*Liam szemszöge*
El akartam mondani mindent Krystalnak, amit tudok. De ez egy nehéz dolog volt.
-Kry....-keztem bele, de meghátráltam.
-Hmm?-nézett rám.
-Figyelj hugi, én tudok mindent.-nyögtem ki végül.
Kry csak felvonta a szemöldökét, és egy szót mondott.
-Bővebben?
-Tudok a terhességedről.-mondtam zavartan.
Erre Krystal egy pillanatra ilyedten nézett, de aztán látta, hogy teljesen nyugodt vagyok, és ellazult.
-Az már.... Nem igazán aktuális. Tudod én és Viki elmentünk orvoshoz, és kaptam valami gyógyszert. Csak jövő héten kell majd visszamennem vizsgálatra, szóval ezen te csak ne aggódj!-mondta kissé feszülten.
Most kaptam fel a vizet.
-Mi az, hogy ne aggódjak? Alíg múltál 17 és teherbe esel.-mondtam a hangomat felemelve.
-Van bennem annyi felelősségtudat, hogy tudjam, hogy ezt el tudjam intézni. És amúgy sincs ehhez semmi közöd.-egyre idegesebb volt az ő hangja is.
-Hát mit ne mondjak rohadtul nem felelősségtudatos gondolkodás módra vall az, hogy tehetbe esel, mert nincs annyi eszed, hogy gumit vegyél. És mi az hogy nincs hozzá semmi közöm?? A hugom vagy az Isten szerelmére! Esküszöm te nem vagy normális!-üvöltöttem.
-Én igenis normális vagyok. Te beszélsz ügy, mint valami idegbeteg. Még jó, hogy Zayn-t nem veszed bele a teljesen értelmetlen mocskolódásodba. Mellesleg ha nem tudnád Liam, használtunk gumit, csak az az idióta barom haverod, Jason, akit idehoztál egy hete, szépen kilyukasztgatta, mert azt hitte, hogy hű de jó buli lesz. Szóval ne nekem, és ne is Zaynnek pattogj, hanem a drága Jason haverodnak!!!-kiabált mostmár ő is.
-Az a rohadék!-fogta a fejét Liam.-Sajnálom Kry, hogy leordítottalak! Nem kellett volna, de tényleg nagyon felcseszte az agyamat ez az egész terhesség dolog... Meg ahogy le reagáltad ezt az egészet.-ráztam a fejemet.
-Semmi baj. Én is ezt tettem volna.-mosolygott, én pedig megöleltem.
*Krystal szemszöge*
Innentől már csak hülyéskedtünk, meg nevettünk. Amikor Zayn-ék hazajöttek, mi elindultunk felfelé a lépcsőn, de velünk szembe jött Harry és Sacci, egymás kezét fogva és nagyon vigyorogva.
-Ti most jártok?-kérdezte Zayn, mielőtt én tettem volna.
-Yess!-mosolygott boldogan Sacci.
-Juuj Sacci!! Gratula!-ugrottam a nyakába, és megöleltem.
-Köszi!-Sacci.
-Harold, te meg nagyon vigyázz rá, mert ha bármi baja lesz....-néztem rá jelentőség teljesen.
-Jójó vigyázni fogok.-nevetett.
-Na jó mi mentünk aludni. JÓÓÉJT!!-kiabáltam, és teljesen felmentünk az emeletre.
-Zayn, én még elmegyek fürdeni.-mondtam, és felkaptam a pizsamámat, és elindultam kifelé a szobából.
Megfürödtem, és bebújtam a jó meleg ágyba és megvártam, hogy Zayn is fürödjön.
Nem emlékszem, hogy mikor de bealudtam, és nem tudtam megvárni, hogy Zayn végezzen a fürdéssel.
Arra keltem, hogy Zayn harapdálja a nyakamat.
-Mhmm...-nyögtem kómásan.-Zayn most ne kérlek. Nagyon fáradt vagyok.-mondtam halkan.
Mintha meg sem hallott volna, úgy csókolgatta és harapdálta tovább a nyakamat.
Erre eltoltam magamtól a fejét, én pedig felültem.
-Zayn, mondom, hogy most fáradt vagyok!-szóltam rá mostmár idegesen.
-Jól van na.-forgatta a szemét Zayn, majd hátatfordított nekem, és duzzogott.
A szemforgatása és a handgsúly ahogy beszélt velem, nekem nagyon rosszul esett, így fogtam a párnám, és átmentem Liamhez.
Hallottam, hogy megy a tv, így benyitottam.
-Kopp-kopp-mondtam szomorúan mosolyogva.
-Kry, mi a baj?-pillantott rám fel az ágyból Liam.
-Itt alhatnék ma veled Leeyum?-kérdeztem majdnem sírva.
-Persze, de hogy-hogy nem Zaynnel alszol?-kiváncsiskodott.
-Áhh...Hosszú. Majd holnap el mondom.-suttogtam, és letettem a párnám Liam mellé, és ledőltem az ágyba.
Be sem takarózta, mert szinte egyből, amint vízszintesbe értem, el is aludtam.
Gondolom Liam terítette rám az egyik takaróját.
*Reggel*
-Csipkerózsikaa! Ébersztő!-keltegetett Liam.
-Ajj... Fent vagyok bátyus!-takartam el az arcomat.
Felültem és kinyújtóztam.
-Na, elmondod, hogy mi volt az este?-ült mellém Liam.
-El..-sóhajtottam, és elmondtam neki.
Liam egy ideig csak ült, és nézett maga elé.
-Hát, hugi a te döntésed, hogy mit kezdesz ezzel...-húzta fel a szemöldökét Liam.
-Tudom Leeyum.-bólintottam rá-Átmegyek felöltözni.-mondtam, és kimentem a szobából.
Benyitottam a Zaynnel közös szobánkba, ahol Zayn még békésen aludt.
Felvettem egy farmert meg egy hosszú ujjú pólót, és lementem a konyhába kajáni valamit.
Végül egy tál Nesquik-nél maradtam. Éppen felöntöttem tejjel, amikor valaki hátulról megfogta a derekamat. Zayn volt.
-Hova mentél az este cica?
-Zayn te komolyan nem emlékszel?-mondtam cinikus hangnemben.
-Mire kéne?-vonta fel a szemöldökét Zayn.
-Hogy tegnap olyan forgattad rám a szemeidet, és tökre lenéző hangnemben beszéltél velem. Ezek után még egy pofont is megérdemelnél.-fújtam, és kimentem a nappaliba.
-Kry várj!.-szólt utánam.
-Zayn kérlek hagyj békén kicsit.-fordulta vissza, és leültem a kanapéra Nialler, és Lou közé a tálkámmal együtt.
Egész nap nem nagyon váltottam szót Zaynnel és egész nap kézzel fogható feszültség volt kettőnk között.
Azon gondolkoztam végig, hogy mi legyen kettőnkkel.
Végül rájöttem, hogy mi lenne most a legjobb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése