2012. december 22., szombat

~36. Fejezet : Egy Rosszul Elsült Buli..~

*A bulin*
-Te Liam, mit csinál Sacci?-néztem egyik barátnőm felé, és ahogy jobban szemügyre vettem, megláttam.-Maradj itt!-parancsoltam, és elindultam Sacci felé.
Drága kedves édes barátnőm éppen egy másik sráccal csókolózott.
Odamentem hozzá, és a felkarjánál fogva elrángattam a fiútól.
-Te mi a fenét művelsz?? Hol van Harry??-kérdeztem idegesen.
-Ugyan, Harry a múlté. Én élni akarok, nem egy ilyen begyöpösödött hülyegyerekkel járni, mint Harry.-mondta szintén idegesen Sacci.
-Begyöpösödött?! Harry minden, csak nem éppen begyöpösödött.. Te nem vagy észnél! Egy tényleg fantasztikus, és hihetetlen pasit fogtál ki, aki tényleg halálosan szerelmes beléd! És te azt így eldobnád egy egy éjszakás kalandért???-kértem számon majdnem ordítva.
-Ajj hagyjál már!! Ki vagy te?? Az anyám, hogy így felügyelj, és megmondd, hogy mit csinálok???-lökött meg engem, kötekedően.
-Tudod mit? Csak nyugodtan tedd amit akarsz! Lökd el magadtól azt a srácot, aki tényleg mindent megtenne érted, és szeret. Csak nyugodtan. tedd tönkre a saját életedet!!!! Engem nem érdekel!!-mondtam már-már könnyes szemmel, és elszaladtam.
Abban a pillanatban tényleg nem érdekelt, de belül igen is odavoltam, hogy mit művel ez a csaj.
Nem normális. Pedig azt hittem, hogy tényleg szereti Harry-t, de nem. Átverte, hazudott neki, csak szédítette szegény fiút.Vagy csak az alkohol beszélt belőle. Ki tudja.
Egész este ezzel a tudatta akartam magam jól érezni. Saccit és Harryt, és ezt az egész gondot elzártam agyam legtávolabbi sarkába, és buliztam.
Amikor mindenki haza akart menni odajöttek hozzánk. De Zayn nem volt köztük. Én zavarodottan szaladgáltam mindenhol, össze-vissza, és lassan kezdett rajtam eluralkodni a pánik.
3 kör mászkálás után, visszamentem Liamékhez.
-Ne...Nem ta...lá..lom.... se....hol...-mondtam itt már zokogva.
Hogy lehet, hogy Zaynt nem találjuk?? Ő még részegen is tud verekedni! Ez nem leheeet!!
Megint megindultam Zaynt keresni, és ezúttal meg is találtam.
Az egyik fal mellett teljesen eszméletlenül feküdt.
Én még jobban rákezdtem a sírást, és Liam és a többiek jöttek utánam.
Ordítva, kétségbeesetten próbáltam Zayn magához téríteni, de nem ment.
-Zaaayn!!! ZAYN!!!!-ráztam a vállánál, de nem reagált.
Egyre jobban kezdtem megijedni, és hiszti rohamot kapni.
Louis kapott fel, hogy elrángasson Zayn mellől, és meg nem tudtam mit csinálni, hagytam magam.
Lou letett egy bárszékre, én meg csak zokogtam. Mi mást tudtam tenni?
-Nem lesz semmi baj Kry! Nyugi!-ölelt át megnyugtatóan Louis.
Éreztem, hogy most tényleg csak nyugtatni akar.
Én Loui nyugtatásának ellenére egyre jobban remegtem. 
Egyszer csak megjelent Viki, aki, ahogy láttam elég józan volt, még ha nem is teljesen.
-Gyertek.-mondta hangosan.
Kimentünk, és már csak az én kocsim állt ott.
Gondolom a többiek elvitték Zaynt.
-Tudsz vezetni? Vagy próbálkozzam én?-Viki.
-Tudok! Nem akarunk még meghalni.-mondtam felelsősség teljesen, és beültem a vezető ülésre.-Hova vitték Zaynt?-kérdeztem miközben beindítottam a kocsi  motorját.
-Először haza. Aztán ha nem tér magához, gondolom kórházba.-nézett Viki sajnálkozva maga elé.
Rátapostam a gázra, hogy minél előbb hazaérjünk, és láthassam Zaynt.
Amint megérkeztünk, mint a vadállat úgy álltam meg, és fékeztem le a ház előtt. Azonnal berohantam a házba.
-ZAYN!-kiabáltam, ahogy az egyik lábam átért a küszöbön.
-Shh! itt van! Már alszik.-mondta a kanapén alvó Zayn felé biccentve.
-Mi történt vele?-kérdeztem kicsit nyugodtabban, és halkabban.
-Egyrészt sokat ivott, másrészt meg valaki, valamilyen partydrogot csempészett az italába, amitől elájult..-magyarázta Liam egyre fájdalmasabb arccal.
Én odamentem, és letérdeltem a kanapé mellé, közel Zayn fejéhez, és simogatni kezdtem az arcát és a homlokát. 
Nem vettem észre semmit, egyszer csak bealudtam, és nem keltem fel semmire.


Reggel, amikor felkeltem, még mindig lent voltam a nappaliban, annyi különbséggel, hogy most én voltam a kanapén, Zayn meg sehol.
Felkaptam a fejem, és körbenéztem. Sehol senki.
Felálltam, kimentem a konyhába, és ott csak Nialler ült.
-Hol van Zayn? -kérdeztem kómásan.
-Kint dohányzik a teraszon, és a fejét fájlalja.-válaszolt halkan Niall. 
Gondolom ő is másnapos volt, mint állat.
Kicsoszogtam a teraszra, és Zayn tényleg kint volt. És Liam is. És Viki is. Meg Louis is.
Odamentem Zaynhez, és egy fáradt csókot nyomtam a szájára.
-Jóreggelt.-köszöntem mindenkinek.
-Jobbat...-mondta Lou a fejét fogva.
Én csak nevettem, és Zaynhez fordultam.
-Jól vagy édes?-pusziltam meg az orrát.
-Hát.... majd szétreped a fejem, de ezt elnézve remekül.-mosolygott erőtlenül. 
-Menjünk be! adok kaját a nyúlnak, és feküdjünk vissza aludni. Szerintem senki nem aludt sokat az éjjel.-mondtam, és elindultunk befelé.
Én úgy tettem, ahogy mondtam. Megetettem a nyuszit, és visszadőltem aludni.
Zayn csak később feküdt be mellém, mert szerintem még beszélgetett lent picit.
Hátulról ölelt át  és keze kicsit feljebb csúszott, így éppen a mellemen pihent a keze.
Mivel már fél éve járunk, úgy gondoltam, hogy nem érdekel. Mért érdekelne? Hisz a pasim.
Én megvártam míg Zayn elalszik, mert imádom hallgatni, ahogy szuszog.
Amikor kb 2 perc után valamicske levegő vétel szerű hangot adott ki, és is behunytam a szemem, és Zayn édes, halk szuszogására aludtam el.
Hihetetlenül kényelmesen feküdtem ott Zayn mellett, és nem is mozdultam. 
Nagyon örültem, hogy nem lett az este komolyabb baja. 
Nekem hatalmas mértékben számít Zayn egészsége, így boldog vagyok, hogy jól van.

A BÁTYÁÁM és a PASIIIIIM!♥♥
  Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de szerintem mindketten jól néznek ki....☻♥ Bár az én Aladdin-om, Zayn mindent visz :DD ♥♥♥

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése