Lementem a nappiliba, és ránéztem az ablakon keresztül a hóemberemre. Láttam valamait a lábánál.
Ahogy néztem, az a valami megmozdult. Kicsit megijedtem, hogy mi lehet az így felkaptam egy cipőt ami éppen a kezembe akadt, egy kabátot, és kiszaladtam.
Lassan közelítettem az ismeretlen izé felé. Amikor közelebb értem, megláttam, hogy mi is az.
Egy édes kis fehér nyuszi volt összegömbölyödve a hóemberem lábánál.
-Hát szia nyuszii!-motyogtam neki halkan, és lassan leguggoltam mellé.
Elkezdtem simogatni, mire ő, érezve testem melegét, hozzám bújt.
-De édes vaagy!-gügyögtem neki, és felemeltem.-Most beviszlek a melegbe jó?-beszéltem hozzá megnyugtatóan.
Bevittem a házba, és bebugyoláltam egy jó meleg plédbe.
Egy tálba tettem ki neki vizet, de amikor kaját akartam neki adni bajban voltam.
Ekkor le jött Liam is.
-Reggelt. Te mit csinálsz?-jött közelebb, mert nem látta a nyuszit.
-Ez a nyuszi kint feküdt a hóember lábánál. Kimentem megnézni, ő meg hozzám bújt, szóval behoztam.-mosolyogtam.
-Nem hozhatsz be csak úgy egy idegen állatot a lakásba. Lehet, hogy beteg, vagy valami.-mondta aggódva Liam.
-Ajj Leeyum, nézd már meg! Nem tök édes??-emeltem Liam arca elé a nyuszit.
-Na jó! Meggyőztél! Maradjon. De még ma elviszed állatorvoshoz!-Liam.
-Okéé!!! Amúgy is kell neki kaját vennem.-mormogtam boldogan.
Mindenki lejött, és megsimogatta, és megcsodálta a nyuszimat. Zayn még nem kelt fel, így úgy döntöttem, hogy felmegyek hozzá, és a nyuszi segítségével felkeltem.
Leültem az ágy szélére, és rátettem Zayn hasára a nyuszmókot.
Zayn kómásan morgott egyet, és elhúzta a fejét.
A nyuszi feljebb ment és neki dörgölőzött Zayn borostás arcának. Én meg csak mosolyogtam.
Zayn kinyitotta a szemét, és elkiáltotta magát.
-Jézus anyukám, mi a jó bús fene ez?!-pattant fel Zayn, a nyuszi meg legurult a mellkasáról az ölébe, aztán meg csak értetlenül nézett, és odaugrált hozzám.
-Ez a nyuszim.-vigyorogtam, megsimogatva.
-Mióta van neked nyuszid?-kérdezte Zayn fél szemöldökét felvonva.
-Ma reggel óta. Kint aludt a hóemberem lábánál, és kimentem, megnéztem, hogy mi az, és ő volt.-pusziltam meg a nyuszmót.
-Jaaaa....Értem... És meg is akarod tartani?-Zayn.
-Meg, én! És meg is fogom. Ma elviszem állatorvoshoz, meg veszek neki cuccokat, és mától itt lakik.-húztam ki magam, büszkén a nyuszimra.
Zayn csak bólogatott. Semmi kivetni valót nem talált a nyusziban.
Én otthagytam a nyuszit Zayn mellett amíg kerestem valami ruhát.
Találtam egy tök jó felsőt vagyis inkább miniruhát, mellé egy fekete harisnyával, és készen voltam.
-Nem jön valaki?-kérdeztem a lányokra nézve, mert féltem, hogy Louis vállalná.
-Éééén!!!-ugrott fel Sacci, és már mentünk is.
Először az orvoshoz mentünk.
Amikor beértünk hál' istennek nem volt bent senki, így szabad pályával mentünk be a rendelőbe.
Rögtön fogadott is minket az orvos, és megvizsgálta a nyuszikát.
Nem volt vele semmi baj. Teljesen egészséges, és hibátlan volt. Az orvos azt mondta, hogy ennek a szegény párának nagyon nagy szerencse, hogy megtaláltuk, mert különben megfagyott volna.
Az orvos még azt is megjegyezte, hogy ez egy nagyon ritka nyuszifajta, úgyhogy vigyázzunk rá.
A doki után mentünk állat eledel boltba.
Vettünk nyuszinak egy nagy ketrecet, és berendezést bele, kaját, tálkát, faforgácsot, és mindent ami még kellhet. Aztán elindultunk hazafelé.
Egész délután felváltva babusgattuk a többiekkel, és mindenki nagyon hamar megszerette ezt a kisállatot.
-Amúgy mi a neve? Vagy mi lesz?-kérdezte Liam, ahogy visszatette a nyuszit a ketrecébe.
-Még nem tudom. Igazából még nem is gondolkoztam rajta...-mondtam fejrázva.
-Legyen Sajtburgeeer!!-lelkesedett Niall.
-Niall, nyugi.. még a végén megeszed szegénykémet. Nem lesz Sajtburger.-forgattam szememet.
-Ajj...-sértődött meg Niall..-Akkor inkább megyek és eszek valamit...-húzta a száját.
-Csak nyugodtan Niall. Jó étvágyat.-szóltam utána vigyorogva.-De tényleg mi legyen a neve??-fordultam a többiek felé.
-Pamacs?-Viki.
-Várjatok! Először is. Fiú, vagy lány? -kérdezte Harry.
-Kislány..-mosolyogtam.
-Akkor.....Fifi??-kezdett névkeresésbe még mindig Harry.
-A Rose nem sokkal jobb?-Saccii.
-Juuuj!! Ez tetszik!! Rose lesz.-jelentettem ki gyorsan.
Ezek után nekiálltam vacsit főzni.
Liam idegesítése képpen levest is főztem. Paradicsom levest. Azért idegesíti a leves Liamet, mert ugye parázik a kanalaktól. Én világéletemben imádtam a kanalakkal szivatni, így most kitaláltam ezt esti bátyó szívatásnak.
Mindenki elé letettem egy mély tányért és egy kanalat.
Amikor Liam belenézett a levessel teli tányérba, még nem látta, hogy kanál van benne, így boldogan nekilátott enni.
Az első kanál leves után vette észre, hogy mivel is eszik tulajdonképpen.
Még nem nyelte le a levest, és amikor visított egyet, a vele szemben ülő Saccit, telibe köpte paradicsom levessel, és ha ez még nem lenne elég, a kanalat hozzá vágta Niallhez, ahi békésen szürcsölgette a levesét.
Én csak álltam, és szakadtam a röhögéstől.
-Bo..bocsi Bátyus, de ezt.....ne...nem hagyhattam..kiiii...-mondtam nevetéstől fulladozva..
-Ezt még visszakapod te perszóna!!-mondta idegesen mosolyogva.
-Szívás Bátyus, én nem félek semmitől, szóval nehezen adod majd vissza....-motyogtam még mindig nevetve.
-Majd meglátjuk...-mondta, kivitte a levesét, és visszaült az asztalhoz.
Én egész este ezen röhögtem a többiekkel, Liam meg durcás arccal üldögélt az egyik fotelben.
Pici nyuszim :3 Olyan édes nem?? ♥♥♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése