Kezdetét vette az este, és nagyon jól éreztük magunkat és amikor a fiúkra került a sor a színpadra lépésben, én Zaynnek, Viki pedig Liamnek adott egy csókot.
Mind az 5-en nagyszerűen teljesítettek a színpadon. Mindenki lihegve battyogott le a színpadról.
Én a sarokból figyeltem a dolgokat, és hagytam Zaynt, hogy kicsit kifújja magát. 10 perccel később odamentem hozzá, és megöleltem.
-Hihetetlenül jó voltál.-suttogtam a fülébe, és megcsókoltam.
-Köszi.-mosolygott, és elengedük egymást.
Én gondoltam egyet, és elmentem sétálni egyet. Úgyis volt még vagy egy óra a fiúk következő színpadra lépéséig.
Kimentem a TV székház épületéből, ahol a X-Factort csinálják, és elkezdtem sétálgatni.
Már vagy 10 perce sétáltam a decemberi -3 fokos hidegben egy parkban, amikor egy részeg pasas utánam kiabált.
-Hé cica! Hova mész?
Nem válaszoltam, csak mentem tovább. Gyorsítottam a lépéseim tempóján, bár ebben a cipőben nehéz volt.
A pasi utánam jött.
-Naa nyuszikám várj már meg!-kiabálta, amikor már csak 10-13 lépésnyire volt tőlem.
Mereven magam elé néztem, és felmértem, hogy hol vagyok. A TV székház fényeit tisztán ki tudtam venni. Szóval egész közel voltam.
Picit megbotlottam a cipőm sarka miatt, de nem estem el, és a pasi meg pont utolért engem. Megragadta a csuklómat, és rángatni kezdett.
-Eressz el te vadbarom!-mondtam egyelőre még csak picit emelt hangon.
-Dehogy eresztelek! Gyere cica! Elszórakozunk mi kettecskén!-nevetett halkan, és benyúlt a ruhám alá és a mellemet markolta meg.
Na ekkor sikítottam egy hatalmasat és láttam, hogy 5 alak veszi felém az irányt.
Próbáltam rugdalózni, de abban a cipőben nem ment. Kapálóztam az ember karjai között, de ő beljebb húzott a park susnyásabb részébe, én meg csak ordítottam, ahogy a torkomon kifért.
Egyszer csak egy nagyon nagyon ismerős hangot hallottam meg.
-Krystal??-kiabálta talán Liam.
Amikor felfogtam, hogy ők azok, összeszorítottam a szemem, és minden erőmet beleadva sikítottam egyet.
-LIAAAAAAM!!!!-kiabáltam, és a pasi hírtelen befogta a számat.
Kétségbeesetten nyökögtem, és kapálóztam.
Közeledő lépteket hallottam, és még erősebben rugdosódtam.
-Krystal!-jött a hang egyre közelebbről.
Valahogy leszedtem a pasi kezét a számról, és válaszoltam.
-Liam!-ordítottam, és megint befogta a számat az a részeg hapsi.
Éreztem, hogy a férfi egyre erősebben markolássza a melleimet, és egyszer bele is vájta a körmeit, ami borzasztóan fájt.
Már tiszta könny volt az arcom, amikor körülöttem megjelent 5 árnyék, amiből Liam, Niall, Zayn, Harry, és Louis vált ki.
Végig csak Zaynt figyeltem. Amikor felfogta a helyzetet, láttam, hogy elborult az agya, és leszedte a csávót rólam, és ütlegelni kezdte.
Én nem nagyon voltam tudatomnál, de Liam, letérdelt mellém, és fejlebb húzta a rólam lecsúszott ruhát, és megtörölte az arcomat.
-Jól vagy?-kérdezte.
-Ühüm....-bólogattam.
Zayn eszméletlenre verte az embert, és Niall, meg Harry szedte le a támadómról Zaynt.
Én még mindig a földön térdeltem és felnéztem zaynre, aki mellém térdelt.
-Kry...Jól vagy? Nincs semmi bajod?-törölgette a könnyeimet.
-Nincsen.-mondtam, bár egy picit a mellemen lévő mély karmolás égett.
Feláltunk és Niall, aki velem szemben állt, ilyedten nézett rám.
-Mi van Niall?-kérdeztem.
-Ömm.... Véres a ruhád ott aaa..... melled alatt...-mondta Niall zavarban.
-Jézusom Krystal.-nyíltak tágta mindenki szemei.
Az a seb vérzett annyira, amit az az állat karmolt rám.
-Siessünk vissza!-mondta Zayn, miközben levette a pulcsit ami rajta volt, és rám adta.-Ez maradjon rajtad! Takarja el azt a vérfoltot!-mondta Zayn.
-Oké.-mondtam remegve, és minközben Zayn szorosan fogta a derekamat, mentünk a TV székház felé.
Amikor beértünk egyből a fiúk öltözőjébe mentünk.
Zayn kizavarta a fiúkat, mert meg akarta nézni, hogy mitől vérzek olyan nagyon.
A derekamig lehúzta a ruhát, és megmutattam neki a sebet. Még én is meglepődtem azon, amit láttam.
Három jól kivehető karmolás volt a bal mellem alsó részén. Zayn összehúzott szemöldökkel nézte, és legördült a szeméről egy könnycsepp.
-Mi a baj?-kérdeztem halkan, megsimogatva a fejét.
-Szörnyű látni, hogy ezt művelte veled az a pasas.-motyogta.-Ha akkor veled vagyok, akkor nem történik ez.-rázta a fejét.
-Nyugi Zayn. Ez nem a te hibád.Én voltam olyan idióta, hogy ilyen későn egyedül mentem el innen, úgy, hogy még csak nem is szóltam senkinek sem.
-Vegyél át valami tiszta ruhát. És töröld le véredet.-erőltetett egy mosolyt az arcára.-Nekem ki kell mennem a színpadra.-mondta, és felemelte az államat, hogy megcsókolhasson.
Megcsókolt, és ki ment. Egyelőre nem öltöztem át, csak felhúztam a ruhámat, és leültem. 10 percet gondolkoztam. Gondolatmenetemet az ajtó kicsapódása szakította meg.
-Sziia!-ugrott be Jane a szobába.-Szent Jézus Szűz Anyukám!! Mi történt? Miért csurom vér a ruhád?-kezdett aggódni.
-Hosszú. Legyen egyelőre elég annyi, hogy fáj, és vérzik...-mondtam.
Jane értetlenül nézett rám, de aztán elmosolyodott.
-Mázlid van, ert éppen most hoztam neked egy átöltözni való ruháát!!-Jane.
-Oohh. Köszönööm!-hálálkodtam.
Ledobtam magamól a rózsaszín, mostmár vérfoltos ruhát, és felvettem azt, amit Jane hozott.
-Akkor menjünk ki!-mondta siettetően Jane.
-Jesszus! mi ez a siettség? Hová viszel??-bombáztam kérdésekkel.
-Áhh... Majd meglátod.-vigyorgott gyanúsan, és kiráncigált az öltözőből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése