~3. Évad, 10. Fejezet : Szeretem..:$, Home...~

*Zayn szemszöge*

/Reggel/

Krystalt ölelve ébredtem. Jó érzés volt, hogy mellette kelhettem fel.
Az alatt az idő alatt, ami alatt nem voltunk együtt az első 1-2 napon teljesen ki voltam akadva.
Volt már Kry előtt pár barátnőm, de egyik lányt sem szerettem ennyire. Őérte viszont bármire képes lennék.
Most hallottam, hogy halkan szuszog, hallottam, hogy a szíve verdes, éreztem az illatát, megérinthettem puha bőrét... Mindig is szerettem ezt. Szerettem, hogy volt valaki, akire kötelességemnek érzem, hogy vigyázzak, hogy mindentől óvjam, és feltétel nélkül szeressem.
Amikor még kicsi gyerek voltam, anyám százszor és százszor elmondta nekem, hogy ha lesz egy lány, akit igazán szeretek, akiért tűzbe tenném a kezemet, akkor azt a lányt sose engedjem el. Én nem is engedem Krystalt. Soha.
Szóval őt öleltem. Akármennyire is nyálcsorgató látvány volt, reggelit akartam neki csinálni. Taylor már talán fent van, hogy megmutassa, mi, hol van.
Lassan, óvatosan kicsusszantam Kry alól, adtam egy puszit a homlokára, és lábujjhegyen kiosontam a szobából.
Ahogy sejtettem, Taylor már kint volt a konyhában.
-Jó reggelt. -köszöntem, mire ő furcsán nézett rám.
-Te nem hazamentél tegnap este??- vonta fel az egyik szemöldökét.
-De... csak Kry éjjel ide hívott...- feleltem.
-Jaaa...Értem. És Kry, hol van?
-Még alszik. Nem kajálunk valamit??-kérdeztem korgó gyomorral. (Niall köztünk van!!)
-Háát, mit akarsz? Van tojás, kakaó, kenyér, müzli... Válogass nyugodtam. Érezd magad otthon.- mosolygott melegen Taylor.
-Oh, köszi.-mosolyogtam vissza. -Neked összedobjak valamit??
-Hmm.. Jó ajánlat. Egy tükörtojást elfogadok, köszönöm.-vigyorgott még szélesebben.
Én nekiláttam az első adag tojás kisütésének. Amikor azzal végeztem Taylor elé tettem le a tányért.
-Jó étvágyat.
-Fuu, meglesz! Eszméletlen illata van!- csillant fel Tay szeme.
Visszafordultam a tűzhelyhez, hogy a második adagot is megcsináljam. Éppen csak kitettem a tányérra az igényesen megsütött tojást, belépett Krystal a konyhába.
A haja a lehető legszebben össze volt kócolva, gyönyörű arcán még kint ült a fáradtság.
-Jaaaj, de jó illatok vannak itt! Még a szobában is érezni!- dicsért meg, és idelépett hozzám, megölelt, majd megcsókoltam- Az az enyééém?-kérdezte reménykedő tekintettel az arcán.
-Igen.- adtam a kezébe a tányért - Jó étvágyat életem!-pusziltam meg, aztán Kry leült enni.
Gyorsan magamnak is összedobtam a kaját és leültem Kry mellé.
-Tegnap volt valami otthon Zayn?- kérdezte két falat között Kry.
-Semmi. Hazamentem, és leültem a többiekkel beszélni, és szépen beadagoltam nekik, hogy... minden rendben van közöttünk.
-És mit szóltak??- szegezte nekem az újabb kérdését.
-Néztek. Viszont megmondtam nekik, hogy akinek nem tetszik az ne szóljon bele. -húztam meg a vállamat.
Erre Krystal halkan felnevetett.
-Gondolom mindenki síri csöndben maradt...
-Vagy nem. Pontosabban nem mindenki. Liam volt az egyetlen, akinek nem láttam egy kis erőltetett vigyort sem a képén...
-Ez rá vall. Majd ma beszélek a buksijával..-forgatta a szemét Kry.
-Odamész?-lepődtem meg.
-Oda....-sóhajtott.- Megyek készülődni..- és elindult befelé a szobába.

*Krystal szemszöge*

 Felvettem valami kényelmes ruhát, ami a kezembe akadt.

 Elkészültem mindennel és Zayn is fel volt öltözve. 

-Együtt megyünk?-kérdezte tárt karokkal. 

-Hát... ja. Együtt.- fogtam meg a kezét.-Akkor mi mentünk. Puszi Tayl!-kiabáltam be és már ott sem voltunk. 

-Mit akarsz mondani Liamnek? - kérdezte Zayn, miközben lefékezett egy piros lámpánál.

-Még nem tudom teljesen pontosan. Majd csak jön.-mosolyogtam rá szélesen.

A lámpa zöldre váltott, Zayn pedig rálépett a gázra és a kocsi elindult.

Hamar odaértünk a házhoz, én pedig olyan lassan akartam bemenni, ahogy csak tudtam. De Zayn nem hagyta.

-Ugyan Kry, ne hülyéskedj már!! -húzta a csuklómat.

-Zayn....-nyöszörögtem félve.

-Tudod te, hogy nem esznek meg! Te akartál ide jönni amúgy is. Mehettünk volna sétálni is, de te választottad ezt...-Zayn.

-Bárcsak ne akartam volna idejönni...-túrtam a hajamba és megfogtam Zayn kezét. -Go. -sóhajtottam és nagy léptekkel elindultunk a bejárati ajtó felé.

Mielőtt beléptünk nagy, mély levegőt vettem.

Zayn nyugtatóan, gyengén megszorította a kezemet aztán már bent is voltunk.

-Sziaa.....sztok..-lépett elő Viki, és amikor engem meglátott, vidám arca kissé elkomorodott.

-Csőő....-köszöntem félve Viki gyűlölködő tekintetétől. 

-Kry...-Viki.

-Figyelj Viki! Tudom, hogy egy utolsó hisztis picsa voltam, és mindenkivel undorítóan viselkedtem, de nagyon sajnálom... Azt is megértem, ha ezek után rám sem akarsz nézni..- mondtam lehajtott fejjel.

-Kry, mit gondolsz? Nem tudnék megbocsátani neked egy olyan hiba miatt, amit az ember egyszer minimum elkövet az életében? - nézett a szemembe.- Te most estél bele ebbe a hibába. Nem tehetsz róla, és naa... szeretünk!-mosolygott kissé könnyes szemmel és megölelt. 

-Oooh...- jött oda mindenki és egy amolyan csoportölelést tartottunk. 

-Liam... szeretnék veled beszélni.... ha lehet akkor négy szem közt..

-Öhm.. oké. Gyere!..-motyogta és felmentünk a szobájába...