideg, nagyon élveztem. Aztán még lejjebb csúszott, erősen megmarkolta a combomat, majd lábaimat csípője köré fontam. Szorosan tartottam magam. Elindult a háló szoba felé, majd mikor beértünk letett az ágyra, felém került és csókolt tovább.
Kicsit megharaptam száját mire elhúzódott.
-Ha még egyszer ezt csinálod, esküszöm véged. - mondta majd folytatta a csókot.
Előbujt belőlem a játékosságom..kis idő múlva megint a szájába haraptam.
-Mondtam. - nézett rám komolyan.
Kezeimet lefejtette magáról és a fejem mellé szorította azokat, majd a nyakamat kezdte csókolni. Hangosan kezdtem kapkodni a levegőt, majd mikor kezei be vándorolotak a lábam közé fel nyögtem.
Lehúzta bugyimat és úgy kezdett el izgatni. Egyre gyakrabban hagyták el a számat kéjes nyögések, amitől ő még jobban beindult és még inkább kínozni kezdett. Egyszer csak meleg nyelvét éreztem meg lent amitől felsikítottam.
-Jesszus Liam. - nyögtem és alig bírtak megállni, hogy ne mozgassam csípőmet.
Aztán hirtelen két ujját felnyomta egyszerre. Nem bírtam már magammal.
-Liam el fogok menni. - nyögtem és ekkor hirtelen abba hagyta. - Ezt most miért csináltad? - kérdeztem nyögve még mindig.
De aztán egyből megértettem miért csinálta, mert ujjait hatalmas szerszáma váltotta fel. Gyorsan mozgott bennem, minden egyes centit kitöltve.
-Annyira jóó vagy. - nyögtem és megmarkoltam combjait. Közben ő mellemet masszírozta, és izgatott kézzel is.
Alhasam feszíteni kezdett, éreztem, hogy elfogok menni..de nem érdekelt, mert abban a pillanatban Liam is belém élvezett. Hangosan felnyögtünk.
Mikor lenyugodtunk Liam lefeküdt mellém és magához húzott.
Mikor lenyugodtunk Liam lefeküdt mellém és magához húzott.
-Többször veszhetnénk össze, hogy aztán így béküljünk ki.-nevetgélt Liam, mire finoman rácsaptam a mellkasára és viccesen, figyelmeztetően néztem rá.
-Én nem szeretek veled összeveszni.-mondtam.
-Én sem, de ezért esküszöm megéri.-kuncogott. Én persze, tudtam, hogy csak poénkodik.


Sziasztook!! Most már 5 kommentet kérek a következő fejezetig! Remélem, hogy ez a fejezet elnyerte a tetszéseteket! Puszi!-Szikra. :3 *-* ♥

2013. január 2., szerda

~2. Évad, 7. Fejezet : Új Rendező, Egy Kis Romantika Zaynnel, Viki.~


 -Na, akkor elmegyünk a fiúkhoz???-kérdeztem izgatottam, miközben hosszú hajamat csavargattam.
-Felőlem....-Sacci.
-Jóó!! Menjünk!-pattantunk fel mindannyian és elindultunk újra a tengerpartra.
Mikor odaértünk, lassan leballagtunk a partra.
-Helló!-köszöntünk az egyelőre még ismeretlen rendezőnek.
-SZÜNET!-kiabálta a fiúknak ők meg csak ide fordultak.
-Mi a fiúk barátnői vagyunk.-mosolyogtam.-Ömm.. Én Krystal Payne vagyok, ő Sacci Peyton, ő pedig Victoria Stones. Ja, és egy barátnőnk Lana Del Rey.
-Nagyon örülök, hogy találkoztunk.-vigyorgott vissza a rendező-Én pedig Daniel a srácok új rendezője.-nyújott kezet.
-Sziasztok lányok!-jöttek oda a srácok.
-Kry?-kérdezte Zayn Lanatól én meg csak megköszörültem a torkomat és közelebb létem hozzá.
-Itt vagyok Zayn.-mosolyogtam rá.
-Te... Hogy.... Mi lett veled?-vonta fel a szemöldökét majd körbe nézett.-És Saccival??-egyre furábban nézett.
-Nyugi édes, csak fordásznál járunk.
-De mitől lettél kék csíkos platina szőke?
-Ömm... hajfestéktől???-pislogtam.
-Jó, azt odáig vágom, de minek?
-Mert azt mondtam Lana fordászának, hogy szabadkezet adok neki. Miért annyira rossz??-riadtam meg.
-Nem dehogy! hihetetlenül jól áll, csak.....furcsa...-Zayn
-Majd megszokod.-mondtam és hozzábújtam és adtam neki egy puszit.
-Amíg szünet van elmegyünk itt a parton sétálni picit?-kérdezte Zayn, miközben megfogta a kezem.
Én csak bólogattam és elindultunk a part másik vége felé.
Egy ideig csak némán ballagtunk, majd Zayn törte meg a csendet.
-Ugye tudod, hogy mi lesz holnap után?
-Liam szülinapja. Már 17 éve, hogy nem felejtettem el. Nem pont 18. alkalommal felejteném el...-mosolyogtam.
-És mit kap?
-Szervezünk neki egy hatalmas bulit a lányokkal Lana házában. Meghívunk egy csomó hírességet, akiket Lana ismer, meg a mi tágabb baráti körünket is. Ja, és kap egy Batman-es tortát is-mondtam el neki a tervet, de a Batman-es torta résznél elnevettem magam..
-Ezt te találtad ki?-csodálkozott Zayn.
-Ömm..... Részben. De a lányok is nagyon sokat segítettek.-mondtam belevonva a lányokat is.
Zayn csak kedvesen bólogatott.
Aztán megálltunk és nekidőltünk a hátunkkal egy szikla falnak.
Egyszer csak valami rájött Zaynre és nekiszorított a falnak és csókolni kezdett.
Bevallom, borzasztóan élveztem. A hideg kirázott, a lélegzetem egyre inkább akadozott, a szívem -bár néha ki-ki hagyott egy ütemet- egyre gyorsabban és hevesebben vert.
Mikor picikét feleszméltem Zayn csókjai alól, eltoltam magamtól Zayn arcát.
-Zayn....-kezdtem lihegve.-szerintem neki itt kéne. És nem most.-mondtam a szemébe ő pedig lesőtötte azt.
-Igazad van. De mit szólnál, ha ma késő éjjel kijönnénk ide egy picit szórakozni?-harapta be az alsó ajkát, ami annyira hihetetlennül szexire sikeredett, hogy két másodpercre teljesen elakadt a lélegzetem..
-Én benne vagyok.-kacsintottam ó pedig elmosolyodott és megint megcsókolt.
Visszamentünk a többiekhez és egy ideig még beszélgettünk majd fojtatódott a forgatás.
Danielt egyszer hallottuk ordítani, akkor is tök jogosan ordította le Louis fejét.
Tök jól elvoltunk mi csajok a forgatás alatt.
Lana még telefonálgatott pár haverjának, pl. Jay-z, Jennfier Lopez, Shakira, Usher, és még sok ilyen zenei ikont hívott fel. Akkora mázlink volt, hogy nagyon sokan ráértek így a vendégek miatt nem kellett aggódnunk.
Amikor a forgatást befejezték, mi elköszöntünk a stábtól és mentünk haza.
Én és Zayn bevonultunk a szobánkba és mindent elmondtam neki szépen részletesen Liam party-járól.
-Héé, Baby, mi lenne, ha a ma esti tengerparti kiruccanás előtt elmennénk vacsizni?-ölelt át Zayn már az ágyon heverve.
-Hmm... csábítóan hangzik....-mondtam vadító hangon és fölé hajoltam és megcsókoltam.
-Akkor kezdjünk el készülődni, mert fél 8 múlt.-pattant fel az ágyból és elkezdett öltözködni.
-Hát jó... De még kimegyek szólok a többieknek, hogy elmegyünk. mondtam és kiszambáztam a szobából.
-Naa! Kry! Most akartam megkérdezni, hogy enm kértek-e palacsintát.-Louis.
-Nem Louis kösz, de nem kérünk. Hol vannak a bátyámék?-néztem körbe a szobában.
-Ja, lementek kicsit kikapcsolódni a szálloda welness részlegébe.-felelt.
-Hát jó. Figyelj, mi elmegyünk vacsizni Zaynnel. Majd mondd meg nekik, hogy hajnal előtt ne nagyon várjanak.-kértem Louist.
-Hajnalig vacsoráztok? Az szép....-puffogott féltékenyen Louis.
-Louis neked semmi közöd ehhez. csak közöltem, hogy mit mondj Liamnek. És ha hazudsz neki én esküszöm a jó Égre, hogy kiheréllek.-fenyegettem, majd megfordultam és beviharzottam a szobába.
Felvettem egy helyes kis ruhát és cipőt.





-Cica, szerintem hozz fürdőruhát!-csókolt a nyakamba hátulról Zayn.
-Jólvan, hozok édes...-motyogtam és eltettem egy bikinit.
Fürdőzés a tengerben... Hmm... Jól hangzik...- gondoltam olyan ravasz mosollyal a képemen.
Nem sokkal később elidultunk. Valami drága és puccos étteremben ettünk. Igazán romantikus volt.
Amikor megvacsiztunk, beültünk a kocsiba és mentünk a part felé.
Kiértünk a partra és egy darabig csak mezitláb, egymás kezét fogva lassan sétálgattunk.
Gyönyörű volt a kilátás a tengerre és olyan csöndes, és nyugodt volt minden. Az egyetlen zaj, amit hallottunk, az a tenger hangja volt.
Egyszer csak Zayn vággyal teli szemekkel felém fordult, átölelte a derekamat, és megcsókolt.
Össze-vissza csókolgatott, én meg természetesen hagytam magam.
Ledőltünk a puha homokba és ott folytattuk a 'romantikát'.

[........................]

Amikor hazaértünk hajnali 3 óra volt. Már mindenki aludt.
Halkan beosontunk a szobánkba és hamar elaludtunk.


*Viki szemszöge*

Hallottam, ahogy Krystalék hazajöttek.
Őszintén, picit megkönnyebbültem, mert ugyan tudtam, hogy hova mennek, de Los Angeles akkor is ismeretlen környék mindegyikünknek.
Még ha Kry-ék miatt meg is nyugodtam, volt valami, ami nem hagyott teljesen nyugodni.
Úgyan úgy, mint Saccival Harry, Liam is olyan távolságtartó volt velem az utóbbi időben. Valamiért azt érzem, hogy nincs minden teljesen rendben.
Ki szeretném deríteni, hogy mitől is ilyen, de néha úgy érzem, hogy jobb, ha nem tudok róla......
A plafont bámulva agyaltam Liamen, és valahogy, elaludtam.
Mikor még csak fél álomban voltam, éreztem, hogy Liam átkarol, és picivel később keze lecsószott a fenekemre.
Hiába próbáltam szabadulni karjai közül, nem ment. Felkelteni meg nem akartam.
Hagytam, hogy engem ölelgetve aludjon.
Aztán én is mély álomba szenderültem.


Remélem tetszik ez a fejezet is :3 Ja, és mostantól Enii helyett Szikra vagyok ;) Na szóval még mindig 4 komment és hozom a következő fejezetet :D Puszii!!-Szikra.. ♥ *-* ^^

2013. január 1., kedd

~2. Évad, 6. Fejezet : Készülődés Liam szülinapjára, Vásárolgatás, Fodrász, ÚJ HAJ! *-*♥.~

Reggel arra keltem, hogy valaki pakolászik kint.
Halkan felálltam és kimentem a konyhába, ahonnan a zajt hallottam.
Lana éppen reggelit sütögetett.
-Reggelt.-köszöntem a fejemet vakarva.
-Szia! Ömm... csináltam reggelit.-biccentett egy tányér felé. Bocsánat nem is egy tányér felé.
Sok tányér volt még ott. Mindenkinek egy.
Én és Lana leültünk és szépen megreggeliztünk.
Lassan mindenki kiszivárgott a szobából, mivel, hogy a srácoknak időre kellett menniük és nem késhettek el.
-Tényleg Liam. Most mi lesz ezzel a rohadék Jeffel?-kérdeztem, két falat között a bátyámtól.
-Nem tudom. Nekem Paul azt mondta, hogy nagyon sok rendező jelentkezett a klippre, így valószínűleg már meg is van, hogy ki lesz mostantól a rendező.-rántotta meg a vállát.
-Remélem az nem lesz akkora tahó, mint Jeff volt.- jött ki a szobából kómásan a fejét vakirgálva Zayn. Odalépett mellém és adott egy puszit a számra.-Jóreggelt édes.-mosolygott.
-Neked is jó reggelt.-mosolyogtam rá vissza.
Leült mellém én meg elé toltam egy tányért, amin kaja volt, és enni kezdett.
Én hátra dőltem a székben, és gondolkoztam. Eszembe jutott a mai dátum. Augusztus 27. Holnap után Liamnek szülinapja van.
-Lányok! Mit szólnátok, ha mi ma körbenéznénk LA-ben?-hoztam fel a témát.
-Én benne vagyok!-Lana.
-Én is!-Viki.
-Még szép, hogy én iss!!-Sacci.
-Akkor srácok, ti hányra mentek?-fordultam Liam felé.
-Ömm... Hány óra van?-nézett a falon lógó órára. Amint meglátta a mutatókat, kikerekedett a szeme.-Basszus késésben vagyunk!-ugrott meg Liam és benyargalt a szobájába.
A többi fiú is baszaladt a szobába és 5 perccel később mindenki készen kijött.
Akkor vettem észre, hogy Zayn még mindig alsógatyában ült mellettem.
-Neked nem kéne készülődnöd drágám?-mosolyogtam rá.
-Ja, de.-mondta, majd fel állt, adott egy puszit a hajamra, bement és 2 percre rá kijött.
-Ajj... muszáj menned???-álltam fel és kéz kézzel átöleltem Zayn derekát.
-Sajna igen Cica.-mondta és jó erősen megcsókolt.
-Na jó. Majd lehet, hogy beugrom hozzátok.-motyogtam Zayn mellkasába.
-Oké.-mondta, és ahogy a fejem neki volt támasztva a mellkasának, olyan kellemes érzés volt, ahogy beszélt.-De most sietnünk kell Baby.-fejtette le magáról a karomat, adott még egy édeskés csókot, és elindult kifelé a többiek után.
Én csak elülte és agyalni kezdtem, hogy mi a jó fenét kéne venni Liamnek.
-Neked valami ötleted Viki? Elvégre te vagy a barátnője.-fordultam Vikk felé.
Ő csak úgy nézett rám, mintha megzavarodtam volna, de aztán eszembe jutott, hogy nem hallotta azt amit gondoltam.
-Ja, tudod. Holnap után van Liam szülinapja. És venni kéne neki valamit. Ezen agyalok már tegnap este óta...-húztam el a számat.
-Juuuuj basszus tényleg! Jesszusom elfelejtettem majdnem! Fuuu....-fogta a fejét Viki.
-Ma elmegyünk vásárolni és megveszünk neki mindent.-mondtam.
Csakhogy adódott egy kis gond. Nem tudtam, hogy mit vegyek neki.
Abban a pillanatban, ahogy elkezdtem az ajándékon agyalni, rájöttem mit is kap tőlem 18. szülinapjára az én drága bátyuskám.
Rendezek neki egy bulit.
-Viki, mit szólnál, ha rendeznék neki egy bulit? Elvégre egyszer 18 éves az ember bátyja.-mosolyodtam el. Picit furi, hogy nagykorú lesz a bátyuskám, de megszokom.
-Jó! Én benne vagyok! És hol szerveznéd Kry?-kérdezte.
Na ez elbizonytalanított. fogalmam sem volt, hogy hol lehet itt bulit tartani a környéken.
Ekkor megszólalt Lana.
-Mi lenne, ha az én házamban tartanánk? Hatalmas ház. Egy-kettő át lehet alakítani valami fasza kis buli barlanggá.-tett ajánlatot Lana.
-A te házadban? Szerintem nem örülnél neki, ha letarolnák az egészet, szóval inkább ne.-ráztam a fejem.
-De. Csak nyugodtan! Úgy sem én takarítok, hanem a bejárónő, szóval a buli végétől nem az én bajom lenne a takarítás.-vigyorgott.-Naa tartsátok ott!!
Én összenéztem Vikivel és megvontam a vállam.
-Na jó! -adtam be a derekam.
-Én ma rendelek neki egy tortát. Milyen legyen?-harapta be az alsó ajkát töprengve Sacci.
Megint összenéztünk Vikivel és sunyin kuncogni kezdtünk.
-Tudod, Liam kiskora óta Batman mániás. Szóval, valami Batman-eset. És szerintem emeletes legyen.-mondtam izgatottan.
-Okés! Akkor ma megrendelem.-mondta Sacci.
-Akkor menjünk a dolgunkra. Még be kell vásárolni a bulira.-álltam fel és bementem a szobába.
10 percet kutakodtam, amikor végre találtam valami viselhető darabot.
*kép*
Össz annyi sminket raktam a fejemre, hogy a nagyobb bőrhibáimat picit le alapoztam, aztán szemceruza és spirál. És már készen is álltam.
Felkaptam egy fehér Converse cipőt és egy napszemcsit és már startoltunk is a lányokkal.



Sacci elment egy ilyen... cukrászda szerű izéhez, amit Lana ajánlott.
Én és Lana meg elmentünk vásárolni és bár Viki is velünk volt, ő minden közelebbi ismerősünket végig telefonált.
Annyi mindent vettünk, hogy fuuu... többek között ugye piát, meg egy csomó ilyen.... rágcsálni valót, meg vagy 5 kiló kenyeret, hogy tudjunk szendvicset gyártani.
Elmentünk egy party-boltba, ahol megrendeltük a HÉLIUMOS (muhahaaa!! :D) lufikat, meg a dekorációt.
Amikor ezzel végeztünk, valahol egy LA-i sétálóutcában kötöttünk ki. És immáron már Sacci is velünk volt.
-Mit szólnátok, ha Liam szülinapja előtt elmennénk vásárolni és fodrászhoz?-vigyorodott el Lana.-Itt van nem messze a világ legjobb fodrásza. Nekem ingyen dolgozik.-vigyorgott egyre szélesebben.
-Nekem oké.-mondtam. Úgy is ráfért a barna hajamra egy kis igazítás.
-Nekünk is!-vihogott Sacci és Viki egyszerre.
Körbejártunk vagy 40 ruha üzletet és mindenkinél vol minimum 4 szatyor telis teli ruhákkal.
Én az egyik nagyon szimpatikus ruhát már a boltban, fizetés után fel vettem. Imádtam. annyira jól nézett ki...

A ruhavásárlás után  betértünk pár cipő boltba, ahonnan természetesen cipős dobozokkal megpakolva távoztunk
.


Ezek után elmentünk a fodrászhoz és én kerültem legelsőnek sorra.
-Szóval kislány, milyen hajat szeretnél?-kérdezte a fodrász viszonylag vékony hangon. Mellesleg férfi volt, csak olyan forró, hogy ha ráköpnek sistereg.
-Ömm.... Én arra gondoltam, hogy mivel Lana mondta, hogy jó fodrász vagy, ezért 100%-ig szabadkezet adok neked a hajammal kapcsolatban. Akármit csinálhatsz vele.-mondtam mosolyogva.
-Értem. Nos, amikor beléptél már tudtam, hogy milyen hajat fogok neked csinálni. Szóval én úgy terveztem, hogy az egészet befestem platina szőkére, és lesznek benne nagyon csincsi kis kék tincsek, de csak alul.-magyarázta, miközben a hajamat babrálta.
-Nekem megfelel.-vigyorogtam Alexander (ő a fodrász) felé.
Alexander nekilátott a hajamnak. Miután felkerült rá a szőke festék,és nekem ugye várnom kellett, a fodrász elkezdte Viki haját, mert abból csak éppen, hogy egy ici-picit kellett a végéből vágni.
Mikor végzett Viki hajával éppen akkor lett jó nekem a szín a hajamon. Leszedett róla mindent, megszárította és ahogy megláttam a platina szőke hajamat, azt hittem elsírom magam a gyönyörtől.
Hihetetlenül jól nézett ki. Aztán jöttek a kék tincsek. Na attól megmondom őszintén, hogy nagyon paráztam. csak 5 percig hagyta fent Alexander a festéket a hajamon, hogy ne legyen olyan sötét.
Amikor azt is lemosta és megszáradt, azt hittem hogy meghalok! Gyönyörű lett a hajam. Alexander még begöndörítette az amúgy szög egyenes hajamat és készen voltam.

 -Wáóóó!!! Azta hihetetlen lett!-Lana.
-Úristen!! Ennél jobbat én még nem láttam!!-pattant fel Sacci és Vikk is.
-Na jól van köszi..-mosolyogtam és elkezdtem azon agyalni, hogy mit fog reagálni Zayn, ha meglátja.
-Nos, babácskám, akkor most te jössz.-ragadta meg Saccit, aki meg vigyorogva ült az én előző helyemre.
Saccinak lángvörös lett a haja. Nagyon durván jól nézett ki.


Aztán Lana is sorra került és utána elköszöntünk és mentünk is.
-Istenem, hihetetlenül nézünk ki!-ugrándozott Sacci örömében.
-Igen. Igazad volt Lana! Az a fodrász tényleg nagyon tuti. Bár... ahogy észrevettem picit, mintha.... 'MÁS' lenne...-hangsúlyoztam ki a  más szót.
-Hát igen... Alexander nem  éppen az a nőkedvelő típus... mármint tényleg hót ratyi.-mondta ki végül.
Mi mindannyian elkezdtünk röhögni és mentünk tovább.
Én önfeledten dobáltam az új szőke hajamat és irtózatosan büszke voltam rá.


Remélem tetszett a fejezet!! 4 komment és folytatom! :D ♥ -Eni.. ♥