2012. december 16., vasárnap

~27. Fejezet : Szakítás.~

"Egész nap nem nagyon váltottam szót Zaynnel és egész nap kézzel fogható feszültség volt kettőnk között.
Azon gondolkoztam végig, hogy mi legyen kettőnkkel.
Végül rájöttem, hogy mi lenne most a legjobb."

Sokat gondolkoztam a dolgon, mivel Zayn viselkedése amiatt, hogy én nem akartam vele tegnap este lefeküdni, engem eléggé kiábrándított a kis mesevilágomból.
Szóval egész álló nap azon törtem a fejem, hogy mi is lenne most a helyes.
Végül úgy gondoltam, hogy talán jobb lenne szüneteltetni a dolgot, mert nekem már nagyon erőltetettnek tűnik Zayn részéről.
Felálltam Harry mellől a földről, és félre hívtam Zaynt.
-Zayn gyere kérlek!-mondtam komolyan, és felmentünk a szobánkba.
-Mi az Kry? Tudom, hogy egy bunkó, paraszt, tahó, állat voltam, de bocsáss meg!-könyörgött.
-Zayn.....-Zaynnek sikerült meg ingatnia határozott ségom, de nem hátráltam meg túlságosan.-Zayn én... Szeretném, ha egy kicsit szünetet tartanánk. Tudod, nekem mostanában nagyon úgy tűnik, hogy neked a szexről szól az egész. És tudod, tegnap, ahogy az elutasításomra reagáltál, ráébresztett arra, hogy ez nem fog tovább menni. Én... Még mindig ugyan úgy szeretlek, de kell egy kis pihenő, hogy... megfontoljam, hogy érdemes-e tovább folytatni ezt az egészet.-mikor ezt lassan elmondtam, beadagoltam Zaynnek, patakzani kezdtek a könnyeim.
-Krystal, én tudom, hogy mostanában egy idióta voltam, de nem tudom mi volt velem. De esküszöm nem csinálok ilyet többször.-próbált kétségbeesetten mentegetőzni, és ígéreteket tenni.
-Zayn, mostantól azzal fekszel le, és csókolózol, akivel akarsz..-mondtam lesütve a szememet.
-Én csak téged akarlak! Veled akarok lefeküdni, csókolózni, és mindent veled akarok. Én nagyon szeretlek Krystal, kérlek!!.-harcolt, és ekkor egy könny csepp is legördült az arcán.
-Én is szeretlek Zayn, ezért szeretném, hogy tudd, hogy én felőlem nem végleges ez a dolog. De kérlek, nyugodtan mondd, meg, ha te látni sem akarsz engem többet!-mondtam könnyekkel köszködve.
-Nem. Én ilyet neked nem mondok. Szeretném, ha nem tennéd ezt, de elkerülhetetlen igaz?-nézett fel rám könnyes szemmel.
Pillantásától a szívem majd' meg szakadt, de ha már elkezdtem, nem hagyom félbe a dolgokat.
-Igaz.-vettem mély lélegzetet.-Sajnálom Zayn.-mondtam az ajkamat harapdálva.
Még lassan, óvatosan megöleltem Zayn, majd kimentem a szobából, és hagytam Zaynt egyedül.
Lementem a nappaliba és leültem. Senki nem vette észre, hogy lementem, csak amikor arcomat a kezembe temette, és kieresztettem a sírást.
Liam szerintem sejtette, hogy mi van, így mondta a fiúknak, hogy hagyjanak.
Egyszer csak Zayn teli torokból zokogva ordítani kezdett.
A többi fiú mind elindult felfelé hozzá, én pedig fogtam a kabátomat, és elindultam valamerre.
Csak a kabátom volt nálam, semmi más, és még csak szólni se szóltam senkinek, hogy elmentem.
Sétáltam valamerre. Igazából fogalmam sem volt, hogy merre megyek csak sírtam, és követtem London fényeit.

*Liam szemszöge*

-De hova mehetett??-kérdezte aggódva Loui.
-Nem tudom Lou, de meg kell találnunk!-mondta idegesen Harry.
Niall csak csöndben magába fordulva ült, Zayn pedig... hát az ő állapotára még rá tett egy lapáttal az, hogy Krystal még el is tűnt.
-Ajj Istenem! Basszus, ti is tudjátok, hogy Krystal mágnes ként vonzza a baleseteket, meg a veszélyt.-motyogtam, miközben oda-vissza járkáltam a nappali közepén.
Már én is a sírás szélén vagyok. A hugom szakított a barátjával, és ennek tetejében, még el is tűnt. Hát nagyon remek, mondhatom.
-Srácok! Üljünk kocsiba, és kocsikázzuk körbe egész Londont, és környékét. Hátha megtaláljuk. Jobb, mint tétlenül várni itthon. hogy mi lesz!-ugrott fel végül Niall.
-Remek ötlet. Hazza és Nialler ti mentek együtt, és Loui, te meg jössz velem!-osztottam szét a feladatokat.
Mielőtt el indultunk, felmentem Zaynhez.
-Zayn, mi elmentünk Kry-t keresni. Gondolom te inkább maradnál itthon...-mondtam halkan, mire ő elég megviselt arccal csak bólogatott.
Lementem, és összeszedtem Louis-t, és elindultunk.
Kétségbeesetten figyeltük Londnon utcáit, hátha megtaláljuk, de nem volt sehol. 10 percenként hívogattam Harry-t és Niall-t, de ők sem látták.
Borzasztóan ki voltam borulva, és kezdtem egyre stresszesebb lenni.

*Zayn szemszöge*

Már az is eléggé padlóra küldött, hogy Kry kidobott, de hogy még el is tűnt, az csak hab a tortán.
Nem értem miért tette ezt Krystal. Jó, oké, tényleg olyan stílusban reagáltam le az egészet tegnap, amilyenben nem kellett volna.
De én nagyon szeretem őt,és nem akartam elveszíteni. Ennél nagyobb fájdalmat jelenleg el sem tudok képzelni.

*Krystal szemszöge*

A kabátom zsebében volt 20 font, így betértem egy kis ételbárba, ott ettem egy emberes adag hambit, és vettem egy 2 literes Dr.Peppert,  és mentem is tovább.
Végig Zayn járt a fejemben. Talán rosszul tettem, hogy szakítottam vele. Talán ez volt életem legnagyobb baromsága.
Éppen céltalanul mászkáltam éjszaka Londonban, amikor egy autó állt meg mellettem, kiszállt belőle egy ismerős alak, és magához ölelt.
-Hugi végre megvagy!-szólt Liam.-kérlek legközelebb ne tűnj így el! Gyere menjünk haza!
-Liam én nem megyek haza. Nem akarom Zayn szenvedését nézni, amit én okoztam neki. Átmegyek Vikihez, vagy Sacciihoz, és ott jól el leszek.-húztam meg a vállam.
-Nem Krystal, nem mész sehova! Otthon alszol, vagy Louis-sal, vagy Niall-el.-parancsolt, és megragadott, és elrángatott a kocsiig.
Kénytelen voltam vele menni.
Mire haza értünk Zayn lent ült az ebédlő asztalnál, és amikor beléptem az ajtón egyből rám kapta a tekintetét.
Látszott rajta, hogy megnyugodott, de nem boldog.
-Lou, akkor ma alhatok veled?-kérdeztem fáradtan, és hallottam, ahogy Zayn összecsapja a fogsorát.
-Persze Kry.-mosolygott Louis.
-Köszönöm Louiii!-mondtam, és adtam neki egy puszit.-Megyek, megfürdök, és alszok.-motyogtam, és elmentem tusolni.
Amikor elértem az ágyig,éreztem, hogy több kilométer volt bennem, mint egy kocsiban.
Még nem aludtam el teljesen, amikor érkezett Loui is, és szó szerint be vetődött mellém az ágyba.
Ahogy ő bele érkezett az ágyba, engem az ágy másik fele feldobott egy kicsit.
-Kösz Loui! ez jól esett.-motyogtam félkómásan.
-Igazán nincs mit Kry.-kuncogott Lou.-Na jó éjt!-Loui.
-Neked is jó éjt!-mondtam és behunytam a szememet.
Louis lekapcsolta a lámpát, és ő is álomba szenderült.



És itt van egy kép az én kedvenc, idióta bandámról, akiket imádok ;) :DD <3 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése