-Szia Kry!-kiáltott Viki.
-Vikk!-szaladtam oda hozzá és beengedtem.
-Na hogy ment a fellépés?-kíváncsiskodott.
-Liam ment helyettem. Én túl nyuszi voltam kiállni.-vigyorogtam.
-Ajj Kry! Ez hatalmas lehetőség arra, hogy híres legyél! Nem értem mi a fenének kellett elvesztegetni...-mérgelődött.
-Azért Vikk, mert én nem akarok híres lenni. És te is tudod, hogy én és a tömeg előtt éneklés két külön világ vagyunk!-magyaráztam.
Erre ő felsóhajtott.
-Igaz...-mondta majd átkarolt, és közben mosolygott.
[..............]
-Ezt nem így kell!!-okoskodott Viki, egy kép szerkesztése közben.
-De! Nézd! Ha ezt ide, ezt meg ide rakod akkor...-nem tudtam befejezni, mert megcsörrent a telefonom.
Ész nélkül vetődtem érte, hátha anyu hívott mert itthon hagyott valamit. De egy nekem ismeretlen szám volt. Megrántottam a vállamat és elcsúsztattam a "felvevés" gombot.
-Hallo?-szóltam bele.
-Helló! Krystal?-Nem ismertem fel telefonon keresztül a hangot.
-Igen. Ki az?-kérdeztem zavarodottan.
-Zaynn.-morogta, mire felcsillant a szemem.
-Zayn! Szia!
-Hogy vagy Kry?-hallottam a hangján, hogy nagyon mosolyog.
-Jól köszi. Te?
-Én is. Szóval nem megyünk el ma valahova?-kérdezte és ahogy hallottam, eléggé zavarba jött.
-Hát...Most barátnőmmel vagyok, de itt hagyhatom végülis.-heherésztem, de a szavaim hallatán Viki furcsán nézett.
-oké. Akkor hol találkozzunk? Vagy odamenjek?
-Neee. Anyám frászt kapna ha meglátná, hogy egy fiúval megyek el...-nevettem.-Találkozzunk mondjuk a... kávézónál?-alakítottam kérdéssé a kijelentésnek indult mondat végén.
-Rendben. És mondjuk fél 4-kor?-kérdezte.Rápillantottam az órára. Fél 3.
-Okés. Az nekem jó. Akkor fél 4-kor a kávézóban.-mondtam és letettem.
Nem tudom miért, de ijesztő és rejtélyes vigyorral az arcomon tettem le a telefont.
-Mi van?-kérdezte Viki unottan, miközben valami ősrégi magazinomat bújta.
-El megyek. nem baj ha itt hagylak Liammel?
-Hova mész??
-Zaynnel kávézni...Vagy valami.
-Ééértem.
-Megyek felöltözök.
Fél órán keresztül válogattam a tökéletes ruhát, és megtaláltam az ami a legcsinosabb, legmegfelelőbb. Olyan amiben bármikor bárhova elmennék.
-Na én léptem!-kiáltottam amint leszaladtam az emeletről.
-Oké.-mondta Liam.
-Elviszem a kocsit!
-Hugi itt a kulcs.-dobta oda nekem Liam.
-Köszi!-odamentem adtam egy puszit neki és Vikinek és már mentem is.
5 perccel előbb értem a megbeszélt helyre, de Zayn már ott volt.Kiszálltam a kocsiból, és lezártam, majd odamentem a nekem háttal ülő Zaynhez.
-Buu!!-ugrottam oda hozzá, mire felpattant ijedtében, én pedig röhögni kezdtem.
-De gonosz vaagy!!-mosolygott, és magához ölelt.
-Tudom. Bocsi de ezt nem hagyhattam ki.-nevettem még mindig.
-Jólvan jólvan. Üljünk le.-mondta és eleresztett.
Jött is a pincér nő.
-Jónapot! Mit adhatok?-kérdezte közben végig Zaynt lesve.
-Khmm.. Én egy jegeskávét kérek.
-Én is egy jegeskávét.-Zayn.
-Rendben. Máris hozom.-Pincérnő.
Mikor elment csak akkor szólaltam meg.
-Te is észrevetted, hogy a pincércsaj végig téged sasolt?-vihogtam.
-Én nem azt figyeltem.-Mondta, és engem méregetett.
Kis idő múltán a pincérnő kijött a két jegeskávéval és a számlával. Elég szemebtűnő volt, hogy egy kis papírdarabra írva a blokk mellé biggyesztette a telefonszámát. Amikor megláttam csak a szememet forgattam.
Zayn kiszedte a telefonszámot a blokk mellől, és odanyújtotta a lánynak.
-Ömm... Erre nem lesz szükségem.-mondta, mire a lány elvette a fecnit, felhúzta az orrát, és elviharzott.
-Hát ez kész...-vigyorogtam.
-Elég vicces.-Zayn.
Miután megkávéztunk, és beszélgettünk, Zayn fizetett, és kimentünk a kávézóból. Eljött a könnyes búcsú ideje.
-Hát...Nagyon jó délután volt.-Mondtam, és megöleltem.
-Igen. Jót beszélgettünk..-Zayn.
-Na sziia.- motyogtam és eleresztettem.
-Szia.-mondta ő is, és mindketten elindultunk a kocsijaink felé.
Még egyszer oda integettünk egymásnak, majd beszálltam a kocsiba, és elindultam hazafelé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése