~2. Évad, 5. Fejezet : Találkozás Lana Del Rey-jel, Orrtörés, Emlékek.~

Szóval elmentünk egyet shoppingolni a lányokkal.  Bementünk egy szimpatikus boltba. Azt nem is néztük, hogy milyen márkabolt, csak bementünk.
Éppen a próbafülkébe tartottunk egy rakat ruhával megpakolva, amikor szembe jött velünk Lana Del Rey.
Nos, azt rólunk tudni kell, hogy mind hárman hatalmas Lana Del Rey fanok vagyunk. Vagyis nekem ő picit többet jelent, mint puszta körülrajongott általam is kedvelt személy. Nekem azóta a példaképem, hogy meghallottam énekelni. Egyből tátva maradt a szám, ahogy megláttam, hogy a példaképem előttem áll. Teljes életnagyságban.
Lana, amikor kiszúrta, hogy milyen csodáló tekintettel nézek rá, csak visszamosolygott ránk azzal a gyönyörű arcával.
-Szia Lana.-szólította meg végül Sacci.
Lana kedvesen szólt vissza.
-Sziasztok!-teljesen úgy üdvözölt minket mintha ezer éve haverok lennénk.
Közelebb mentünk hozzá.
-Ugye nem zavarunk?-kérdeztem, hogy mégse legyen az, hogy esetleg pont rosszkor támadjuk le.
-Oh, dehogy is!-mosolygott.
-Bocsi, hogy csak így vásárlás közben letámadunk, de nem csinálhatnánk veled közös fotót?-tért a lényegre Viki.
-Persze! Nekem meg lehet tőletek egy kérdésem?-ÚRISTEN! Lana Del Rey akar TŐLÜNK kérdezni. Jézusom nekem végem.
-Hogyne!-vigyorgott szélesen Sacci.
-Ti vagytok a(z) One Direction háromötödének a barátnői igaz?-tette fel a kérdést felém pillantva.
-Igen. De honnan tudod? -kérdeztem vissza.
-Néztem a brit X-Factort tavaly. A srácoknak szurkoltam. Kár, hogy kiestek. Imádtam őket. -wahahaa! Odavan többek között a pasimért és a bátyámért!!(*-*) - na és mi járatban itt LA-ben?
-A srácok klippet forgatnak a tengerparton.Mi meg eljöttünk velük. -mosolyogtam Lana-ra.
-Na az jó! Éés te vagy Zayn Malik szerencsés barátnője, és Liam Payne kishuga nem?-kérdezte egyenesen tőlem.
-Igen.-bólogattam zavarban.
-Miért vagy ilyen feszült?-húzta össza a szemöldökét Lana.
-Mert te vagy Krystal példaképe, amióta először meghallott téged énekelni. - nyögte be Viki helyettem..
-Tényleg??-pislogott felém, én meg bólogattam. -Hmm... Ez esetben többször meg kell ismételnünk ezt a találkát.-mosolygott Lana és a szavaitól megállt a szívem.
Én találkozzak többször Lana Del Rey-jel? VALÓRA VÁLT ÁLOM!!
-Mi lenne, ha miután végeztetek a vásárlással, elmennénk egyet kávézni?-ajánlotta Lana.
-Oké-mondtuk majdnem egyszerre.
-Akkor menjetek itt megvárlak titeket.-mondta és a próbafülkék felé legyintett.
Hamar elintéztünk mindent. Megvettük azokat a ruhákat amik tetszettek is és jók is voltak. Aztán elindultunk a csajokkal és Lana-val egy Starbucksba. Mindenki rendelte egy kávét és mindenki úgy bámult minket és Lana-t, hogy zavarba jöttem.
-Lana, téged nem idegesít, hogy folyamatosan le sem veszi senki rólad a szemét?-kérdeztem a kávémat szorongatva.
-Néha már kicsit frusztráló tud lenni, de igazából már megszoktam.-rántotta meg a vállát.-De ha nem akarsz azokról tudomást venni akik minden mozdulatod árgus szemekkel figyelik, akkor nem tarts velük szemkontaktust. Csak nézz át rajtuk. -tanácsolta Lana.
-Oké. -mondtam halkan.
-Amúgy, Kry nem viszünk kávét a fiúknak? Biztos örülnének neki. -harapta be alsó ajkát Viki.
-Felőlem vihetünk. -vontam vállat.-Lana velünk tartasz?-hívtam meg.
-Nagyon szívesen! Várjatok fizetek!-mondta és mire tiltakozhattunk volna elszaladt. Meg még a fiúk 5 kávéját is hozta.
Hagytam a dolgot. Hiszen... Lana Del Rey-jel nem vitatkozom....
Elindultunk arra a tengerpartra, ahol a srácok forgattak. 25 percet kocsikáztunk, mire végre elértük a partot.
Kiszálltunk a kocsiból és persze szinte rögtön kiszúrtam, hogy, hol vannak, hiszen egyrészt hallani lehetett, ahogy a fiúk vadállat módjára ordítanak, másrészt meg fel lehetett ismerni a stábot egy üres homokos tengerparton.
Lementünk és amikor Zayn meglátott engem, azonnal ideszaladt hozzám és bár próbált lassítani, de mégis olyan lendülettel ölelt meg, hogy dobtam egy hátast a homokban. Zayn csak nevetett aztán megcsókolt.
-Szia Cica!-köszönt a fülembe suttogva.
-Szevasz Kandúr!-suttogtam vissza.
Elnevette magát, közben felállt és a kezemnél fogva felhúzott engem is. 
-Ja, fiúk! Ő itt....-keztem bele, de Louis belevágott a szavamba.
-....Lana Del Rey- mondta csodálkozva és  kezet csókolt Lana-nak, aki csak tágra nyílt szemekkel úgy nézett Louisra, mint valami futóbolondra.. 
Ezen mindenki röhögni kezdett.
-Hát jó.-mondta Lana.- Szóval ilyenek vagytok élőben! Hihetetlen!-ámult el. Mind az öt fiú rám nézett zavarodottan.
-Lana is nézte a Brit X-Factort és nektek szurkolt. Ti voltatok a kedvencei  .-mondtam gyorsa, egy rövid magyarázat ként.
-Jaaa, hogy úgy.... -bólogatott Harry.
-Hé fiúúk!-szólt egy reszelős hang.-Folytatni kéne a forgatást, ha még ma haza akartok menni!-mondta, és a fiúk már azonnal mentek is oda. 
Mi is oda menünk és kiderült, hogy Lana ismeri  a rendezőt -mint azt később megtudtuk, hogy Jeff-nek hívják.

*1-1 és fél órával később*

Másfél órát végig ültünk a homokban, és néztük, ahogy szegény fiúk dolgoznak. 
-Ne legyél már ennyire hülye!-ordította Jeff Zaynnek.-Ne hülyüld el az egészet te barom! Hány éves vagy? 7?-kérdezte torka szakadtából ordítva Jeff. 
Láttam Zaynen, hogy kezd ideges lenni és nem sok választja el attól, hogy nekimenjen Jeffnek.
Felálltam a homokból és odaálltam Zayn és Jeff közé.
-Jeff, kaphatnánk pár percet kettesben? Beszélnem kell Zaynnel.-mondta kedvesen, és megfogtam Zayn kezét.
-Óóh, a drága barátnőjének beszélnie kell vele! Istenem oda ne rohanjak meg vissza! Nem mehet innen el, mert dolgoznia kell, ha nem vetted volna észre! Nem fogja egy ilyen kis csitri tönkretenni a forgatást.-forgatta a szemét Jeff.
-Még egyszer meghallom, hogy ilyet mondasz a hugomra én esküszöm, hogy megöllek!-lépett elő Liam és ő is egyre idegesebb lett.
-Huu de félek egy csapat buzitól. -nevetett fel Jeff.
Erre kitágult a szemem és nem tudtam kontrollálni, hogy mit teszek.
Felugrottam (mivel ugye nem értem volna fel egy 180 centis pasas fejét.) és teljes erőmből ököllel lekevertem neki egyet. Pont az orrát találtam el, ami valószínűleg el is tört, mert egy picit az öklöm is véres lett.
-Ne merd mégegyszer degradálni a fiúkat. Főleg ne a bátyámat és Zaynt..-mondtam az idegtől remegve, kitágult szemekkel.
Jeff felkiáltott fájdalmában.
Amikor megláttam, hogy egyetlen ütéssel mit tettem, elakadt a lélegzetem és elszaladtam. A tengerpart másit felét vettem célba.
Amikor megálltam azonnal térdre rogytam és néztem magam elé.
Nem sírtam, hiszen bántotta a szerelmemet és a bátyámat, és tökre meg érdemelte, csak hát...  Láttam, ahogy elkezd ömleni a vér az orrából. 
Annyira elöntött a düh, hogy nem tudtam beszabályozni, hogy milyen erővel ütöm meg, így hát szépen betörtem az orrát.
Amíg ezen gondolkoztam nekitámaszkodtam egy szikla darabnak, ami ott volt a közelemben és a csodaszép hullámzó tengert néztemés hallgattam, ahogy a hullámok összecsapódnak a tőlem kb 50 méterre lévő magas sziklákkal. 
Megnyugtató volt. Behunytam a szemem és másra gondoltam. Térdemet átölelve, fejemet ölembe hajtva gubbasztottam és eszembe jutott valami, ahogy hallgattam a tengert.
Egy régi nyaralás. Akkor már csak hárman voltunk. Apu nélkül Én, Anya és Liam.
Eljöttünk Los Angelesbe, éppen ilyen Augusztus tájt, mint most.
Liam a 14. születésnapjára szeretett volna egy ilyen nyaralást. Megkapta. Ugyan ezen a parton szórakoztunk. Akkor még nem volt ilyen kihalt. Nagyon kedves emlék volt számomra.
Mosolyogva emeltem fel a fejem és éreztem, hogy legördült egy könnycsepp az arcomon. Körbenéztem a parton.
Liam éppen felém jött. 
Amikor ideért hozzám leült mellém és átkarolt.
-Nincs semmi baj, hidd el, hogy Jeffen kívül senki nem haragszik, hogy leütötted. Egész áldott nap az ordibálását kellet hallgatnunk. Ideje volt, hogy valaki leüsse. Ami azt illet, előbb-utóbb valaki meg is tette volna.-nevetett Liam..
Én is felnevettem.
-Engem nem érdekel, hogy megütöttem. Jó, mondjuk azért szaladtam el, mert megijedtem a véres képétől, de szerintem megérdemelte. Soha senki nem bánthat titeket.-mosolyodtam el még jobban és a bátyámhoz bújtam.
-Kösz hugi.-ölelt magához.
Néztük a naplementét.
-Liam, emlékszel, arra, amikor a 14. szülinapodkor ide jöttünk LA-be? - kérdeztem.
-Igen. Az volt életem legemlékezetebb születésnapja.-nézett rám.
-Akkor is ezen a tengerparton voltunk. Akkor még járt is ide valaki. -ahogy megint felidéztem az élményt, elmosolyodtam.
-Tényleg! Ez volt az a part! De jó!-mosolygott. 
Még el üldögéltünk ott nagyjából 15 percig és szépen be is sötétedett.
Aztán Zayn hangját hallottam meg, ahogy távolról a nevünket kiabálja.
-Krystal! Liam!-visszhangzott az egész part.
-Jövünk!!!-kiabáltam vissza és Liammel fel álltunk. 
Egymás mellett, szépen lassan sétáltunk vissza a többiekhez.
Amikor odaértünk Zayn szorosan a karjába zárt.
-Szeretlek!-csak ennyit mondott és őrjítően lassan megcsókolt.
-Menjetek haza srácok!-utasított Paul, majd kicsit közelebb lépett hozzám és halkan a fülembe súgta.-Nagyon szépen elintézted a rendező hapsit. Sosem bírtam a pofáját. Szépen átrendezted a képét kölyök!-mondta nagyon-nagyon halkan én meg felnevettem.
-Kösz Paul.-és még rá mosolyogtam és elindultunk a kocsik felé.
Amikor haza értünk felmentünk a szállodába, és gondoltuk, hogy kipihenjük a mai fáradalmakat, és beülünk a nappaliba beépített jakuzziba. 
Mindenki át vett egy fürdőruhát és már mentünk is.
Én azt a bikinit vettem fel amit, ma vettem magamnak.  Zaynnek tátva maradt a szája, ahogy meglátott engem benne, aminek én feletéb örültem, mert akkor tuti jól állt nekem. Amikor már mind a 9-en (igen 9-en, mert Lana ma nálunk aludt, mert annyira jóban lettünk, hogy még nem akartunk elszakadni.).  Elhülyéskedtünk és egy csomó vizet ki fröcsköltünk.. Olyan éjfél körül a többiek kimásztak a jakuzziból és mindenki elment aludni.
Én és Zayn picit tovább maradtunk bent, mondván, hogy romantikázunk egyet. Így is lett. amíg a jakuzziban voltunk majdnem minden percben csókolóztunk és nevetgéltünk.
Aztán mi is elfáradtunk, kimásztunk, megtörülköztünk, átvettünk egy alvós ruhát (ami Zaynnek csak egy alsó gatyát, nekem meg egy bugyit és egy Zayn pólót jelentett.) lés lefeküdtünk aludni.

Mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok! A következő fejezetet csak 3 komment után hozom. :D Ja, és névtelenül is lehet kommentelni! :3 Hajrá! ♥ -Eni