"Elkezdtem készülődni én is, meg Zayn is, de természetesen Zayn lett előbb készen. amíg én még szépítkeztem Zayn lent várt a nappaliban. Anyám társaságában."
*Zayn szemszöge*
-Mikor készülsz már eeeeel?-hisztiztem kisfiúsan Krystalnak.
-Még kell egy kis időőőő!-mondta nevetve, miközben rendezetlen kontyba fogta a haját.
-Ajjj. Addig lemegyek.-mondtam és lementem a nappaliba, ahol Elyssa olvasott, Kry és Liam anyukája.
Leültem a kanapéra, mire Elyssa letette a könyvet.
-Szia Zayn.-mosolygott.
-Helloo.-mosolyogtam vissza.
-Liam miért nem jött haza?-Elyssa.
-Mert bulizni voltunk, és csak én és Kry döntöttünk úgy, hogy hazajövünk kicsit...-mondtam a végén kicsit zavarban.
-Miért pont ide jöttetek?Nem úgy volt, hogy te meg a többi fiú együtt laktok, és Kry is veletek él?-Elyssa.
-De. De ez volt közelebb, mi meg nagyon fáradtak voltunk.-mondtam.
-Fáradtak?-vonta fel merően a szemöldökét.
-Ömm... ja. Fáradtak.-mondtam óvatosan.
-Pedig én úgy hallottam, hogy szexelni nem voltatok fáradtak.-Elyssa.
Erre felszisszentem.
-Hát...öö... nem tudom, hogy most mit kéne mondanom...-vakartam a fejemet.
-Áhh. hagyd csak. Semmit. Ti csak élveztétek... Egymást...-mondta mosolyogva Elyssa.
Jézusom.. nincs ennél gázabb dolog a világon. A barátnőm anyja hallott minket, ahogy csináljuk. De ciki...
Csak csenben ültem, és fogtam a fejem. A csendet Krystal törte meg, ahogy lenyargalt a lépcsőn.
-Zaaaayn!-kiáltotta el magát.-Meheüünk!-lépett oda elém, és felhúzott a kanapéról, magához szorított és megcsókolt.
-Okés.-mondtam, és elindultam felvenni a cipőmet.
-Anyu, mi elmentünk. Találkozunk Liamékkel. Pusza!-mondta, és ö is felvette a cipőjét, és elindultunk a Temzéhez.
Már egy ideje utaztunk, amikor vezetés közben megszólaltam.
-Te.... Elyssa végighallgatta, ahogy éppen...-és jelentőségteljesen néztem rá.
-Ömmmm....Igen, nekem azt mondta reggel, hogy örült volna, ha nem a nyögéseinkből értesül arról, hogy itthon vagyunk.-nevette el magát.
-Uhhh.... Te nem tartod enyhén gázosnak?-húztam össze a szemöldököm.
-Deee... szerinted én vidámságból röhögök?Nem. Én jelenleg kínomban nevetek édesem.-mondta, még mindig kuncogva.
-Fuhh anyám.... Nők..-ráztam a fejem, és inkább az utat figyeltem.
Amikor megérkeztünk beálltam az étterem parkolójába, és kiszálltunk a kocsiból.
Kézen fogva sétáltunk be az étterembe, és mivel Niallel beszéltem, mondta, hogy Horan névre van foglalás.
Odaérünk a kiszolgálós emberkéhez, és leadtam a foglalást. Ő oda vezetett egy nagy asztalhoz minket, ahol már ültek 4-en.
-Sziasztoook!-Kry.
-Hali!-intettem én is, és kihúztam egy széket Krynak, majd én is leültem.
-Mizu? Hova lettetek tegnap a buliról?-Harry.
-ömm hazamentünk. Krystal és Liam anyjának a házába. Mert az volt közelebb.-mondtam ravasz vigyorral a képemen.
-Hát oks...-Niall.- De rendeljünk már valami kaját, mert halálosan éhes vagyook!!!-simogatta a hasát Niall.
-Hogy te mindig éhes vagy basszus...-forgattam a szememet.
Liam leintett egy pincért, és mi meg rendeltünk kaját. Niall rendelésének hallatán a pincér köpni, nyelni nem tudott, de végül tágra nyílt szemekkel visszament a konyhára.
-Te hugi! Anyu jól van?-kérdezte Liam Krystaltól.
-Öö... ja.-mondta furcsán Kry.
-Mi történt??-kérdezte nevetve Liam.
-Csak annyi, hogy tegnap éjjel anyu végighallgatta, ahogy mi éppen....khmm..-Krystal.
-Ezt nem mondod komolyan?!-tört ki mindenki nevetésben.-Komolyan??-törölgette a szeméről Liam a nevetéstől kifolyt könnyeket.
-Ahhamm.-Kry.
Mindenki nevetett, és ezen hülyéskedett. Egészen amíg oda nem jött hozzánk 3-4 lány autogrammot kérni, meg képet készíteni.
Lefotózkodtunk mindenkivel, és aláírtunk pár papírlapot, és visszaültünk a helyünkre.
Mire visszaültünk, jött a pincér a kajákkal. Letette mindenki elé az adagját, és enni kezdtünk. Niall 4 tál sült krumplit és pácolt csirkemellet megevett EGYMAGA!
Én egy tányér bélszíntől teljesen jól laktam. Nem értem, hogy hol van ennyi hely Niallben.
Amikor megkajáltunk, elmentünk a Temze partjára sétálni.
Nagyban sétálunk, amikor egyszer csak jön egy hullám (?!) a folyóban, és telibe fröcskölte Louist.
Én és a többiek szakadtunk a röhögéstől, de ez persze Louisnak nem volt vicces. Felém fordult, és csurom vizesen megölelt.
-Basszus Louii!!! most én is vizes lettem!!-kiabáltam vele.
Krystal a folyó partján ült és nagyon nevetett. Mosolya láttán én is elmosolyodtam, és bosszúból, amiért kinevetett, felkaptam, térdig beszaladtam vele a folyóba, és viszonylag óvatosan beledobtam a vízbe.
Liam hátulról rám ugrott, és beledöntött a folyó vizébe, de én magammal rántottam. Végül szórakozásképpen Louis, Niall és Harry is beszaladtak a folyóba, és jó ideig hülyültünk.
Amikor lefelé ment a nap, elindultunk hazafelé. Én és Kry kézen fogva sétálunk a csodaszép naplementében.
Kicsit lemaradtunk a csűrhétől, és beszélgetni kezdtünk.
-Zayn mi lesz, ha még így is, hogy kiestetek, hatalmas hírnevetek lesz a világon, és több hónapos turnékra jártok majd??-kérdezte Krystal szomorú szemekkel.
-Semmi nem lesz édesem! Akkor majd járunk turnézni, és kész.-próbáltam laza lenni, de eléggé felzaklatott ez a kérdés.
-De... Ha hónapokig elutaztok, akkor a kapcsolatunknak annyi nem? Hiszen... Valljuk be, nálam szebb lányok is vannak a világon, és hogy bírnád ki, hogy ne legyen valamelyikkel testi kapcsolatod??-Kry.
-Figyelj Krystal! Én téged szeretlek. Csak téged! Nekem te vagy a legszebb, te vagy a legjobb. Mindig, mindenben. Ha a mi kapcsolatunkról van szó, akkor akár a tűzbe is mennék, nehogy bármi rossz történjék velünk. Nem hiszem, hogy majd pont pár hónap miatt mennénk szét.-mondtam neki, és láttam, hogy gyönyörű szemei könnybe lábadnak.
-Te magad is tudod, hogy egy kapcsolatot nem lehet hónapokon keresztül életben tartani úgy, hogy nem találkozunk.-ekkor már kicsordultak a könnyek a szeméből.
Én letöröltem a könnyeit, és megpusziltam.
-Ha igazán szeretjük egymást, akkor lehetünk akármilyen távol is egymástól, akármilyen hosszú ideig, ugyan úgy fogjuk szeretni egymást.Tudod, van az a mondás, hogy ; "A szerelem nem ismer távolságot.".-mondtam öt ölelve.-És most egyelőre ne gondolj ilyenekre! Csak gondolj arra, hogy én mindennél, jobban szeretlek, és bármit megtennék érted!-kezdtem a karjaimban.
Szép lassan le ment a nap, mi pedig hazamentünk a fiúkkal közös házunkba.
Egész este hülyéskedtünk, szórakoztunk és röhögtünk.
Olyan hajnali fél 2 lehetett, amikor mindenki elvonult aludni. Bár én és Krystal is felmentünk a szobánkba, de mi mással voltunk elfoglalva, mint az alvás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése