~2. Évad, 9. Fejezet : Dilemma, Vita Zaynnel, Bocsánat, A Döntés.~

*Krystal szemszöge*

Amióta magukra hagytuk Liaméket, én a szobámban fekszek, és olvasok. Bár mondjuk nem nagyon tudtam, mert 89%-ban áthallatszott, ahogy Viki és Liam élvezkednek egymáson.
Zayn végig mellettem feküdt, és próbálta azt olvasni amit én, de nem bírta követni, így inkább előhúzta a laptopját, és netezett.
Szinte minden meglehetősen hangos "hangnál", ami áthallatszott Vikiéktől, egymásra néztünk és halkan elnevettük magunkat.

[.........]

Valahogy elaludtunk Zaynnel fényes nappal, és arra keltünk (legalábbis én) , hogy kopogtatnak.
Felálltam és ajtót nyitottam. Liam állt előttem.
Én csak kérdően pislogtam rá.
-Hugi beszélhetnénk?-kérdezte nyugodt és kedves, de picit félős hangon.
-Aha.-mondtam és kimentem vele.
Bevonultunk az egyik szobába, ahol hihetetlen nagy kupi volt. Ez tuti Louisé. Ő a káosz király.
Lehuppantam az ágyra és kíváncsian meredtem a bátyámra.
-Szóval??-kérdeztem merő hangnemben.
-Figyelj, tudom, hogy haragszol rám amiatt, amit Vikivel tettem, és teljesen jogos is a haragod, de már kibékültem vele. És gondolom, ha ő megbocsát, akkor te is.-mosolygott kisfiúsan.
-Liam, lehet, hogy ő ilyen könnyedén megbocsátja neked a dolgokat, de én nem. Lehet, hogy a bátyám vagy, de ő meg olyan, mintha a húgom lenne. Jobban törődtem, és törődök vele, mint azt te valaha is tetted.-vágtam nyugodtan a képébe.
Pár másodperc hatásszünet után, fogtam magam, felálltam, és halál nyugodtan kimentem a szobából.
Kívülről nyugodt voltam, de belülről közel sem. Nem tudtam mit kellett volna tennem. Hisz, Liam csak a vér szerinti bátyám! De Vikit meg.... Vikit meg születésem óta úgy ismerem, mint a tenyeremet. Nehéz döntés.
Ki mellett álljak ki a legjobban? A bátyám, vagy a legeslegjobb barátnőm? Liam, vagy Viki? A vér, vagy a lélek? -folyamatosan ezek a kérdések kavarogtak bennem.
Hihetetlen nagy dilemma volt ez számomra. Lehetetlen volt döntést hozni. Kész csoda lenne, ha tudnék választani.
Ez nekem kb olyan, mint amikor valakinek választania kell abban, hogy az anyját, vagy az apját veszítse el örökre. Óriási fájdalommal, de előbb-utóbb meg kell hoznom ezt a döntést.
Az ágyam szélén ültem a fejemet fogva, amikor valaki megérintette a hátamat. Annyira megijedtem, hogy összerezzentem. Aztán hátra fordultam és megláttam, hogy Zayn az, és hatalmas gyönyörű barna szemeivel kémlel engem.
-Mi a baj Cica?-puszilt meg.
-Áhh... Semmi különös. Csak... mindegy bonyolult.-ráztam meg a fejem és megcsókoltam.
-Ha semmi lenne, akkor nem csillogna úgy a szemed, mint amikor valami nagyon fontos dolgot tartasz magadban.-nézett rám gyanúsan.
-Ez... tényleg bonyolult. Meg... Ne vedd magadra, de ez most tényleg rám, és CSAK IS RÁM tartozik.-mondtam erőltetett mosollyal.
-Oké. Akkor nem firtatom. Nem akarok vitát.-ölelt magához, de éreztem rajta, hogy legszívesebben, ha harapó fogóval is, de kiszedné belőlem.
Lassan teljesen beesteledett. Én egész további nap nem szóltam szinte senkihez.
Ezen a Viki-Liam dolgon agyaltam.
Aztán eljött a lefekvés ideje. én kicsit előbb vonultam be mint Zayn. Egy jó 30 perccel előbb.
Már egy ideje ágyban voltam, amikor Zayn befeküdt mellém.
-Rossz kedved van?-suttogta nekem a szoba sötétjében.
-Ühüm.-hümmögtem neki. Többre nem tellett az energiámból.
Zayn adott egy jóéjt-csókot és mindketten elaludtunk.
Álmomban minden lehetőség megjelent.
Minden helyzetben megbántottam valakit. Azt eddig nem akartam.

Az álmom és variációi :

Ahol Vikit választottam, ott Liammel nagyon csúnyán össze vesztem, és még csak hallani sem akartam róla. De végül egy nap rossz hírt kaptam. Liam meghalt. És én meg haragban váltam el tőle.
Ezt természetesen nagy ívben szerettem volna elkerülni.

Ahol Liamet választottam, ott Vikivel ugyan ANNYIRA nem vesztem össze, de megromlott és szép lassan tönkrement a tökéletes barátságunk. És, bár Viki mindig azt mondta nekem, hogy nem haragszik rám, legbelül nem tudott nekem megbocsátani a döntésem miatt.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Az éjszaka közepén zihálva ébredtem.
Zayn felpattant mellettem és riadt szemmel nézett rám.
-Mi a baj kicsim?-ölelt át.
Borzasztóan jól esett nekem az ölelése. Bőrének illatát és érintését úgy habzsoltam, mintha anélkül nem bírnék tovább élni.
Viszont úgy éreztem, hogy nem bírom tovább itt. Nem LA-ben, csak a szállodában.
Kibontakoztam Zayn öleléséből és felálltam az ágyból.
Feloltottam a villanyt és kikaptam egy rövid gatyát meg egy pánt nélküli topot a szekrényből és felvettem. Zayn mindvégig értetlenül és riadtan nézett.
-Mit művelsz Kry?-fogta meg a combomat.
-Csak.. szükségem van egy kis friss levegőre. Elmegyek sétálni.-mondtam és kimentem a szobából.
-Na de hova mész?-kérdezte suttogva Zayn, hogy fel ne keltse a többieket.
-Csak a közeli tengerpartra sétálni. Nem lesz semmi bajom.-mondtam és felkaptam a telefonomat.
-De nem mehetsz el csak úgy az éjszaka közepén Los Angelesben valahova! Ki tudja milyen emberek laknak itt!-suttogott aggodalmasan.
-Mondom, hogy nem lesz semmi bajom! Értsd meg, hogy ki kell szellőztetnem a fejemet, ahhoz, hogy folytatni tudjak jelenleg bármit is!-hajtottam le a fejem.
-De én nem szeretném, hogy elmenj! Sőt, a te érdekedben meg is tiltom!-parancsolta Zayn.
-Na nem! Nem vagy az apám, hogy bármit is megtilts nekem! Csak lemegyek picit sétálni, ha tetszik, ha nem, és EGYEDÜL megyek!-hangsúlyoztam ki az 'egyedül' szót.
-Jó, akkor menj csak! De majd ne nekem nyavalyogj, ha történik veled valami!-forgatta a szemét Zayn és visszaviharzott a szobába.
Én csak idegesen kimentem a lakosztályból és elindultam a lift felé.
Beszálltam, lementem a földszintre, és egyenesen megcéloztam a legközelebbi tengerpartot, ami már a szálloda kapujából is látható volt.
Amikor leértem az egész olyan nyugodt és sötét volt.... Leültem a homokba és éppen úgy helyezkedtem, hogy a lábamat a hullámzó tenger széle simogassa.
Aztán gondolkoztam.
Nem elég, hogy itt van nekem ez a Viki-Liam dilemma, még Zaynnel is összeveszek. Nagyon jó... Hurrá!..
Zavart, hogy vajon Zayn most haragszik-e rám. Biztos haragszik, hiszen úgy viselkedtem, mint egy hisztis picsa. Istenem néha akkora barom tudok lenni!
Ekkor megcsörrent a mobilom. Elcsúsztattam a zöld-azaz a felvevés gombot-, a fülemhez emeltem.
-Kry, hol vagy?-kérdezte nagyon aggodalmasan Viki.
-Nyugi, csak sétálok kicsit. Egyedül akarok lenni. Nem lesz semmi bajom. Szia!-és letettem.
Másnak már nem vettem fel a telefont.
Elkezdtem egyre jobban agyalni. Még mindig nem tudtam dűlőre jutni a dologban.
Fél óra után elkezdtem fázni, így fogtam magam és visszamentem a szállodába.
Lassan felballagtam a szobába, és amikor benyitottam, mindenki ott volt a nappaliban. Csak Zayn nem.
-Most mi van?-kérdeztem.
-Hol a jó fenében voltál? Halálra aggódtunk magunkat érted!-Liam.
-Nyugi van már! csak sétáltam egyet! Nem kell itt meghalni ezért.-mondtam és lépkedni kezdtem a hálószobám felé.-Na jóéjt.-mondtam és benyitottam.
Becsuktam magam után az ajtót és Észre vettem, hogy Zayn az ujjait tördelve ül az ágy szélén és remeg az idegességtől.
-Van fogalmad róla, hogy mennyire aggódtam??? Halálra idegeskedtem magam érted!-förmedt rám Zayn, miközben fel állt.
-Sajnálom!-motyogtam halkan.
Ideges csönd állt be. Csak a lélegzeteinket lehetett hallani.
Én nem bírtam ki. Zayn nyakába ugrottam, és megöleltem. Kiadtam magamból mindent és elsírtam magam. Hihetetlen mennyiségű feszültség volt bennem. Most mindent kiadtam.
-Nagyon-nagyon sajnálom Zayn, tényleg! Nem is tudom, hogy mi volt az a hiszti nálam, amikor elindultam. Bocsánat! Ne haragudj!-sírtam Zayn vállába.
Zayn elengedett, és így én is őt. Felemelte a fejemet és megcsókolt.
-Én nem haragszom. Csak legközelebb ne így reagálj arra, ha nem akarom, hogy hajnali 4-kor elmenj itthonról!-dorgált mosolyogva.
Én csak bólogattam, és megint megcsókoltam.
-Szeretlek!-Zayn.
-Szeretlek!-válaszoltam.
Ezek után visszafeküdtünk 2-3 órára aludni.
Én még mindig nem tudtam, hogy mit tudnék kezdeni.
Amikor felkeltem rájöttem, hogy hogy tudnám megoldani ezt a Liam-vagy-Viki mizériát.
Így is nehezemre esett meghozni a döntést de most már megvan.


Hali! Remélem ez a fejezet is bejött :) 5 komi, és most már nem változtatom a kért kommentek számát.  Szóval 5 komment és következő! De, ha lehetséges, akkor most írjátok le a komiban, hogy 1-10 -ig mennyire tetszett a fejezet, és mi benne a kedvenc részed! köszönöm! Puszi! -Szikra. *-* ♥